Rio 2016: A legzűrösebb olimpia

2016-ban immár harmadik alkalommal került sor a világ legnagyobb sporteseményére a Föld déli féltekéjén. Ez volt az első alkalom, hogy Dél-Amerika rendezhette meg az olimpiát. Rio de Janeiro nagy meglepetésre, s mint mára kiderült, korrupcióval nyerte el a rendezés jogát. A sors ezért keményen megbüntette a brazil nagyvárost, ugyanis Rio mostanáig minden idők legzűrösebb és legproblémásabb olimpiájának volt helyszíne. Az, hogy a játékok költségei egyhamar nem fognak megtérülni, eltörpül amellett, hogy a nyíltvízi úszóknak szennyezett vízben kellett versenyezniük, a sportolóknak, edzőknek, kísérőknek, újságíróknak és még az állami vezetőknek is teljes brazíliai tartózkodásuk ideje alatt attól kellett tartaniuk, hogy meglopják, megtámadják őket a nyílt utcán, akár fényes nappal. Azért a sportolók részéről több szenzációs eredmény is született a legutóbbi olimpián, amelyen a magyar indulók is kitettek magukért, hiszen sikerült lemásolni a londoni aranyérmek számát, igaz, ez elsősorban Hosszú Katinkának és Kozák Danutának volt köszönhető. A Sportudvar olimpiatörténeti cikksorozatának befejező részében a négy évvel ezelőtti események kerülnek górcső alá.

A Sportudvar 2017 augusztusában, az olimpia első évfordulóján írt egy cikket, amelyben szó esett a játékok odaítélésének körülményeiről és az eseményt övező rengeteg negatív tényezőről is. Éppen ezért ebben az írásban ezeknek taglalásától eltekintek. Akit érdekelnek ezek a dolgok, az alábbi cikkben bővíthetik tudásukat:

Ebben az írásban elsősorban a sporteredményekről esik szó, közte természetesen kiemelt helyet kapnak a magyarok eredményei. Előbb viszont arról essék szó, hogy ezen az olimpián 204 ország és 206 csapat 11 362 sportolója képviseltette magát. Dél-Szudán – amelynek egyetlen sportolója a 2012-es játékokon az olimpiai zászló alatt szerepelhetett – időközben megalakította olimpiai bizottságát, így Rióban már saját zászlajukkal és himnuszukkal indulhattak sportolói. A 2008-ban függetlenné vált Koszovó csak nyolc évvel később debütálhatott az olimpián, mivel a sok ország által el nem ismert balkáni kis állam csak London után nyert felvételt a Nemzetközi Olimpiai Bizottságba (NOB). További két csapat is indulhatott a nemzeti delegációk mellett. A 2014-15-ben kialakult európai migrációs válság miatt Thomas Bach, a NOB 2013-ban megválasztott elnöke úgy döntött, hogy a különböző országokból elmenekült sportolók számára egy saját csapatot hoz létre, amely az olimpiai zászló alatt szerepelhetett Rióban, s győzelem esetén az olimpiai himnuszt játszották el tiszteletükre. Érdekesség, hogy amíg Dél-Szudánnak hivatalosan ez volt az első olimpiája, a menekültcsapatnak a fele, öt sportoló dél-szudáni származású volt, akik Kenyában éltek és ott is készültek föl a játékokra. Rajtuk kívül két-két Kongói DK-beli és szír, illetve egy etióp sportoló alkotta a csapatot. Közülük hatan atlétikában, ketten-ketten pedig úszásban és cselgáncsban indultak. Érmet végül egyikőjük sem szerzett.

A másik csapat a Független Olimpiai Atléták nevet viselte. Ez a csapat lényegében Kuvait olimpikonjait foglalta magában, akiknek azért kellett eme furcsa elnevezés és az ötkarikás lobogó alatt indulniuk Rióban, mivel a NOB a Kuvaiti Olimpiai Bizottságot 2015 őszén kizárta tagjai sorából, mivel az arab ország kormánya beavatkozott a helyi ötkarikás testület működésébe.

