A nyári olimpiai sportágak fönntarthatósági és környezetvédelmi megoldásait bemutató Zöld Olimpia cikksorozat keretében ebben az írásban az ökölvívást mutatjuk be ilyen megközelítésből. Bár elsőre azt gondolhatnánk, hogy a zárt térben űzött sportágra nem gyakorolnak komoly hatást a környezeti kihívások, de ez egyáltalán nincs így. A cikkből elsősorban az derül ki, hogy a bokszkesztyűk gyártása terén milyen zöld megoldások merültek fel, s melyek a már működő változtatások, amelyek által esély van arra, hogy fönntarthatóbban működjön a sportág a jövőben.
Az elmúlt években szinte kizárólag arról lehetett olvasni az ökölvívás és az olimpia kapcsán, hogy veszélyben van a sportág jövője, hiszen azután, hogy már a 2020-as tokiói játékok selejtezőit és magát az olimpiai tornát is a NOB bonyolította le, az idei olimpia kapcsán ugyanez a helyzet, miközben a Nemzetközi Ökölvívó-szövetség (IBA) már nem számít hivatalos nemzetközi sportági szakszövetségnek, mivel a NOB megszakította az igen harcias hangnemet megütő Umar Kremljov vezette szervezettel a kapcsolatokat. A boksz egyelőre nem szerepel a 2028-as Los Angeles-i olimpia végleges programjában, ám az amatőr szakág új világszövetsége (WB) mindent megtesz azért, hogy a törzsgyökeres ötkarikás sportág a jövőben is ott legyen a játékok műsorán.
A nagy viták és a bizonytalanság dacára azért zajlanak építő jellegű folyamatok is a sportágban, legalábbis a zöldebb jövő tekintetében mindenképpen. Ahogy minden sportág, úgy az ökölvívás is szembesül a környezeti kihívásokkal. Bár elsőre azt gondolhatnánk, hogy az esetek túlnyomó többségében zárt térben, csarnokokban lebonyolításra kerülő versenyek által fémjelzett sportág kevésbé érintett a klímaváltozás és a fönntarthatóság tekintetében, mint a szabadtéri sportágak, de ez nincs teljesen így. Az ugyan igaz, hogy a szélsőséges időjárási események kevésbé befolyásolnak egy boksztornát, de azért egy komoly vihar esetén előfordulhat áramszünet és beázás is, nagy hőség esetén pedig a klímaberendezések használatát is fokozni kell, ami több áram elfogyasztását eredményezi.
A boksz azonban elsősorban a fenntarthatóság terén tud fejlődni. Az mindenki előtt tiszta sor, hogy egy ökölvívónak legalább négy dologra van szüksége: kesztyűre, nadrágra, cipőre és bokszzsákra, de gyakori, hogy fejvédőt is viselnek a kisebb kategóriákban, illetve az utánpótlásban pallérozódó versenyzők. Ezeket márpedig le kell gyártani, s a gyártás forrása egyáltalán nem mindegy.
Napjainkban a bokszkesztyűk javarészét természetes bőrből, jellemzően szarvasmarhák bőréből gyártják. Ez a bőr cserzési folyamaton megy keresztül, aminek az a célja, hogy tartósan használható legyen és bármilyen színezéket hozzá lehessen adni. A valódi bőr használatának sok előnye van: rendkívül erős, strapabíró anyag, miközben kivételesen kényelmes és légáteresztő. Sok bokszoló a valódi bőrből készült kesztyűt hosszú távú befektetésnek tekinti, hiszen ezeket több szezonon keresztül is lehet használni. Az elhasználódás mértéke persze függ az igénybevételtől.
Évtizedeken keresztül a bokszkesztyűk szinte kizárólag állati bőrökből készültek, de mára egyre nyilvánvalóbbá válik, hogy nem ez az egyetlen módja tartós kesztyűk készítésének, miközben az állatok levágása, feldolgozása hozzájárul a szén-dioxid-kibocsátáshoz, a cserzéshez használt vegyszerek pedig környezeti terhelést eredményeznek, s persze az állatvédőknek sem tetszik, hogy levágott tehenek bőrét ilyen célokra alkalmazzák.
Ezen szempontok figyelembevételével ma már léteznek alternatív bőrből készült ökölvívó-kesztyűk is, azonban ezekkel sokáig problémák voltak. Kezdetben elsősorban poliuretánból készítettek alternatív, szakmai kifejezéssel vegán bokszkesztyűket. A poliuretán egy szintetikus anyag, amelynek tulajdonságai részben egyeznek a bőrével, éppen ezért az ilyen kesztyű lényegében teljesen ugyanúgy néz ki és ugyanolyan a tapintása is, mintha valódi állati bőrből állították volna elő. A probléma ott kezdődött, hogy kezdetben elsősorban a kezdők, tehát nem élsportolói szinten bokszolók számára kínált a piac poliuretán-kesztyűket, ám ezek (mivel nem a profik számára készültek) jellemzően gyengébb varrással, párnázással, s természetesen gyengébb anyagból készültek, így az egész konstrukció kvázi dugába dőlt.
