NOB, FIFA, UEFA – Így gazdagodott meg Svájc a sportszervezeteknek köszönhetően

Akik jártasak a sport történéseiben, tudhatják, hogy számos nemzetközi szövetségnek van a székhelye Svájcban. Ennek elsősorban történelmi okai vannak, de manapság már az is amellett szól, hogy ezek a szervezetek az alpesi országban maradjanak, hogy Svájc komoly bevételekre tesz szert azáltal, hogy a tőkeerős szövetségek területén működnek. Svájc sosem lehet eléggé hálás Pierre de Coubertin bárónak, a modern olimpia szülőatyjának. Az ő kezdeményezésére tette át ugyanis székhelyét 1915-ben, az első világháború idején Párizsból a semleges Svájcba, konkrétan Lausanne-ba a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB), amely azóta is ott működik. Bár ennek a helycserének elsősorban politikai okai voltak, de napjainkban már sokkal inkább pénzügyi érdekek állnak amögött, hogy a NOB és sok más sportszervezet is Svájcban rendezte be otthonát. Lausanne városa és a települést

Katarba költözött a FIFA elnöke

Érdekes és váratlan információt közölt oknyomozó cikkében egy svájci vasárnapi újság a múlt héten. Kiderült, hogy Gianni Infantino, a Nemzetközi Labdarúgó-szövetség (FIFA) elnöke tavaly október óta a katari fővárosban, Dohában lakik. A szövetség igyekezett titokban tartani ezt a tényt, ám most kénytelen volt beismerni, hogy a hír igaz. Persze, rögvest igyekezett leszögezni, hogy Infantino továbbra is Zürichből, a szövetség székhelyéről irányítja a szervezetet. Természetesen arról továbbra is hallgat a FIFA, hogy elnöke milyen okból költözött Katarba, mert az egészen biztos, hogy nem azért, hogy a november-decemberi világbajnokság előkészületeit személyesen felügyelje, irányítsa. Ahogy elődje, az egyébként szintén nem tiszta Sepp Blatter Twitter-bejegyzésében utalt rá, Infantino minden bizonnyal nem érzi jól magát Svájcban, ahol büntetőeljárás folyik ellene, mert kényszeríteni akarta az ügyészséget

Unai Simon javított, a svájciak víz alatt voltak – a svájci-spanyol mérkőzés legfőbb tanulságai

Spanyolország tizenegyesekkel búcsúztatta Svájcot a labdarúgó Európa-bajnokság első negyeddöntőjében. A közepes színvonalú mérkőzésen nagy fölényben voltak a spanyolok, ráadásul sok időt emberelőnyben tölthettek a pályán, de végül a büntetőiket flegmán rúgó svájci játékosok kellettek számukra a győzelem kivívásához. A Sportudvar összefoglalja, hogy mik a legfőbb megállapítások ezzel a mérkőzéssel kapcsolatban. POZITÍVUMOK Unai Simon megerősítette helyét Unai Simon, az Athletic Bilbao kapusa számára revanssal ért föl a mai mérkőzés a horvátok elleni bődületes bakija után, hiszen ma olyan teljesítménnyel rukkolt elő, hogy őt választották a meccs legjobbjának. Ezt a titulust elsősorban azzal érdemelte ki, hogy két tizenegyest is hárított a rúgások során, s ezzel destabilizálta a svájciakat, de már a 120 perc során is volt két olyan védése, amire nagy szüksége volt csapatának. A