Zárt kapus olimpia: Politikai, mintsem tudományos döntés

A kettő hét múlva kezdődő tokiói olimpia szervezői magyar idő szerint tegnap délután bejelentették, hogy a hazai nézőket sem engedik be a játékok eseményeire, vagyis teljesen zárt kapus lesz a világ legnagyobb sporteseménye. A szigorú és mindeddig példátlan döntést a növekvő fertőzésveszélyre hivatkozva hozta a japán kormány, amely eközben más sporteseményeken engedélyezte legfeljebb 5000 néző beengedését. Hogy az olimpia miért kivétel, miközben 3,5 millió japán vett rá jegyet, s biztosan meglehetne oldani ott is 5000 fő számára a megjelenést, egy nagy kérdés, főleg úgy, hogy Japán járványügyi helyzete összességében véve kifejezetten jónak mondható a növekvő esetszámok ellenére is. Sokak, köztük magyar megszólalók szerint is politikai döntés született, mivel a japán kormány a helyi lakosság megosztottsága és a nemzetközi közvéleménynek az

Barcelona 1992: A hidegháború utáni első olimpia

Mint ahogy más olimpiák, úgy az 1992-es barcelonai nyári játékok is sok minden miatt különlegesnek számítottak. Ez volt az első, spanyol földön rendezett olimpia, s az első nyári ötkarikás seregszemle 1972 óta, amelyen nem volt bojkott. Komoly eredménynek számított, hogy a hidegháború vége ellenére nagyon feszült nemzetközi politikai környezetben a NOB mind a 169 akkori tagországa résztvett az olimpián, amely magával hozta az eseményre egészen addig jellemző amatőrizmus végét - ez egyfelől a férfi kosárlabdatornán érvényesült, ahol először vehettek részt az NBA-sztárok, másfelől horribilis pénzek folytak be a NOB kasszájába a televíziós jogok értékesítéséből. Magyar szempontból Egerszegi Krisztina vitte a prímet ezen az olimpián, de sportolóink összességében véve is remekül szerepeltek Katalóniában. A Sportudvar olimpiatörténeti cikksorozatában tehát most ennek az