Úgy néz ki, nagy nehezen, de végre eljut a vádemelésig a svájci ügyészségnek a Nemzetközi Labdarúgó-szövetség (FIFA) körüli korrupciós ügyek kapcsán zajló nyomozása, pedig a FIFA vezetése minden eszközzel igyekezett meghiúsítani azt. Az ügyészcseréket követően azonban valószínűsíthető, hogy rövidesen bírósági szakaszba léphet az ügy, amelynek bizony még komoly hullámai lehetnek.
Hat évvel az ún. FIFAgate, vagyis a nemzetközi szövetség körüli korrupciós botrány kirobbanása után a svájci igazságszolgáltatás mind a mai napig azon dolgozik, hogy fölgöngyölítse a FIFA számos korrupciógyanús ügyét. A Helvét Konföderáció Legfőbb Ügyészsége múlt kedden tette közzé 2020-as tevékenységéről szóló jelentését, amelyből kiderül, hogy a “véglegesítés fázisában” vannak a labdarúgás csúcsszervét érintő nyomozások.
A jelentés nehéznek minősítette a tavalyi esztendőt a FIFAgate kapcsán, hiszen Michael Lauber legfőbb ügyésznek augusztusban le kellett mondania azért, mert 2016-ban és 2017-ben több alkalommal is titokban találkozott Gianni Infantinóval, a FIFA elnökével és más személyekkel (köztük ügyészekkel), hogy a szövetség elleni eljárások további menetéről egyeztessenek. Érdekesség, hogy Lauber posztját több, mint fél évvel lemondása után sem töltötték még be… Infantino és Lauber ellen büntetőeljárás van folyamatban a titkos találkozók miatt. Az ügyet vezető Stefan Keller megbízott legfőbb ügyész az eljárás befolyásolásával gyanúsítja a két férfit.
Amíg Lauber végleges utódját meg nem találják, Keller mellett másik két ügyész: Rüdi Montanari és Jacques Rayroud segédkezik az ügyészség ügyeinek vitelében. A jelentésben mindkettejükhöz kérdést intéztek a svájci igazságszolgáltatásnak a FIFA-ügyben tanúsított lassúsága kapcsán. Rayroud kijelentette, hogy számos, a labdarúgással összefüggő procedúrát tavaly véglegesen lezártak, miközben a 25 különböző eljárásból 15 még folyamatban van. Az ügyész azzal indokolta a nyomozati anyag lassú földolgozását, hogy 90 millió (!) különböző dokumentumot kell átvilágítaniuk.
Platini és Blatter is érintett
A svájci legfőbb ügyészség közölte, hogy a függőben lévő nyomozások is már “beléptek a véglegesítés fázisába”, vagyis elvileg rövidesen lezárulhatnak. Ezek között olyan ügyek is akadnak, amelyek Sepp Blatter volt FIFA-elnököt és Michel Platinit, az UEFA egykori első emberét érintik. Többek között annak a 2 millió svájci frankos ellentmondásos kifizetésnek ügyében is, amelyet Blatter “baráti kölcsön” címén folyósított Platininek a FIFA kasszájából, a nemzetközi szövetség pénzügyi részlegének jóváhagyása nélkül még 2011-ben. 2015-ben, a FIFA elnökválasztásán ennek a gyanús kifizetésnek a napvilágra kerülése idézte elő azt, hogy Blatter ugyan szoros küzdelemben nyert, de másnap – a tagszövetségek megosztottságára hivatkozva – lemondott.
Az ügyben eljáró Thomas Hildebrand ügyész márciusban végső kihallgatásra idézte be Michel Platinit, ami azt jelenti, hogy közel van a nyomozás lezárása. Platini ellen tavaly november óta csalás, bizalommal való visszaélésben történő részvétel, hűtlen kezelésben történő részvétel és okirathamisítás miatt folyik eljárás. A föntebb említett rejtélyes kifizetés okozta egyébként azt is, hogy a franciát nem engedték indulni 2016-ban a FIFA újabb elnökválasztásán, ’15 őszén ugyanis Blatterrel együtt hosszú évekre eltiltották a labdarúgásban való bárminemű tevékenységtől. Platini 2019 őszén visszatérhetett, Blattert viszont – főtitkárával együtt – néhány hete meszelték el újabb hosszú évekre a sportágtól. Platini rendre azzal védekezik, hogy a 2 millió frankot a FIFA-ban korábban betöltött sporttanácsadói munkája után kapta. A volt UEFA-elnök stábja szerint a nyomozóhatóság tudatosan nyújtja addig az eljárás lezárását, ameddig csak tudja, hogy így leplezze: valójában semmi sincs a kezében a francia ellen.
