Kézilabda minden mennyiségben és egy csipet kosárlabda – Hétvégi Összefoglaló

Elsősorban a kézilabdáról szólt ez a hétvége, hiszen a magyar férfi válogatott az olimpiai részvételért, női klubcsapatok pedig a nemzetközi porondon történő továbbjutásért léptek pályára. Ezen kívül szó lesz még a női kosárlabda Magyar Kupa négyes döntőjéről is. Tartsatok velünk!

Férfi kézilabda: Kijutott az olimpiára a magyar válogatott

Az utolsó olimpiai helyért csapott össze egymással a magyar és a portugál válogatott a tatabányai selejtezőtorna második találkozóján, amely egyben az utolsó európai olimpiai selejtezőmérkőzés volt, tizenegy csapat ugyanis addigra már kiharcolta a részvételt.

Kétpercnyi játék után máris emberelőnybe kerültünk, a balátlövő Salvador Salvadort küldték le, ami után Lékai Máté sántikált le a pályáról, és szorult rövid orvosi ápolásra, de szerencsére a Ferencváros irányítója egy perc múlva már újra a pályán volt. Összeszedetten kezdtük a mérkőzést, az első tizennégy percben nem hibáztunk lövést, kilencből kilencszer találtunk be Gustavo Capdeville kapujába, négyszer Szita Zoltán, kétszer Ancsin Gábor, egyszer-egyszer pedig Imre Bence és egy védővel a nyakában Bánhidi Bence.

Még nem telt el tizenöt perc sem az összecsapásból, amikor Chema Rodríguez kapust cserélt, Mikler Rolandban csak egy lövés akadt el, jött a helyére a hazai pályán játszó, tatabányai Bartucz László, aki rögtön kitornázta Pedro Portela, majd Luís Frade és Leonel Fernandes lövését is, ami után Lékai egész pályás, üres kapus góljával pedig már hárommal vezettünk. Kapusunk negyedik védése után a lelátó már a nevét skandálta.

Már négy góllal is mentünk, és megvolt az esélyünk arra, hogy lélektani előnybe kerüljünk, az első játékrész hajrájában azonban megakadtunk, egymás után két támadást is elszórakoztunk, három és fél perccel a szünet előtt pedig kiegyenlítettek a portugálok. Chema Rodríguez időt kért, de ez sem segített, Rui Silva találatával a portugálok először vették át a vezetést a mérkőzésen. Az ellenfél lendülete azonban szerencsére későn jött, a félidei állás 16:16 lett úgy, hogy Bartucz kivédte Rui Silva kísérletét, majd elhalt a kezében Salvador Salvador időn túli szabaddobása is, így tizennégyből hat védéssel zárta az első harminc percet.

Ugyan hatékonyabban lőttünk és védtünk ellenfelünknél, arra azonban érdemes volt figyelni, hogy a portugálok az első félidőben héttel többször jutottak el lövésig, és míg mi hét labdát is eladtunk, ők egyet sem.

A második félidő elején az egyik portugál támadásnál a jobb szélen Francisco Costa úgy görnyedt össze, mintha legalábbis lőtt sebe lenne, pedig Szita Zoltán csak állt vele szemben, feltartott kézzel, alig ért hozzá, a fiatal jobbátlövő gyorsan meg is gyógyult. A másik oldalon viszont nagyobb baj történt, előbb Bánhidinek aláfordult a támaszkodó lába, a beálló a bokáját fogva a földön is maradt, ápolni kellett a kispadon, majd a következő támadásnál Ancsin Gábor került a földre, miután megsérült a térde, a portugálok pedig közben elszaladtak három góllal.

