NOB, FIFA, UEFA – Így gazdagodott meg Svájc a sportszervezeteknek köszönhetően

Akik jártasak a sport történéseiben, tudhatják, hogy számos nemzetközi szövetségnek van a székhelye Svájcban. Ennek elsősorban történelmi okai vannak, de manapság már az is amellett szól, hogy ezek a szervezetek az alpesi országban maradjanak, hogy Svájc komoly bevételekre tesz szert azáltal, hogy a tőkeerős szövetségek területén működnek. Svájc sosem lehet eléggé hálás Pierre de Coubertin bárónak, a modern olimpia szülőatyjának. Az ő kezdeményezésére tette át ugyanis székhelyét 1915-ben, az első világháború idején Párizsból a semleges Svájcba, konkrétan Lausanne-ba a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB), amely azóta is ott működik. Bár ennek a helycserének elsősorban politikai okai voltak, de napjainkban már sokkal inkább pénzügyi érdekek állnak amögött, hogy a NOB és sok más sportszervezet is Svájcban rendezte be otthonát. Lausanne városa és a települést

Peng-ügy: A NOB elment a falig

Nagy feltűnést keltett vasárnap az a hír, miszerint Thomas Bach, a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) elnöke videóhívás keretében beszélt Peng Suajjal, azzal a kínai teniszezőnővel, aki azután, hogy november 2-án azzal vádolt meg egy korábbi miniszterelnök-helyettest, hogy szexre kényszerítette, hetekre eltűnt, majd a múlt héten állítólag küldött egy e-mailt a női teniszszövetségnek, amelyben visszavonta állításait, utána pedig megjelent egy pekingi tenisztornán. Bach meggyőződött arról, hogy Peng Suaj ép és egészséges, ám továbbra sem szűnt meg az aggodalom, hogy a játékost irányítja, s kényszeríti a kínai rezsim mostanában tanúsított viselkedésére. Többen kritizálják a NOB-ot, amiért próbál egyensúlyozni Peng és Kína között, amely csaknem három hónap múlva téli olimpiát rendez. Diszkrét diplomácia vagy részrehajlás? Ez a kérdés foglalkoztat sokakat vasárnap óta, amikor

Kizárták Észak-Koreát a 2022-es téli olimpiáról

A Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) végrehajtó bizottsága múlt heti ülésén úgy határozott, hogy kizárja a NOB tagországainak sorából Észak-Koreát, mégpedig 2022 végéig. A sztálinista vezetésű ország azért kapta a szigorú büntetést, mert nem vett részt a tavalyi tokiói olimpián. A mostani eltiltás azt jelenti, hogy Észak-Korea nem vehet részt a jövő februárban esedékes pekingi téli olimpián, s a következő 15 hónapban nem fog részesülni a NOB pénzügyi támogatásából sem, ami bizonyára komoly érvágás a teljes összeomlás szélén álló ország számára. Mint ismert, Észak-Korea - a világ országai közül egyedüliként - kihagyta a 2020-as tokiói olimpiát. A sztálinista vezetésű távol-keleti állam a szerinte akkoriban fönnállt bizonytalan egészségügyi helyzetre hivatkozva lépett vissza az indulástól, de ahogy akkor írt cikkemben is fogalmaztam, valójában politikai