Az ügy első számú gyanúsítottja, a 85 éves Blatter is be lett idézve az év elején, de egészségi állapota miatt nem tudott megjelenni a nyomozók előtt. Érdekesség, hogy a volt FIFA-elnök mind a mai napig egy, a nemzetközi szövetség által még elnöksége alatt biztosított zürichi lakásban él. Egy március végén adott interjúban azt nyilatkozta, hogy jelenleg minden erejével azon van, hogy helyreálljon egészsége, ugyanakkor nagyon sajnálja, hogy a FIFA újabb sok évre eltiltotta a sportágban való ténykedéstől. Blatter maga is érdekesnek nevezte, hogy a szövetség egyszer sem szólította fel az ingatlan elhagyására, pedig, mint tulajdonos, megtehette volna. A svájci ügyészség a most kiadott jelentésben leszögezte, hogy a Blatter elleni eljárás során figyelembe fogja venni a gyanúsított egészségi állapotát is. A hatóság azt is hangsúlyozza, hogy a végső kihallgatások végrehajtásából nem lehet az eljárás végkimenetelére vonatkozó következtetéseket levonni, tehát ebből még nem derül ki, hogy vádemelés, vádemelés és elfogatóparancs, vagy pedig esetleg a nyomozás megszüntetése lesz a végeredmény.
A volt FIFA-főtitkár és a PSG tulajdonosa sem lehet nyugodt
Rayroud ügyész a jelentésben nevük említése nélkül szót ejt a Jerome Valcke-ot, a FIFA Blatter alatti főtitkárát és Nasszer Al-Kelaifit, a Paris Saint-Germain elnökét és tulajdonosát, a BeIn Sport médiavállalat irányítóját érintő büntetőügyről is, amelynek tavalyi szeptemberi tárgyalásán Al-Kelaifit fölmentették első fokon a különböző világbajnokságok közvetítési jogainak korrupciógyanús értékesítésével kapcsolatos ügyben, Valcke-ot viszont elítélték. Az ügyészség fellebbezett Al-Kelaifi felmentése ellen, így másodfokú bíróság előtt folytatódik a per, várhatóan még tavasszal. Rayroud pozitívumnak nevezte, hogy a bíróság – ha nem jogerősen is – elítélt egy volt FIFA-főtitkárt. Valcke pénzbüntetést kapott folytatólagosan elkövetett okirathamisítás miatt.
Ez a “pozitívum” azonban csekély elégedettséggel töltheti el a svájci ügyészséget, hiszen a bellinzonai szövetségi büntetőbíróság előtt lezajlott eljárás szinte teljes kudarccal végződött a vádhatóság számára, amely mindkét férfira súlyos büntetés kiszabását indítványozta a televíziós jogok értékesítése körüli visszásságok miatt, végül azonban mindkettejüket ártatlannak találták ebben a vádpontban.
Az ügyészség tehát fellebbezett, s most kiadott jelentésében emlékeztet arra, hogy a bíróság megállapította, hogy a BeIn Sport és a TAF Sports Marketing nevű cég (utóbbinak Konsztantinosz Nterisz görög üzletember, a harmadrendű vádlott a tulajdonosa) “korrupciós hátterű” szerződést kötött a volt FIFA-főtitkárral, s indokolatlan előnyöket biztosított neki a szóban forgó médiajogok odaítélésében gyakorolt befolyása fejében. Az ügyészség szerint a felmentő ítéleteket két “jogi szempont” miatt szabták ki, de hogy ez alatt mit értenek a szakemberek, a jelentésből nem derül ki.