Miközben a német játékvezetők rövid videózás után nem ítélték gólnak az egyik portugál hetest, a Szeged beállóját az orvosi stáb összedrótozta, így visszatérhetett a pályára. Felállt fal ellen viszont továbbra sem ment nekünk a támadójáték, indítani pedig nem nagyon tudtunk, mert a portugálok nagyon gyorsan rendeződtek vissza. Talán a szurkolásból merítettünk erőt, mert úgy nézett ki, csak kijövünk a gödörből, negyedórával a vége előtt Fazekas Gergő találatával újra kiegyenlítettünk, amit ellensúlyozott, hogy két fontos védőnk is kiesett, mert mialatt Ancsin már nem tért vissza, újabb videózás után Sipos Adriánt állították ki piros lappal végleg a hajrá előtt, mert arcon találta az ellenfelét.

A hajrára visszajött Lékai Máté, a játékunk felpörgött, a csapat pedig egyre inkább tűzbe jött, újra nálunk volt az előny, Imre Bence nyerőembernek bizonyult, nyolc perc leforgása alatt ötször talált az ellenfél kapujába. Még azt is elbírtuk, hogy Bodót két percre kiállították, és az utolsó percekre egész pályás védekezésre váltottak, de Areira gólja után Bartucz elképesztően nagyot védett, amivel ki is jutottunk az olimpiára. A végeredmény: 30:27.

A magyar válogatott 12 év után lesz ott az ötkarikás játékokon, az utolsó, a 12. kiadó hely megcsípésével. Gratulálunk!

Női kézilabda: A Loki és az FTC is nagy csatában szenvedett vereséget

Az évad meglepetéscsapata fogadta a háromszoros címvédőt, azaz a 12 év után a Bajnokok Ligájába visszatérő Debrecen a norvég Vipers Kristiansandot a sorozat rájátszásában. A magyar együttes a klub története során először jutott tovább a csoportkörből, ám a siker egyik letéteményese, Vámos Petra nem élvezhette a „jutalomjátékot”, ugyanis aláfordult a bokája az egyik hétközi edzésen. A társak így sem estek kétségbe, a játékoskijáróban mosolyogva, dudorászva várták, hogy bevonulhassanak a pályára a bemelegítéshez. Idegesség helyett inkább az érződött rajtuk, ajándéknak fogják fel a találkozót az északi sztárcsapat ellen, amelynél visszatért a kapuba a sportág egyik ikonja, Katrine Lunde, aki másfél hete lett rosszul az egyik bajnoki mérkőzésen.

Catherine Gabriel védései ellenére két Lois Abbingh-találattal kezdődött a találkozó, pedig a debreceni védőfal nem ment a szomszédba a keménységért. Kellő agresszivitással álltak bele a találkozóba a piros-fehérek – Petrus Mirtill például az első percekben úgy „szedte le” a pályáról Anna Vjahirevát, hogy öröm volt nézni. Ennek meg is lett az eredménye, ugyanis az alföldi együttes rövid ideig átvette a vezetést. Egyáltalán nem adta könnyen magát a DVSC, amely hibái ellenére ezt követően is folyamatosan ellenfele nyomában volt – a skandinávok a találkozó egyes szakaszaiban alaposan megizzadtak. A betörések és a gyors lerohanások viszont problémát okoztak a piros-fehéreknek, ám kisebb meglepetésre így is döntetlen volt a félidő.

A szünet után a norvégok újabb vezetést jelentő Vjahireva-góljánál elszabadultak az indulatok: az orosz klasszis lövése úgy jutott a kapuba, hogy Gabrijela Bartulovic arcának jobb felén valószínűleg azóta is ott piroslik a labda nyoma – a játékvezetők azonban videózás és kétperces kiállítás helyett a vehemensen (és jogosan) reklamáló Szilágyi Zoltánnak adtak sárga lapot. Gabriel újabb bravúrt mutatott be – ezúttal hetest védett – majd támadásban a csaknem öt percesre nyúlt gólcsendnek Töpfner Alexandra büntetője vetett véget, a java azonban csak ezután következett. Az emberhátrányba kerülő Vipers két üres kapus találatot kapott, így gyorsan ellépett hárommal a Loki, amely az eksztázisban védő francia kapusának is köszönhetően négygólos előnyről várhatta a végjátékot. Az újabb hatperces hazai gólcsend garantálta a kiélezett hajrát. Három perccel a vége előtt hosszú idő után ismét fordítottak a vendégek és a játékvezetők hathatós segítségével végül egygólos előnyt szenvedtek ki a szombati visszavágóra. A végeredmény: 28:29.