Az induló nemzetek között ott volt Oroszország is. Nagyjából egy évvel az olimpia előtt robbant ki az államilag szervezett orosz doppingolással kapcsolatos botrány. A Nemzetközi Doppingellenes Ügynökség (WADA) által fölkért Richard McLaren kanadai jogászprofesszor egy részletes jelentést készített az Oroszországban történtekről, s ez alapján az orosz sportolók teljes körű kizárását kezdeményezte a riói olimpiáról. A NOB 2016. július 24-én, vagyis alig két héttel a játékok kezdete előtt úgy döntött, nem hoz általános érvényű intézkedéseket az orosz olimpikonokkal szemben, hanem a sportági szakszövetségekre bízza annak eldöntését, engedélyezik-e orosz sportolók indulását vagy sem. A Nemzetközi Atlétikai Szövetség (IAAF) még 2015 végén kizárta az orosz atlétákat a nemzetközi versenyekről, s a tiltás az olimpiára is kiterjedt. Végül csupán két orosz atlétának engedélyezték a riói szereplést, ám közülük az egyikről, Julija Sztyepanova 800 méteres futóról kiderült, hogy 2013-ban pozitív doppingtesztet produkált, ezért a NOB kizárta. Sztyepanova lebukása azért volt nagyon égő, mert ő volt az, aki az orosz doppingellenes ügynökségnél dolgozó férjével közösen bejelentést tett a WADA-nál az államilag szervezett doppingolás miatt még 2010-ben. Így végül csak az Amerikában élő távolugrónő, Darja Klisina vehetett részt oroszként a 2016-os olimpia atlétikai versenyein. Klisina végül a 9. lett, viszont a 2017-es világbajnokságon ezüstérmet szerzett.

Öt új sportág szeretett volna bekerülni a riói olimpia programjába. A NOB még 2009-ben tartott közgyűlésén úgy döntött, hogy a golf és a hetes rögbi számára lehetővé teszi, hogy 2016-tól olimpiai sportág legyen. A golf 1900-ban és 1904-ben már volt olimpiai sportág, vagyis 112 éves kihagyás után kapta meg ismét a lehetőséget, hogy a világ legnagyobb sporteseményének részévé váljék. A golf bekerülését a sportág olyan legendái támogatták, mint Tiger Woods, Pádraig Harrington és Michelle Wie. A NOB-tagok végül 63:27 arányban fogadták el a golf fölvételét. A rögbi 1924-ben volt utoljára olimpiai sportág, ám azt követően erőszakossága miatt levették a játékok műsoráról. A sportág hét főből álló csapatok által játszott változata, a hetes rögbi 81:8 arányú szavazással került be a riói menübe. Azért nem a sportág közkedveltebb, 15 fős csapatok által játszott szakágát vették fel az olimpiai programba, mert a hetes változatot közérthetőbbnek, nézhetőbbnek, univerzálisnak és nyitottnak tartották. Végül 28 sportág 43 szakágának 306 versenyszámában küzdhettek meg egymással a 2016-os olimpia indulói.

Atlétikában az volt a legnagyobb kérdés, hogy Usain Bolt képes lesz-e zsinórban a harmadik olimpiáján is triplázni, ami korábban még senkinek sem sikerült a 100, a 200 méter és a 4×100-as váltó tekintetében. A jamaicai sztár azonban megcsinálta a történelmi tripla triplát, így kilencszeres olimpiai bajnokként utazhatott haza Brazíliából. Egy évvel később azonban elvesztette a 2008-as pekingi olimpián a váltóval szerzett aranyérmét, mivel Nesta Carterről kiderült, hogy doppingolt, így diszkvalifikálták az egész csapatot. Bolthoz hasonlóan sikerült a címvédés a 2012-es londoni játékok nagy brit hősének, Mohamed Farah-nak is, aki 5000 és 10 000 méteren is második olimpiai bajnoki címét szerezte. Megvédte londoni elsőségét a férfi 800 méteres síkfutást megnyerő kenyai David Rudisha is. A hölgyeknél a 100 és a 200 méteres síkfutást egyaránt a jamaicai Elaine Thompson nyerte, miközben Shelly-Ann Fraser-Pryce csupán egy bronzérmet tudott elérni 100-on, igaz, nem sokkal szülése után vett részt az olimpián, így Londonhoz képest visszafogott teljesítménye ezzel volt magyarázható. A brazilok 1984 után szereztek ismét aranyérmet atlétikában, mivel a férfi rúdugrást – nagy meglepetésre – Thiago Braz da Silva nyerte meg, aki 603 centiméteres eredményével megelőzte a szám címvédőjét és legfőbb esélyesét, a végül csak a 2. helyet megszerző francia Renaud Lavillenie-t, aki 598 centiig jutott. A dél-amerikaiak kettős győzelemnek örülhettek női hármasugrásban, hiszen az aranyérmet a kolumbiai Caterine Ibargüen, az ezüstöt pedig a venezuelai Yulimar Rojas nyakába akaszthatták. Ezen az olimpián összesen három világcsúcs dőlt meg: férfi 400 méteren a dél-afrikai Wayde van Niekerk, női 10 000 méteren az etióp Almaz Ayana, női kalapácsvetésben pedig a lengyel Anita Wlodarczyk győzött minden idők legjobbjával.