Mivel a kezdők és az amatőrök körében nagyon népszerű lett a poliuretán-kesztyű annak alacsony ára és könnyű elérhetősége miatt (gyakorlatilag minden sportruházati üzletben, webáruházban elérhetőek ezek a termékek), sokan szereztek be ilyet, vagyis később ugyanennyire sokan döbbenhettek rá arra, hogy nem a legstrapabíróbb bokszkesztyűkről van szó, mert azokat korán ki kellett dobni.
Emiatt sokakban negatív asszociáció állt össze ezekkel a kesztyűkkel kapcsolatban, azonban bizonyos gyártók fölismerték annak fontosságát, hogy igenis szükséges az alternatív kesztyűk népszerűsítése annak érdekében, hogy az ökölvívás fönntarthatóbban létezhessen, ezért fejlesztésekbe kezdtek a poliuretán-kesztyűk tökéletesítése érdekében. Itt az volt a fő cél, hogy ugyanolyan tartós, komfortos és megfelelő védelmet biztosító kesztyűket fejlesszenek ki, mint amilyenek az állati bőrből készült termékek.
Az Unorthodoxx brit sportszergyártó cég tavaly nyáron mutatta be három, egyaránt vegán, tehát állati eredetű összetevőt semennyire sem tartalmazó anyagból készült bokszkesztyűjét. A Silver Justice Vegan, a Black Mamba Vegan és az Ice White Vegan fantázianévre hallgató kesztyűk közös tulajdonsága, hogy prémium, strapabíró poliuretánból készültek, miközben pontosan úgy néznek ki, mint az állati bőrből gyártott kesztyűk. Itt fontos megjegyezni, hogy a poliuretán mellett más műbőrökből is gyártanak bokszkesztyűket, ám azoknak nagy része nem vegán.
Az említett termékek között van elsősorban igényesebb kialakítású kesztyűt kereső férfiaknak, illetve nőknek ajánlott is, de találunk gyermekeknek szánt verziót is.
A gyártó tájékoztatása szerint a vegán bokszkesztyűk előnyei nem csak a környezetre vonatkoznak. A valódi bőrrel ellentétben a műbőr nem veszíti el színét, még akkor sem, ha hosszabb ideig van kitéve napfénynek.
A kaktuszbőrrel is kísérleteznek
Az érzékeny bőrűek számára a vegán boxtermékek kevésbé ingerlékenyek lehetnek, használat közben ugyanis a bokszkesztyűk anyagának akár 60%-át is fölszívhatja az öklöző bőre, s a vegán forrásból előállított kesztyűk anyaga általában kevesebb összetevőt tartalmaz, s nagyobb valószínűséggel vannak bennük vitaminok, ásványi anyagok és antioxidánsok.
Az Unorthodoxx ugyan mind a mai napig kínál elsősorban hölgyvásárlói számára eredeti bőrből készült kesztyűket is, mivel ezek iránt is fönnáll a kereslet, azonban arra is fölhívja a figyelmet a cég, hogy a vegán bokszkesztyűk iránti kereslet egyre jobban növekszik, idővel ezek válhatnak a legkeresettebb termékekké. Ennek az az egyik oka, hogy az értékesítéssel párhuzamosan fölhívják a figyelmet arra, hogy a vegán kesztyűket és egyéb felszereléseket, ruházatokat könnyebb újrahasznosítani vagy akár kissé elhasználódott állapotban elajándékozni pl. szerény anyagi lehetőségek közt tengődő ökölvívók, egyesületek stb. számára.
Mivel ezek az újfajta kesztyűk újrahasznosíthatók, ezért kevesebb valódi bőrből készült kesztyűre lesz szükség, ezáltal pedig csökkenni fog az állati bőrök cserzése során fölhasznált vegyszerek mennyisége is, ami kevesebb hulladékot és kisebb környezeti kockázatot is jelent.
Ezek a vegán bokszkesztyűk tehát megoldást jelenthetnek a fönntarthatóságra.
Persze vannak más ötletek is azzal kapcsolatban, hogy az ökölvívás zöldebbé váljon.
