Ülésezik a héten a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) végrehajtó bizottsága. A testület tegnap több fontos kérdésben is döntést hozott, illetve állást foglalt. Kiderült, hogy az orosz és fehérorosz sportolók milyen feltételek mellett vehetnek részt az idei olimpián, s fény derült arra is, hogy mi a helyzet az ökölvívással.
Tegnap és ma tartja kettőnapos ülését a NOB végrehajtó bizottsága a szervezet lausanne-i székhelyén. A tanácskozás több nagy érdeklődésre számot tartó témát is érintett. Ezek közül a legfontosabb mindenképpen az volt, hogy milyen feltételrendszer szerint vehetnek részt az orosz és fehérorosz sportolók a nyári ötkarikás játékokon.
Az már korábban eldőlt, hogy a két ország sportolói csak egyéni sportágakban és kizárólag semleges státusban indulhatnak, azaz nem használhatják zászlajukat, himnuszukat és egyéb nemzeti szimbólumaikat sem. Bár orosz részről hevesen ellenzik ezeket a szerintük szégyenteljes és az Olimpiai Chartába ütköző feltételeket, azonban a legutóbbi hírek szerint az Orosz Olimpiai Bizottság, melynek tagságát a NOB néhány hónappal ezelőtt felfüggesztette a megszállt délkelet-ukrajnai megyék elismerése miatt, határozottan a bojkott ellen foglalt állást.
A végrehajtó bizottság ülésén elhangzott, hogy jelen pillanatban 12 orosz és 7 fehérorosz útlevéllel rendelkező sportoló szerzett kvótát az olimpiára. A bizottság szerint a legjobb forgatókönyv az lehet, hogy ezen felül még 36 orosz és 22 fehérorosz szerez kvótát a július 24-én kezdődő játékokra, így Oroszországot 55, Fehéroroszországot 29 sportoló képviselhetné az idei eseményen. Ez óriási visszaesés a 2020-as tokiói olimpián látott számokhoz viszonyítva, hiszen a japán fővárosban 330 fős volt az orosz csapat, míg a fehéroroszok részéről 104 sportoló szerzett indulási jogot. Amennyiben a két ország számait együtt nézzük, akkor ez több mint 80%-os visszaesésnek számít, amit csak kis részben magyaráz az, hogy négy éve a csapatsportágakban is indulhattak a két ország együttesei, ami ugye most nem megengedett.
A bizottság ülése után tartott sajtótájékoztatón az is elhangzott, hogy megkezdte működését egy háromtagú panel, amely a semleges egyéni sportolók olimpiai indulásának szabályaiért felelős. A testületet Nicole Hoevertsz, a NOB alelnöke vezeti, két tagja pedig Pau Gasol korábbi kiváló spanyol kosárlabdázó, a NOB Etikai Bizottságának képviselője és Szung Min-riu, a Sportolói Bizottság delegáltja. A panel munkáját titkárként segíti Paquerette Girard Zappelli, a NOB etikai és megfelelőségi igazgatója.
A jövőben ennek a panelnek lesz a feladata az orosz és fehéroroszok versenyzésével kapcsolatos szabályok meghozatala, betartatása és ellenőrzése.
A NOB végrehajtó bizottsága arról is döntött, hogy az orosz és fehérorosz sportolók csapatként nem vonulhatnak fel a nyitóünnepségen. Arról, hogy a záró ceremónián, amelyen a sportolók nem országonként, hanem teljesen együtt vonulnak fel, ott lehetnek-e, még nem született döntés, de a hírek szerint az illetékesek biztosítani akarják a lehetőséget mindkét ország számára, hogy versenyzőik valamilyen formában mindkét ünnepségnek részei lehessenek. Az is eldőlt, hogy a semleges egyéni sportolók által szerzett érmeket (az orosz és fehérorosz olimpikonok egységesen ennek a “csapatnak” lesznek a “tagjai”) nem fogják föltüntetni az éremtáblázaton.
Ez a két döntés számomra erősnek tűnik, még úgy is, hogy az 1992-es barcelonai olimpián már volt példa hasonló intézkedésekre az akkor a NOB által létrehozott közös csapatban szerepelt, a széteső Jugoszlávia utódállamaiból érkezett sportolók esetében, tehát nem újkeletű dologról van szó. Ettől függetlenül az éremtáblázaton való nem szereplést soknak tartom, nem hinném, hogy bárkit felbőszítene az, ha az egyéni semleges sportolók eredményei fel lennének tüntetve a táblázatban. Aki ezen felháborodik, annak komoly problémái vannak fejben.
Oroszország ismét megkapta a magáét
A végrehajtó bizottság ülésén Oroszország abból a szempontból is szóba került, amiről a múlt héten cikkeztem. Mint ismert, az ország szeptemberben Moszkvában és Jekatyerinburgban rendezné meg az első Barátság Világjátékokat, 2026-ban pedig Szocsiban sor kerülne ennek téli verziójára is. Bár hivatalosan azt hangoztatják a szervezők, hogy az esemény nem az olimpia alternatívája, de elég nehéz ezt elhinni nekik. Ezen kívül idén júniusban Kazanyban kerül sor az első BRICS-játékokra, amelyre állítólag ötven ország kapott meghívást.
A NOB döntéshozói egyöntetűen amellett foglaltak állást, hogy mivel nem az orosz sporthatóságok, hanem maga az orosz állam hívott meg országokat erre a két rendezvényre, ezért egyértelmű, hogy Oroszország politikai célokra akarja fölhasználni a sportot és ezt elfogadhatatlannak bélyegzik – ebben egyet is értek a bizottság tagjaival.