Úszásban ezen az olimpián is Michael Phelpsen ámult a világ, az amerikai ugyanis zsinórban negyedik olimpiáján halmozta az érmeket. Öt arannyal és egy ezüsttel mehetett haza Rióból, mivel megnyerte a 200 pillangót és a 200 vegyest, valamint a három, egyaránt élen végző amerikai váltónak is tagja volt. Phelps 100 pillangón Cseh Lászlóval és Chad Le Closszal holtversenyben ezüstérmes lett, mivel a számot nagy meglepetésre a szingapúri Joseph Schooling nyerte meg, aki hazája első olimpiai bajnoka lett. Phelpsen kívül egy másik amerikai tudott még egynél több aranyérmet szerezni Rióban: Ryan Murphy nyerte a 100 és a 200 méteres hátúszást is. A kínai Szun Jang megvédte címét 200 gyorson, 400-on viszont csak második lett. A nőknél az amerikai Katie Ledecky négy aranyérmet szerzett, győzött ugyanis 200, 400 és 800 gyorson is, illetve a 4×200-as gyorsváltóval is. Egyéni számok tekintetében Hosszú Katinkával együtt a legeredményesebbnek bizonyult.

Teniszben sok játékos visszalépett az olimpiától a Zika-vírus keltette aggodalmak miatt, így a férfiaknál nem indult többek között Milos Raonic, Martin Klizan és Tomas Berdych sem. Dominic Thiem és John Isner a US Openre való felkészülés miatt nem repült el Rióba, míg Nick Kyrgios és Bernard Tomic azért nem indultak, mert a hisztérikus alkatáról ismert Kyrgios nem sokkal az olimpia előtt összeveszett az Ausztrál Olimpiai Bizottsággal, ugyanis azt állította, hogy a testület nem bánt megfelelően vele. Kyrgiost emiatt kizárták az ausztrál csapatból, s így párospartnere, Tomic sem indulhatott. Sérülés miatt maradt távol Riótól Roger Federer, aki térdsérülésére hivatkozva két héttel az olimpia előtt jelentette be, hogy 2016-ban mér nem ragad ütőt, s teljes rehabilitációjára fordítja minden erejét és idejét. Mint azóta kiderült, a svájci hasonló okból nem indul a pénteken kezdődő tokiói olimpián sem, így eldőlt, hogy nem lesz egyéni olimpiai aranyérme, ha csak esetleg 2024-ben, 43 évesen nem fog szerepelni a játékokon. Federer egyébként a férfi páros címvédőjeként mehetett volna Rióba, azonban partnere, Stanislas Wawrinka szintén sérült volt, így ő sem játszott a legutóbbi olimpián. 2016 előtt még nem volt példa arra az olimpiai tenisztornákon, hogy valaki makulátlan játékkal nyerjen meg egy mérkőzést. Az ausztrál John Millman – aki Kyrgios helyett került be az olimpiai mezőnybe – lett az első, akinek ez sikerült, ugyanis 6-0, 6-0-ra legyőzte a litván Ricardas Berankist. Meglepetésre már az első fordulóban kiesett a világelső Novak Djokovics, akit Juan Martín Del Potro vert 7-6, 7-6-ra, így a szerb nem tudott visszavágni az argentinnak a 2012-es bronzmérkőzésen elszenvedett vereségért. Djokovicsnak Tokió lehet az utolsó esélye arra, hogy olimpiai bajnok legyen – már csak ez hiányzik neki a fontosabb címek közül. Rafael Nadal a brazil Thomaz Bellucci elleni negyeddöntő megnyerésével pályafutása 800. győzelmét aratta. Gael Monfils a negyeddöntőben úgy kapott ki Nisikori Kejtől, hogy három meccslabdát is elrontott az utolsó játszma rövidítésében. Nisikori lett végül az olimpiai bronzérmes, mivel a kisdöntőben legyőzte Nadalt, akin alaposan látszott, hogy egy hét leforgása alatt 11 mérkőzést játszott le, közte a Del Potro ellen gigászi csatában elvesztett elődöntőt, így rendkívül enerváltan teniszezett. A döntőben a címvédő Andy Murray volt Del Potro ellenfele, s a brit kiválóság megvédte Londonban