Friss Magyar Kupa-győztesnek kijáró köszöntéssel fogadták a ferencvárosi szurkolók a bemelegítésre érkező népligeti játékosokat, de a hivatalos bemutatásnál a Brestből nyáron érkező orosz Valerija Maszlova is nagy tapsot kapott. A francia csapat októberben hét góllal maradt alul a DVSC-vel szemben a csoportkörben, azóta viszont 21 meccse nem talált legyőzőre, így kemény párharcra lehetett készülni. Az elmúlt hétvégén orrtörést szenvedő Tomori Zsuzsanna csak a lelátóról figyelhette a mérkőzést (többek között Golovin Vlagyimir szövetségi kapitány társaságában), így a társainak a Győr elleni fináléhoz hasonlóan nélküle kellett megoldaniuk a hármas védekezést, de a szintén sérüléssel bajlódó Kukely Annára sem számíthattak a népligetiek.

Ezúttal Janurik Kinga kezdett a ferencvárosi kapuban, mégpedig igen aktívan, akárcsak támadásban Emily Bölk, azonban Maszlova villanásaival a Brest tudott először többgólos előnyre szert tenni. A franciák hatosfala eredményesen állította meg Klujber Katrint, így Allan Heine – akinek hosszabbítását dán sajtóhírek szerint a közeljövőben hivatalosan is bejelentheti a Ferencváros – már tíz perc után beküldte a helyére Simon Petrát. Ezzel együtt az ellenfél védelmének feltörése továbbra is komoly fejtörést okozott, többször jutott el passzívig az FTC akciója. A túloldalon Maszlova tarthatatlan volt, a zöld-fehérek nem értek ki a lövéseire, így a Brest őrizte kétgólos vezetését. Ennek ellenére is megvoltak a lehetőségei a Ferencvárosnak az egyenlítésre, ám emberelőnyben sem élt velük. Aztán a heteseket biztos kézzel értékesítő Andrea Lekics üres kapus góljával előbb az iksz lett meg, majd a szerb karmester vezérletével a szünetre is előnnyel (15:14) vonulhatott a Ferencváros. Janurik a korábbi érdi Julie Foggeához hasonlóan öt védéssel állt a félidőben, ennyiszer volt eredményes francia részről Maszlova is.

A második játékrészre aztán mindkét oldalon kapust cseréltek, Böde-Bíró Blanka állt be a ferencvárosiaknál, a franciáknál pedig Katharina Filter. Érdekesség, hogy a Brestnél ott volt még a kispadon Cléopatre Darleux is, aki súlyos agyrázkódás miatt gyakorlatilag egy évet kihagyott, de bajnoki mérkőzésen már pályára lépett márciusban. Nem jöttek be az FTC első megmozdulásai, ezt kihasználva a vendégek négyes sorozattal fordítottak. Klujber törte meg a gólcsendet, egyúttal a 34. percben először iratkozott fel az eredményjelzőre.

Ugyan a hullámvölgyön túljutott a magyar együttes, a háromgólos hátrány ledolgozása a becsúszó pontatlanságok miatt csak lassan haladt. Jókor jöttek a visszaálló Janurik védései, majd Klujber révén 23:23-ra alakult az állás. Bár Maszlova pihenőt kapott, balátlövőben Audrey Dembélé is igen gólerősen játszott, így újra csak üldözni kellett a Brestet. 27:27-nél lett ismét egál, majd már az egész aréna felállva figyelte, ahogy két támadásnál is elment a labda, ebből pedig könnyű gólokat lőhetett az ellenfél. Az 59. perc végén Dragana Cvijicset állították ki a szerb játékvezetők, majd az utolsó időkérések után a kapust lehozva támadhatott az egyenlítésért a Ferencváros, azonban labdaeladás lett a vége, és Alicia Toublanc az üres kapuba lőtt, így a végeredmény: 28:30.