A textilipar évek óta kutatja az állati bőrök lehetséges alternatíváit, s ezek között olyan, elsőre meghökkentőnek tűnő dolgokat is találunk, mint pl. a kaktuszbőr. Bizony, a szúrós külsejéről ismert gyümölcs bőrével is kísérleteznek, s nem pusztán a textiliparban, hanem a bokszkesztyűk gyártásában is.
A Double-D ökölvívásra szakosodott sportszergyártó cég néhány évvel ezelőtt dobta piacra Speed 350 Tilt PRO névre keresztelt bokszkesztyűjét, amelyet szabadalmaztatott billenő kialakítással fejlesztettek ki – ez maximalizálja a bokszoló kéztartását és erejét azáltal, hogy lehetővé teszi a megfelelő csuklóigazítást. Ami viszont cikkünk tárgya szempontjából érdekesebb, hogy ezek a kesztyűk kaktuszbőrből készültek.
A szóban forgó kesztyű kifejlesztésére és tesztelésére az egyesült államokbeli Kalifornia államban található Riverside városában, a Robert Garcia Bokszakadémia különleges laboratóriumában került sor számos aktív ökölvívó közreműködésével.
Christophe Dessalles, a Double-D vezérigazgatója egy amerikai szaklapnak adott interjúban elmondta, hogy a cég évek óta foglalkozik fenntartható forrásból származó termékek gyártásával. Az a cél, hogy az idei évben eljussanak oda, hogy minden termékben újrahasznosított poliésztert használjanak, s ezáltal kiküszöböljék a mérgező anyagnak számító PVC és a szennyezett poliészter alkalmazását. Ettől azt remélik, hogy hozzá tudnak járulni a környezetvédelem erősítéséhez. Ennek a folyamatnak az első lépése volt az, hogy Mexikóban termelt kaktuszok bőrét használták fel bokszfelszerelések gyártásánál.
Dessalles szerint minden, a Spped 350 Tilt PRO tesztelésében közreműködött ökölvívót és edzőt lenyűgözött ez a koncepció és technológia, amelyet ma már világszerte 38 országban sikeresen regisztrált a cég. A vezérigazgató szerint minden bokszoló, aki részt vett a tesztelésben, arról számolt be, hogy könnyebbek az új kesztyűk a korábbiaknál, azonban ugyanolyan erőt tudnak belevinni az ütésekbe, mint a régi alkalmatosságokkal.
A Double-D a bokszcipőket is fönntartható anyagokból készíti, s ezek tesztelésénél is több földrész versenyzőinek véleményét gyűjtötték össze. “Csak a legjobbat a sportolónak!” – ez a mottója a cégnek, amelynek innovatív termékeit ma már világbajnok bokszolók is egyre szélesebb körben használják.
Dessalles-t ebben az interjúban arról is megkérdezték, miért előnyös az állati bőrök helyett pl. a kaktuszbőr alkalmazása a bokszfelszerelések gyártásánál. A Double-D elkötelezett a környezetvédelem mellett, miközben a legjobb minőségű felszereléseket állítja elő az ökölvívók számára.
“Amennyiben megnézzük a kaktuszbőr előnyeit a poliuretánnal vagy az állati bőrrel szemben, az magáért beszél. A kaktuszbőr használata segíti a sportolót, a Földet és az emberi fajt.”
A vezérigazgató szerint a kaktuszbőr előnye, hogy kevés vizet igényel, anyagcseréje védi a talajban lévő vizeket, jót tesz a levegőnek és a talajnak is, amelybe ültetik, mivel megköti a szenet, ezáltal hozzájárul a szén-dioxid-kibocsátás csökkentéséhez és a talaj termelékenységének növeléséhez is. A kaktusz bőre szerves, biológiailag lebomló, ftalátoktól, mérgező vegyszerektől és PVC-től mentes. Az sem mellékes, hogy a kaktusz termesztéséhez nem kell növényvédő szereket használni, amelyek sok esetben környezetre ártalmas anyagokat is tartalmaznak.
Tehát a Double-D is igyekszik minél többet tenni a környezetvédelem és a fönntarthatóság terén, s egyelőre ezek a föntebb említett megoldások működőképesnek tűnnek.
Mindent összefoglalva azt lehet mondani, hogy az ökölvívás az amatőr szakág olimpiai jövőjét érintő sok probléma ellenére dolgozik azon, hogyan legyen fönntarthatóbb a működése. Remélhetőleg az újfajta kesztyűk és egyéb felszerelési tárgyak beválnak, s akkor kevesebb, akár nulla állati bőrre lesz szükség ezek előállításánál.
A Zöld Olimpia cikksorozat korábbi írásai ide kattintva érhetőek el.
A kiemelt kép forrása: ringtv.com