Katar nem működik együtt a svájciakkal
Valcke és Al-Kelaifi is tagadja, hogy bárminemű megvesztegetésre került volna sor ebben az ügyben. A katari üzletember ügyvédjei még a svájci bíróság által perköltség címén kiszabott, 52 000 eurónak megfelelő összeg megfizetését is vitatják. Al-Kelaifi védői abszurdnak minősítették, hogy ügyfelüktől úgy követelnek perköltséget, hogy első fokon teljes mértékben fölmentették a vádak alól.
A svájci legfőbb ügyészség március 1-jén a FIFAgate-el összefüggő nyomozások állapotáról kiadott összefoglalójában megjegyezte, hogy a katari hatóságokhoz nemzetközi jogsegély nyújtása érdekében eljuttatott kérésekre – azok többszöri megismétlése ellenére is – rendre elmaradt a válaszadás, tehát Katar nem érezte szükségét annak, hogy segítse a svájci eljárást.
A tavaly szeptemberi bellinzonai per volt az első, FIFA-val kapcsolatos eljárás Európában, amelynek keretében sikerült ítéletet hozni. Ezzel sikerült egy újabb kudarcot elkerülnie a svájci igazságszolgáltatásnak, ugyanis tavaly márciusban elévülés miatt kellett megszüntetni a Franz Beckenbauer és a német szövetség több egykori vezetője ellen a 2006-os világbajnokság rendezési jogának odaítélésével összefüggésben fölmerült megvesztegetéssel kapcsolatos eljárást. A svájci ügyészség szerint az Al-Kelaifi és Vlacke ügyében hozott ítéletek megszületését három és fél év nyomozati munka előzte meg.
A dél-amerikai szövetség után is nyomoznak
Rayroud megbízott főügyész a jelentés végén arról is nyilatkozik, hogy a svájci legfőbb ügyészség elrendelte 36 millió svájci franknak megfelelő összeg visszautalását a dél-amerikai szövetség (CONMEBOL) részére, amelyet korábban azért foglaltak le, mert fölmerült annak a gyanúja, hogy illegálisan jutott ehhez az összeghez. A CONMEBOL két egykori vezetőjét: a 2019 augusztusában meghalt paraguayi Nicolas Leozt, a FIFA volt alelnökét, Blatter bizalmasát és az argentin Eduardo Delucát, a dél-amerikai konföderáció egykori főtitkárát gyanúsították különböző pénzügyi kihágások elkövetésével. Delucát, valamint az ugyancsak argentin José Luis Meisznert, a CONMEBOL volt főtitkárát és Manuel Burgát, a perui szövetség volt elnökét 2019 novemberében örökre eltiltotta minden, a labdarúgással kapcsolatos tevékenységtől a FIFA belső igazságszolgáltatása. Ellenük a 2004 és 2015 közötti észak- és dél-amerikai tornák közvetítési jogainak értékesítése kapcsán fölmerült korrupciós gyanú miatt indult eljárás, amely ezzel a súlyos döntéssel zárult.
Az Egyesült Államokban már több jogerős ítéletet is hoztak a FIFAgate kapcsán – különösen emiatt éri rengeteg kritika a svájci hatóságok lassú ügymenetét. Juán Angel Napout-ot, a paraguayi szövetség és a CONMEBOL volt elnökét kilenc év börtönre ítélték, amely mindmáig a legsúlyosabb, FIFA-ügyben meghozott bírósági határozat. José Maria Marint, a brazil szövetség volt első emberét – akit a FIFA ugyancsak örökre eltiltott – négy év szabadságvesztésre ítélték Amerikában.
A svájci ügyészség most azt közölte, hogy a többi, dél-amerikai focivezetőkkel szemben zajló eljárás folytatódik, de ezek végkimenetelére vonatkozóan sem vállalkozott jóslásra.
A FIFA-ügy tehát folytatódik, s remélhetőleg hamarosan lesz érdemi előrelépés is ebben a történetben. Akármi is lesz, arról is beszámolok majd itt a Sportudvaron.
Nem akarsz lemaradni a hasonló cikkekről? Iratkozz föl a Sportudvar Hírlevélre!
A kiemelt kép forrása: Sportudvar-archívum