Nagy kár a végéért, mert így döntetlen helyett kétgólos hátrányból kell megpróbálni fordítani a hétvégi visszavágón.

Női kézilabda: A Mosonmagyaróvár is kikapott

Nehéz feladat várt szombaton a története első Európa Liga-negyeddöntőjét megkezdő Motherson-Mosonmagyaróvárra, amely nem elég, hogy az egyik legerősebb ellenfelet – Beszterce – kapta a kieséses szakaszban, két fontos kulcsjátékosát is elvesztette. Tóth Nikoletta vállsérülése miatt dőlt ki, míg Albek Anna a keddi edzésen szenvedett orrtörést, így hat hetes kényszerpihenő vár rá.

A hiányzók ellenére jó ritmusban kezdett az MKC, de az egyre nagyobb rohanásban szép lassan jöttek a hibák, így elfogyott a Lajta-partiak előnye. A Beszterce az első negyedóra végéhez közelítve a vezetést is átvette, sőt, a játékrész hajrájában háromgólos előnyre tett szert, miután az óváriak kilenc percig nem szereztek akciógólt.

A szünet után villámrajtot vett és öt góllal lépett el a Beszterce, de a Lajta-partiak a kapuban brillírozó Szemerey Zsófival, és a vezérként játszó Tóth Gabriellával az élen rövid időn beül 6:0-s sorozatot produkáltak, ezzel hosszú idő után visszavették a vezetést. A kiélezett találkozón sajnos ez is kevésnek bizonyult, ugyanis hiába játszott teljesen ötlettelenül a besztercei csapat, az utolsó percben ismét fordított, sőt, egy időn túli hetessel kétgólosra növelte előnyét a visszavágóra. A vége: 30:32.

Női kosárlabda: A Sopron nyerte a Magyar Kupát

Megismétlődött az elmúlt években sokszor látott finálé a női kosárlabda Magyar Kupában. A bajnokságban toronymagasan listavezető Diósgyőr a házigazda győri csapat 80:69-es legyőzésével került a döntőbe, míg a Sopron a négyes döntő mezőnyéből egyértelműen kilógó Vasast verte meglepően szoros mérkőzésen 73:67-re.

A tegnapi bronzmérkőzésen a Győr vigasztalódhatott az éremmel, miután 79:54-re kiütötte a Vasast.

Ezután már csak a legfontosabb kérdésre kellett választ találni, vagyis arra, hogy ki lesz az idei Magyar Kupa győztese.

2006 óta nem rendeztek női Magyar Kupa-döntőt a Sopron nélkül, de ennyire kevés eséllyel azóta egyszer sem indult a trófea megszerzésére. Egyébként is elég messze jár ebben az idényben a DVTK-tól, ám a helyzetét tovább nehezítette a fináléban, hogy Beatrice Mompremier és Yvonne Turner sem volt bevethető, míg Fegyverneky Zsófia csapatkapitány ugyan melegített, pályára viszont nem küldte őt Gáspár Dávid. A felek legutóbb két éve csaptak össze MK-döntőben, felejthetetlen mérkőzésen, hosszabbításban verte meg a DVTK a később Euroligát nyerő Sopront a DVTK Arénában. Nos, a mostani találkozó sem nélkülözte a drámaiságot.

Nagy elánnal vetette bele magát a küzdelembe a két együttes, a 23. születésnapján pattogtató Varga Alíz triplájával hat és fél perc után a címvédő 17:15-ös vezetését regisztrálhattuk. A negyed végére már a DVTK-nál volt az előny, méghozzá akkora, amekkorára lehetett (volna) alapozni.

Rendkívüli módon küzdött, harcolt a zöld mezes Sopron, és óriási fordítást mutatott be, 19:28-ról 30:28-ra alakította az állást, aztán ellépett öt ponttal, a kezdő ötöse hatalmas energiákat mozgósított. Előnnyel is mehetett a 15 perces pihenőre, méghozzá hatpontossal, 45:39-re vezetett.