A NOB fölszólította a sportolókat és az olimpiai bizottságokat, hogy ne szerepeljenek ezeken az oroszországi eseményeken, mert azok kizárólag politikai célokat szolgálnak, ráadásul a doppingellenőrzések körüli, a fönti hivatkozott cikkemben részletesen kifejtett aggályok is súlyosak, hiszen az orosz doppingrendszer iránti bizalom továbbra is minimális.
A bizottság tagjai azt is leszögezték, hogy minden országnak és országcsoportnak jogában áll nemzetközi multisport-eseményeket szervezni, hiszen erre jó példa a brit Nemzetközösségi Játékok, a Frankofón Játékok vagy akár az Európa Játékok is, de csak és kizárólag sportszakmai megalapozottságuk lehet az ilyen rendezvényeknek, márpedig az oroszok tervezett versenyei kapcsán ez nem áll fönn.
Nincs előrelépés a boksz ügyében
A NOB végrehajtó bizottságának tegnapi ülésén tárgyaltak az ökölvívás helyzetéről is. A Sportudvaron ebben a témában is számos cikket írtam már, hiszen eléggé viharos állapotok uralkodnak az amatőr szakágban. Mint ismert, a NOB tavaly áprilisban eltörölte a Nemzetközi Ökölvívó-szövetség (IBA) nemzetközi sportági szakszövetségként történt elismerését, ami egyet jelent azzal, hogy az IBA-nek semmi köze sincs az ökölvíváshoz, mint olimpiai sportághoz. 2020 után az idei olimpia boksztornáját is teljes egészében a NOB szervezi, azonban újfent leszögezték, hogy a sportág a jelenlegi körülmények között nem szerepelhet a 2028-as Los Angeles-i olimpia műsorán.
“Az IBA-nek többé nincs beleszólása abba, hogy az ökölvívás olimpiai sportág marad-e vagy sem. Az biztos, hogy nem maradhat olimpiai sportág 2028-ban, amennyiben változatlanul nem lesz olyan nemzetközi szervezete, amely együtt tud működni a NOB-bal” – szögezte le Kit McConnell, a NOB sportigazgatója.
A végrehajtó bizottság ismét megállapította, hogy az IBA nem felel meg a követelményeknek, így valóban nem lehet szó arról, hogy az orosz hátterű és irányítású szövetség részese legyen az olimpiai ökölvívótornának. Tavaly áprilisban World Boxing (WB) néven megkezdte működését egy új nemzetközi szövetség az IBA-ből kilépett vagy kizárt tagok és tagországok közreműködésével, de egyelőre még nem kezdődtek tárgyalások a NOB-bal a szövetség státusáról, mivel még mindig sok ország nem csatlakozott hozzá.
Az IBA egyébként fellebbezett a NOB egy évvel ezelőtti döntése ellen a Sportdöntőbíróságnál (TAS), ám a jogi fórum még nem hozott ítéletet az ügyben. Azt azért valószínűtlennek tartom, hogy a NOB-bal szemben korábban többször is igen erőszakos hangnemet megütő Umar Kremljov vezette szövetség sikerrel járna a bíróságon.
300 000 óvszer lesz az olimpiai faluban
Bár ezt a döntést nem a végrehajtó bizottság hozta, azonban nyugtázta, hogy az idei olimpia falujában 300 000 darab óvszert fognak biztosítani a több mint 11 000 sportoló számára, akik kettő héten át lesznek kvázi összezárva. Az olimpia a nemzetek közötti egyetértés, barátság és egyenlő verseny ünnepe, s ennek az utóbbi évtizedekben egyre inkább részévé vált az is, hogy a mindenkori szervezők igyekeznek hozzájárulni a sportolók szabadidejének minél hasznosabb eltöltéséhez is.
Az olimpiai faluban számos szolgáltatást vehetnek igénybe az olimpikonok, amikor sem versenyük vagy mérkőzésük, sem edzésük nincsen. Ezek körében tartozik az is, hogy óvszerhez juthatnak, amennyiben a fizikai mellett lelki egészségüket is szeretnék megőrizni, s ennek eléréséhez azt találják a legjobb módnak, ha kielégítik nemi vágyaikat.
A tokiói olimpián és a 2012-es londoni játékokon egyaránt 150 000 darab óvszert bocsátottak a faluban lakó sportolók és edzők rendelkezésére, vagyis a mostani mennyisége a duplája lesz ezeknek. A rekordot azonban a 2016-os riói olimpia tartja, amelynek falujában 450 000 darab óvszer volt elérhető. Óvszereket amúgy az 1988-os szöuli játékok óta biztosítanak az olimpiai faluban, aminek indoka az AIDS elleni küzdelem, valamint az egészséghez való jog, mint alapvető emberi jog tiszteletben tartása. Az idei faluban lesznek olyan helyiségek, ahol a sportolók teret engedhetnek nemi vágyaiknak.
Az olimpiai falu igazgatójának elmondása szerint bár az óvszerek használata megengedett lesz, azonban alkoholt nem vihetnek be a lakók, igaz, a falu gasztronómiai egységeiben nem lesz tilos szeszes italt árusítani. És ha már a gasztronómia szóba került, az is kiderült, hogy a helyi specialitások mellett igyekeznek a Föld minél több régiójának jellegzetes ételeit, italait is kínálni az olimpiai falu lakói és látogatói számára, s tekintettel lesznek a vegán étrendet követőkre is, mert állati eredetű összetevőktől teljesen mentes menüt is fognak biztosítani a falu éttermeiben.
A kiemelt kép forrása: Sportudvar-archívum