szerzett címét, ugyanis 7-5, 4-6, 6-2, 7-5 arányban legyőzte az argentint. Murray lett az első a férfiaknál a tenisz 1988-as visszatérése óta, aki meg tudta védeni olimpiai bajnoki címét. A nőknél szintén többen visszaléptek sérülés vagy a Zika-vírus miatti félelmei következtében, így pl. Simona Halep, Karolina Plisková, Viktoria Azarenka és Marija Sarapova is. A világelső és nagy esélyes Serena Williams a nyolcaddöntőben búcsúzott, mivel Elina Szvitolina 6-4, 6-3-ra legyőzte. A kiemeltek közül négyen már az 1. fordulóban kiestek, köztük Venus Williams, Agnieszka Radwanska és a svájci színekben szereplő Bacsinszky Tímea is. Az olimpiát végül óriási meglepetésre a hazája első ötkarikás bajnoki címét szerző Puerto Ricó-i Monica Puig nyerte meg, aki olyan neveket búcsúztatott a végső diadalig vezető úton, mint Muguruza, Pavlyucsenkova, vagy Kvitova. Puig a döntőben a 2. kiemelt Angelique Kerbert verte meg 6-4, 4-6, 6-1-re. A bronzérmet Petra Kvitova szerezte meg, aki 7-5, 2-6, 6-2-re verte a bronzmeccsen az amerikai Madison Keyst. A mezőny egyetlen magyar indulója, Babos Tímea az 1. fordulóban éppen Kvitovától kapott ki. Férfi párosban Rafael Nadal megszerezte pályafutása második olimpiai bajnoki címét, mivel Marc López oldalán megnyerte a döntőt egy román kettőssel szemben. A hölgyek hasonló számában az orosz Jekatyerina Makarova, Elena Vesznyina páros ért föl a csúcsra, akik a fináléban a Bacsinszky Tímea, Martina Hingis svájci kettőst győzték le 6-4, 6-4-re. A Babos Tímea, Jani Réka Luca magyar páros az 1. fordulóban esett ki. Vegyes párosban a Bethanie Mattek-Sands, Jack Sock amerikai duó végzett az 1. helyen, miután a döntőben 6-1, 7-5-re győzött a Sania Mirza, Rohan Bopanna indiai párossal szemben.

Kosárlabdában zsinórban harmadszor, összességében pedig már 15. alkalommal az amerikai válogatott nyerte a férfiak tornáját, amelynek döntőjében Szerbiát győzte le 96:66-ra. A bronzcsatát a spanyolok 89:88-ra nyerték az ausztrálok ellen. A nőknél is amerikai siker született zsinórban ötödször – a döntőben a spanyol válogatott volt a Team USA szenvedő alanya, az eredmény 101:72 lett. A bronzérem Szerbiának jutott. Amióta mindkét nem számára rendeznek kézilabdatornát az olimpiákon, 2016-ban fordult elő először, hogy egyik magyar válogatottnak sem sikerült kijutnia, így ezt a sportágat kisebb érdeklődés övezte részünkről. A férfiaknál az 1993-as világbajnokság után először szenvedett vereséget nagy torna döntőjében a francia válogatott, amely címvédőként 28:26-ra kikapott Dániától. A bronzérmet a német válogatott szerezte meg, amely a helyosztón 31:25-re legyőzte Lengyelországot. A nőknél Oroszország 22:19-re legyőzte a döntőben Franciaországot, míg a 3. helyet Norvégia szerezte meg, amely 36:26 arányban verte Hollandiát.

Labdarúgásban a férfi tornán első olimpiai bajnoki címét szerezte Brazília, amely Neymarral a soraiban visszavágott a németeknek a 2014-es hazai rendezésű világbajnokság elődöntőjében elszenvedett 7:1-es zakóért, ugyanis az olimpia döntőjében 11-esekkel 5:4-re nyert a selecao, így hatalmas sikert könyvelhetett el a Maracanában. A bronzérmet az 1996-os győztes Nigéria szerezte meg, amely 3:2-re verte a bronzmérkőzésen Honduras csapatát. A nőknél első alkalommal lett olimpiai bajnok a német válogatott, amely a fináléban 2:1-re verte Svédországot. A 3. helyen Kanada végzett, amely 2:1-re legyőzte a brazilokat.