Ha nem is szorult a hurok a miskolciak nyakán, figyelemreméltó volt, hogy a második félidő elején is tartotta magát a Sopron, Varga palánk alatti munkájának köszönhetően kilenc ponttal állt jobban. Huszonnégy perc játék után mindegyik soproni kezdőjátékos legalább húsz percet töltött már a parketten, ami nyilván nem nevezhető ideálisnak. Ennek ellenére nem tűnt nyugodtnak a DVTK szakmai stábja, pláne nem lehetett elégedett azzal, amit a játékosai bemutattak a pályán.

Kettőpontos DVTK-előnnyel rajtolt a záró periódus, hamarosan egál lett, ám Kányási Veronika bepörkölt egy hárompontost (60:57 a piros-fehéreknek). Ez sem segített a favoritnak, hogy megszilárdítsa helyzetét, rövidesen ismét a heroikus küzdelmet bemutató Sopron előnyét mutatta az eredményjelző. Türelmesnek kellett volna maradnia a DVTK-nak, de inkább a kapkodás jellemezte – Aho Nina saroktriplája életmentő volt (65:65). Darcee Garbin is dobot egy távolit, pillanatok alatt vette vissza a kezdeményezést a miskolci együttes. Jelena Brooks kosara után újra az önkívületi állapotban kosárlabdázó soproniak kerültek előnybe, míg harminchárom másodperccel a vége előtt Varga Alíz dobott szuper középtávolit, és bizony a mindig higgadt magasbedobó is nagy kiáltással szorította ökölbe a kezét.

Milica Jovanovicsot azonban semmi sem akadályozhatta meg abban, hogy távoli dobásával kiegyenlítsen. Volt még egy sansza a címvédőnek, hogy megússzon újabb öt perc fizikai erőfeszítést, és Brooks meg is oldotta a feladatot, kibrusztolt kettesével 73:71-re vezetett a Sopron. Lelik triplakísérlete a gyűrűt sem érte el, noha több mint öt másodperce volt valami varázslatra a DVTK-nak – született ugyan egy időn túli kosár, de ennek semmi jelentősége nem volt, a lehető legrosszabbkor veszítette el idénybeli honi veretlenségét a csapat, ráadásul az Euroliga-negyeddöntő harmadik találkozója után újabb kulcsmeccset bukott el.

Férfi kosárlabda: Kikapott a Falco

A rájátszásba jutásért hajtó ZTE hazai pályán 97:85-re legyőzte az első helyezett Falcót a férfi kosárlabda NB I szombati játéknapján. Az Alba Fehérvár a DEAC ellen is megőrizte hazai veretlenségét, a Szolnok körmendi győzelemmel erősítette meg harmadik helyét, fontos sikert aratott a Sopron és a Pécs, kapaszkodik a Szeged, valamint az Oroszlány.

A 24. forduló eredményei:

Zalaegerszeg – Falco 97:85

Alba Fehérvár – DEAC 101:81

Körmend – Szolnok 85:90

Szedeák – Atomerőmű 92:87

Kaposvár – Oroszlány 84:102

Honvéd – Sopron 67:68

Pécs – Kecskemét 79:75

A bajnokság állása:

  1. Falco242132272–18300.938 45 
  2. Alba Fehérvár242042268–20230.917 44 
  3. Szolnok2413111958–19980.771 37 
  4. Zalaegerszeg2412122047–20650.750 36 
  5. DEAC2412121813–18680.750 36 
  6. Sopron2412121887–19630.750 36 
  7. Körmend2411132019–20480.729 35 
  8. Pécs2411131997–20220.729 35 
  9. Szedeák2410142093–21660.708 34 
10. Honvéd2410141907–19220.708 34 
11. Oroszlány2410142020–20320.708 34 
12. Kaposvár249151964–20790.688 33 
13. Atomerőmű249151913–20440.688 33 
14. Kecskemét248161902–20000.667 32 

A kiemelt kép forrása: magyarnemzet.hu

Leave a Reply