Marija Sarapova a nyolcaddöntőig jutott a US Openen, hosszú idő utáni első Grand Slam-tornáján. Kiesése után sem tétlenkedik, s nem csak a teniszpályán, hanem azon kívül is aktív. Hétfőn fog megjelenni önéletrajzi könyve Megállíthatatlan címmel, amelyben karrierjéről és életéről is őszintén beszél. Az orosz sztár ezzel nem titkoltan helyre akarja állítani a médiában a tavalyi doppingeltiltása miatt visszaesett jelenlétét és megítélését.
Ha lesz olyan könyv, amely a következő napok sporthíreit és sporttal kapcsolatos beszélgetéseit vezetni fogja, az Marija Sarapováé lesz. Az egykori világelső teniszezőnő pályafutásáról és magánéletéről is vallani fog a hétfőn megjelenő Megállíthatatlan című könyvében. Retrospektív vagy előremutatás a következő hónapokra? Az orosz múlt vasárnap kiesett a US Open nyolcaddöntőjében Szevasztova ellenében, s nem titkolt szándéka, hogy demonstrálja, még mindig mekkora súlya van a sportvilágban és a médiában is. Azt kell mondani, hogy visszatérése több hónapja akadozott. Sérülések hátráltatták, több tornára való meghívása is sokakból kritikát váltott ki, és fizikuma sem volt éppenséggel a toppon, de Sarapova mostanra fizikailag és lelkileg egyaránt összeszedte magát 2016 elején kiszabott doppingeltiltása után.
Miután elhitte magáról, hogy teljes erőbedobással tud visszatérni a pályákra, a US Opent amolyan ugródeszkának szánta. New Yorki szereplésétől remélte, reméli a róla hosszú évek alatt kialakult imázs helyreállítását. Azzal, hogy az első fordulóban legyőzte a világelsőségre törő Simona Halepet, egyből sokak szemében nőtt nagyot, hiszen egy szoros mérkőzést tudott megnyerni. A 30 éves sportolónő hétfőn pedig egy nagy, mondhatni médiamaratonba kezd New Yorkban, ahol a hétvégén egy amerikai minitornán vesz részt. Konferenciák, találkozók, dedikálások és interjúk sokasága vár az oroszra, aki szeretné visszaállítani elismertségét, amely az elmúlt két évben jelentősen romlott a nyilvánosság szemében, valamint játékosok, márkák és szponzorok is szembefordultak vele. Több támogatója is fölbontotta a vele kötött megállapodásokat doppingeltiltását követően, de már akkor is, amikor még a szankció meghozatala előtt bevallotta, hogy került doppingszer a szervezetébe.
Virágzó nyilatkozatok
A most megjelenő könyv két év munkája, amiben Marija Sarapova el akarja mesélni, hogy mi mindent tanult, mennyi kudarcot kellett átélnie, mennyi sikerélmény érte, és hogy milyen személyes és munkakapcsolatokat ápolt, ápol a többi játékossal. A könyv néhány igen jó részét nyilvánosságra hozta az amerikai People magazinban az orosz. Az egyik részletben fiatalkoráról és Serena Williamsszel való viszonyáról beszél, amik már most nagy zajt csaptak. “Serenának és nekem jó barátoknak kellene lennünk, mivel ugyanaz a szenvedélyünk. De nem vagyunk azok.” – jelentette ki az orosz szépség. Fölhozta a 2004-es wimbledoni döntőt, ahol mindössze 17 évesen legyőzte az amerikai klasszist: “Amikor a mérkőzés véget ért, Serena összefonta a karjaimat. Olyasmit mondott, hogy “Szép munka” és mosolygott. De nem tudott belül is mosolyogni. Amikor visszamentem az öltözőbe, hallottam, ahogyan üvöltözik.” Ezek a kijelentések nyilvánvalóan jelzik, hogy ez a könyv arra (is) hivatott, hogy Sarapova erőteljes promóciós hadműveletének része legyen.
Egy jól hangszerelt visszatérés
Marija Sarapova, akinek vagyonát 200 millió dollárra becsülik, és vezetője a cukrászdákat üzemeltető és szépségápolási termékek gyártásával is foglalkozó Sugarpova vállalatnak, teljes mértékben ki akarja élni magát. Ez a visszatérés ugyanakkor nem csak a könyvkiadás és a sok médiaszereplés formájában valósul meg, hiszen a játékos a következő hónapokban Kínában és Törökországban is több tornán fog indulni, remélve, hogy rövidesen újból a top 100 tagjává válhat a világranglistán. Ebben az esetben talán az is összejöhet számára, ami idén hiányzott visszatéréséből, vagyis újból ott lehetne a Roland Garroson, aminek szervezői idén nem voltak hajlandók szabadkártyát adni neki, nomeg persze Wimbledonban is, ahol a selejtezőben indulhatott, ám ott sérülés miatt nem jutott főtáblára. Nyilván jövőre mindkét Grand Slamen szeretne egyenes ágon ott lenni. Hogy ez, illetve a most beinduló “médiahadjárata” sikeres lesz-e, hamarosan kiderül. Annyi bizonyos, s ezzel meg is válaszolom a föntebb föltett kérdést, hogy ez a könyv (a nyilvánosságra hozott részletek alapján egyértelműen kijelenthető) nem egyszerűen retrospektív, hanem annak bizonyítéka, hogy Sarapova nem akar eltűnni a teniszéletből még akkor sem, ha nem lenne képes csúcsformába lendülni soha többé.