A férfi röplabdatornát szintén a házigazda brazilok nyerték meg, mivel a döntőben 3:0-ra legyőzték Olaszországot. A bronzérmet az amerikai válogatott vihette haza, mivel 3:2-re verte az oroszokat. A nőknél Kína lett az olimpiai bajnok, mivel a fináléban 3:1-re verte Szerbiát, míg a bronzérmet a hollandokat 3:1-re verő amerikai csapat szerezte meg. Strandröplabdában a férfiaknál német, a nőknél brazil győzelem született. Gyeplabdában a férfiaknál argentin, a nőknél brit aranyérem született, míg az olimpiák történetének első hetes rögbi-tornáját a férfiaknál Fidzsi csapata nyerte, amely a döntőben 43:7-re kiütötte Nagy-Britanniát. A bronzérem a Japánt 52:14-re verő Dél-Afrika játékosainak nyakába került. A nőknél Ausztrália, Új-Zéland és Kanada állhatott dobogóra.

A férfi kerékpárosok országúti mezőnyversenyét a belga Greg van Avermaet nyerte, aki a dán Jakob Fuglsangot és a lengyel Rafal Majkát előzte meg. Az időfutamot az utolsó olimpiáján tekerő svájci Fabian Cancellara nyerte Tom Dumoulin és a pár héttel korábban Tour de France-t nyert Chris Froome előtt. A nőknél a holland Anna van der Breggen győzött a mezőnyversenyben, míg az időfutamot az amerikai Kristin Armstrong húzta be. Pályakerékpárban ismét a britek domináltak, akik a tíz számból hatot megnyertek. Legsikeresebb versenyzőjük ezúttal Jason Kenny lett, aki három aranyéremmel térhetett haza Rióból. Bradley Wiggins a brit üldözéses csapattal szintén szerzett egy aranyérmet. Az omniumot az országúton is remekül teljesítő olasz Elia Viviani nyerte. A nőknél két brit aranyérem született. BMX-ben a szakág első két olimpiáját megnyerő lett Maris Strombergs ezúttal be kellett érje a 7. hellyel.

Tornában a mindössze 19 éves amerikai Simone Biles volt ennek az olimpiának a legnagyobb sztárja, hiszen négy aranyérmet nyert. Tagja volt a győztes amerikai csapatnak, s győzött egyéni összetettben, ugrásban és talajon is. A brit Max Whitlock győzött férfi lólengésben és talajon is, s ugyancsak két aranyérmet szerzett a japán Ucsimura Kohej, aki a csapattal győzött, valamint egyéni összetettben bizonyult még a legjobbnak. Csalódás volt ez az olimpia a kínai tornászok számára, akik csupán két bronzérmet tudtak fölmutatni, míg Románia hosszú évtizedek után először maradt érem nélkül ebben a sportágban.

Vívásban az oroszok vitték a prímet, ugyanis négy aranyérmet nyertek. Győzött férfi tőrcsapatuk, női kardcsapatuk, illetve női tőr egyéniben Inna Gyeriglazova, női kard egyéniben pedig Jana Egorjan. Némi meglepetésre olimpiai bajnok lett a román női párbajtőrcsapat is.

Ökölvívásban Kuba és Üzbegisztán egyaránt három-három súlycsoportban nyert. Birkózásban az oroszok és a japánok négy-négy aranyérmet szereztek. Súlyemelésben Kína kiemelkedett a nemzetek sorából öt győzelmével, cselgáncsban Japán három, Franciaország és Oroszország kettő-kettő, míg tékvandóban Dél-Korea és Kína szintén kettő-kettő aranyérmet szerzett.

Evezésben a britek három aranyérmet szereztek, kajak-kenuban négy német és három spanyol siker született. Tollaslabdában és asztaliteniszben is a kínaiak voltak a legeredményesebbek. Műugrásban a nyolc számból hetet kínai versenyző nyert meg. Sportlövészetben az olaszok négy, a németek három kategóriában diadalmaskodtak, míg íjászatban mind a négy számot dél-koreai induló nyerte.

Az olimpia éremtáblázatát az Egyesült Államok nyerte meg, amelynek sportolói 46 arany-, 37 ezüst- és 38 bronzérmet szereztek a játékok 16 versenynapja alatt. Története során először végzett a 2. helyen Nagy-Britannia, amely 27 arannyal, 23 ezüsttel és 17 bronzzal gazdagodott. Kína ezúttal a 3. lett (26-18-26), míg az első tízbe még Oroszország, Németország, Japán, Franciaország, Dél-Korea, Olaszország és Ausztrália fért be. A házigazda Brazília 7 arany- és 6-6 ezüst- és bronzéremmel az éremtáblázat 13. helyén végzett, ami minden idők legjobb ötkarikás szereplését jelenti a dél-amerikaiak esetében. Összesen 86 ország szerzett érmet, ebből 59 legalább egy aranyat is. Vietnam, Puerto Rico, Szingapúr, a semleges színekben szereplő versenyzők által képviselt Kuvait, Jordánia, Fidzsi, az első olimpiáján szereplő Koszovó, Elefántcsontpart és Tádzsikisztán történelmének első olimpiai bajnoki címét szerezte.

Jó magyar szereplés – némi hiányérzettel fűszerezve

Magyarországot a 2016-os olimpián 20 sportágban 156 versenyző, közte 66 nő képviselte. A magyar sportolók négy sportágban 15 érmet: 8 aranyat, 3 ezüstöt és 4 bronzot szereztek. Az aranyérmek számát tekintve sikerült lemásolni a négy évvel korábbi londoni szereplést, azonban a másik két éremből – elsősorban a cselgáncsozók és birkózók eredményeinek romlása következtében – kevesebb lett meg, így a 2012-es 10. hellyel szemben ezúttal a 12. helyet sikerült megszerezni az éremtáblázaton.

A nyolc aranyéremből hat két versenyzőhöz kötődik. Hosszú Katinka, aki már az olimpiát megelőző években is ipari mennyiségben termelte az aranyérmeket a különböző nagy versenyeken, Rióban három aranyérmet szerzett, mivel győzött 200 és 400 vegyesen, valamint 100 háton is. Az első olimpiai érmeit szerző Katinkának emellett egy ezüstje is született 200 háton. Kozák Danuta, London kétszeres olimpiai bajnoka Rióban háromszor állhatott föl a dobogó tetejére. Megvédte címét 500 méteren egyesben és Szabó Gabriella oldalán párosban is, s Szabó Gabriella, Csipes Tamara és Fazekas-Zur Krisztina oldalán a négyessel is olimpiai bajnok lett. Szilágyi Áron megvédte címét férfi kardvívásban – ő lett Rio egyetlen magyar férfi győztese -, míg női párbajtőrben Szász Emese bizonyult a legjobbnak.

Ezüstérmes lett Cseh László 100 méteres pillangóúszásban és az olimpia idején 41 éves Imre Géza férfi párbajtőrvívásban. Bronzérmes lett Márton Anita súlylökő, Kenderesi Tamás és Kapás Boglárka úszók, valamint az Imre Géza, Boczkó Gábor, Rédli András, Somfai Péter összeállítású férfi párbajtőrcsapat.

A magyar sportolók még négy 4., öt 5. és egy 6. helyet értek el, vagyis 110 olimpiai pontot szereztek, ami 19-cel kevesebb a 2012-es eredménynél.

Negyedik lett Kapás Boglárka 400 méteres gyorsúszásban, a Tótka Sándor, Molnár Péter kajakpáros, a Vasbányai Henrik, Mike Róbert kenupáros és a női vízilabda-válogatott. A csapat az Európa-bajnokság megnyerésével kvalifikálta magát sorozatban negyedjére az olimpiára, ahol a csoportkörben 13:11-re legyőzte Kínát, viszont a spanyoloktól 11:10-re, az amerikaiaktól pedig 11:6-ra kikapott, így csupán a 3. helyen jutott be a negyeddöntőbe. Ott aztán Ausztrália következett, amelyet 8:8-as rendes játékidő után büntetőkkel sikerült legyőzni 5:3-ra. Az elődöntőben 14:10-es vereség következett az amerikaiak ellen, majd a bronzmeccsen pár másodperc választotta el a 3. hely megszerzésétől a lányokat, azonban az oroszok végül egalizáltak, s a 12:12-es rendes játékidei eredmény után büntetőkkel 7:6-ra győztek. A tornát egyébként az amerikai válogatott nyerte, amely a döntőben 12:5-re legyőzte Olaszországot.

Ötödik lett Bácsi Péter és Lőrincz Viktor birkózó, Ungvári Miklós judoka, Sidi Péter sportlövő és a férfi vízilabda-válogatott. A 2000-ben, 2004-ben és 2008-ban is olimpiai bajnoki címet szerzett együttes 2012-ben csupán az 5. helyet szerezte meg, s 2016-ban a háromszoros olimpiai bajnok Benedek Tibor vezetésével ugyanezt az eredményt tudta elérni. A magyar válogatott megnyerte csoportját, de igen csalóka ez a kijelentés, hiszen kettő győzelemmel és három döntetlennel sikerült az élen végezni. Az első meccsen az ősi rivális Szerbia volt az ellenfél, amelytől a londoni olimpia első mérkőzésén simán kikapott a magyar együttes. Ezúttal végig a mieink vezettek, azonban a szerbeknek az utolsó percekben sikerült egyenlíteniük, így 13:13 lett a vége. Ezt a mérkőzést egy Ausztrália elleni 9:9-es remi követte, majd Görögország ellen 8:8-ra végzett a csapat. Az utolsó két mérkőzést kötelező volt megnyerni, hiszen a hatosból kilógó Brazília és Japán várt a mieinkre. A japánokat 17:7-re, a házigazdákat pedig 10:6-ra sikerült legyőzni, így meglett a csoportelsőség. A negyeddöntőben a másik csoportban a 4. helyen végző Montenegró volt az ellenfél. Végig a mieinknek kellett úszniuk az eredmény után, ám egy remek utolsó negyednek köszönhetően sikerült 9:9-re menteni a rendes játékidőt, így jöhettek a büntetők. Ott sajnos jobbak voltak a balkániak, akik 4:2-re győztek, így bejutottak az elődöntőbe. A magyar válogatott az 5. helyért szállhatott harcba: ehhez előbb ismét le kellett győzni Brazíliát (13:4), majd Görögország ellen egy 12:10-es siker jelentette az 5. hely megszerzését. Összességében véve több volt ebben a csapatban ezen az olimpián, de egyfelől a szerencsével, másfelől az utolsó percekben való összpontosítással is kissé hadilábon állt a magyar válogatott, így egymás után második olimpiáján nem tudott a dobogóra sem kerülni. A férfi vízilabdatornát végül Szerbia nyerte, amely a döntőben 11:7-re verte a címvédő Horvátországot. A bronzérmet Olaszország szerezte meg.

Az egyetlen magyar 6. helyezést a Hosszú Katinka, Jakbos Zsuzsanna, Kapás Boglárka, Késely Ajna, Verrasztó Evelyn összeállítású női 4×200 méteres gyorsváltó szerezte úszásban.

A magyar olimpikonok tehát mindent egybevetve jól szerepeltek a történelem első dél-amerikai olimpiáján, de elsősorban a birkózás és a cselgáncs terén erős hiányérzetünk lehetett a Londonnal szemben ezúttal elmaradt érmek miatt, s az is eléggé problémás, hogy a nyolc aranyéremből hat két ember nevéhez fűződik, s összesen négy sportágban született magyar érem. Bízzunk benne, hogy idén, Tokióban több sportágban több érem és persze több arany fog születni, mint négy éve.

A Sportudvar olimpiatörténeti cikksorozata ezzel a résszel befejeződött. Köszönöm mindenkinek, aki elolvasta a sorozat akár összes cikkét, akár csak néhányat. Köszönöm a pozitív véleményeket is a sorozattal kapcsolatban. Ezek nagy erőt adnak nekem ahhoz, hogy a téli olimpiákról is készítsek egy hasonló sorozatot, amelyre 2021 végén, 2022 elején kerül sor. A Sportudvaron persze addig is lesznek új tartalmak, hiszen a pénteken kezdődő tokiói olimpiáról naponta élő tudósításban fog beszámolni az oldal főszerkesztője, Oláh Gergely. Tartsatok velünk a folytatásban is! 🙂

Az olimpiatörténeti cikksorozat eddigi írásai megtalálhatóak erre a linkre kattintva!

Nem akarsz lemaradni a hasonló cikkekről? Iratkozz föl a Sportudvar Hírlevélre!

A kiemelt kép forrása: hungarytoday.hu

Leave a Reply