London 2012: Egy nagyon sikeres olimpia

VIDEÓKKAL – A 2012-es londoni olimpián a magyar sportolóknak sikerült feledtetniük a négy évvel korábbi csúfos leszereplést – ez olyannyira jól sikerült, hogy hazánk hosszú idő után ismét az első tízben végzett az éremtáblázaton. Emlékezetes pillanat volt Gyurta Dániel világcsúccsal aratott győzelme, de a férfi kézilabdások Izland elleni továbbjutása is, mint ahogy kajak-kenusaink éremtermése is. A nemzetközi színtéren ismét Usain Bolt volt az egyik fő sztár, de Michael Phelps is kitett magáért. Ez az olimpia általános sikert hozott, s az elmúlt évtizedek azon kevés olimpiáinak egyike, amely nem hagyott maga után brutális adósságokat és parlagon heverő helyszíneket. A Sportudvar olimpiatörténeti cikksorozatának utolsó előtti része tehát a nyolc évvel ezelőtti eseményeket foglalja össze.

A Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) 2005. július 6-án, Szingapúrban megtartott 117. közgyűlésén döntött arról, hogy Londonnak ítéli oda a 2012-es nyári ötkarikás játékok rendezési jogát. A brit főváros a szavazáson szoros küzdelemben, az utolsó fordulóban Párizs fölött aratott 54:50-es győzelmének köszönhetően az első város lett, amely harmadjára nyerte el a világ legnagyobb sporteseményének rendezési jogát 1908 és 1948 után. A szervezőbizottság elnökévé a középtávfutásban kétszeres olimpiai bajnok Sir Sebastian Coe-t választották, aki egyben a paralimpia hasonló testületét is vezette. Pekinghez hasonlóan Londonban is nagy figyelmet fordítottak a légszennyezettség elleni fellépésre, ennek keretében pedig korlátozták a legszennyezőbb járművek közlekedését. Ennek a lépésnek nem csupán környezetvédelmi, hanem egészségvédelmi okai is voltak, ugyanis szakemberek megállapították, hogy a magas szálló por-koncentráció a sportolók tüdejének teljesítményére negatív hatással van, s növeli az asztma kialakulásának kockázatát. Steve Ovett brit futó az 1984-es Los Angeles-i olimpián a 800 méteres szám döntőjében kvázi összeesett, mivel légzési problémái alakultak ki, amelyeket ő a magas légszennyezettségnek tudott be.

A környezeti szempontok mellett a biztonság is kulcsszerepet játszott az olimpia előkészületeiben. Összesen 24 000 ember ügyelt a játékok biztonságára, köztük a brit hadsereg 7000 katonája. 2012 júliusában, két héttel az olimpia kezdete előtt újabb 3500 katonát vezényeltek ki az olimpiára, mivel csődbe ment az ötkarikás seregszemle biztosításáért elsősorban felelős magáncég, így pótolni kellett a kieső munkaerőt.

A nyitóünnepségre 2012. július 27-én került sor a London keleti részében kialakított, II. Erzsébet királynőről elnevezett olimpiai parkban található Olimpiai Stadionban. A magyar idő szerint éjjel 2 óráig tartó eseményen véleményem szerint minden idők leglátványosabb nyitóünnepségét valósították meg a britek, hiszen egészen elképesztő méreteket öltött művészi műsorra került sor, s a zenei aláfestésről már inkább nem is beszélek, annyira jó volt. Az olimpiai lángot Steve Redgrave ötszörös olimpiai bajnok brit evezős gyújtotta meg, majd II. Erzsébet királynő megnyitotta a XXX. nyári játékokat. A 2012. augusztus 12-én megrendezett záróünnepség egy nagy buli volt, amelyen a brit zenei élet olyan, világszerte ismert és elismert kiválóságai léptek fel, mint a Spice Girls, a One Direction, Taio Cruz, George Michael, Ed Sheeran, Jessie J és Emeli Sandé. Az olimpiai láng helyi idő szerint pontban éjfélkor aludt el.

Az olimpián 204 ország 10 568 sportolója, köztük 4676 nő vett részt. A Vatikán kivételével minden szuverén ország képviseltette magát a játékokon. Köztük az a Dél-Szudán is, amely egy évvel korábban kiáltotta ki függetlenségét, azonban az olimpia idején még nem volt olimpiai bizottsága, így egyetlen sportolója, Gour Marial maratonfutó az olimpiai zászló alatt versenyezhetett. A Holland Antillák 2010 októberében bekövetkezett fölbomlása után az egyaránt Hollandiához tartozó Curacao és Szent Márton is saját jogon, de az olimpiai zászló alatt indított sportolókat, mivel még nem volt olimpiai bizottsága.

Ezen az olimpián volt példa először arra, hogy minden ország csapatában volt legalább egy női induló is. A játékokat megelőző hónapokban három ország: Brunei, Katar és Szaúd-Arábia kvótaszerzői között nem voltak hölgyek, ezért a NOB fölszólította a három országot, hogy adjon lehetőséget női sportolóinak is arra, hogy megküzdhessenek ellenfeleikkel az olimpián. Katar már 2010 júliusában bejelentette, hogy lehetőséget biztosít nők számára is az indulásra. Végül négyen képviselték a szebbik nemet: Nadzsa Arkadzsi úszó, Núr Al-Málki sprinter, Báhija Al-Hamad sportlövő és Aya Majdi asztaliteniszező. A nyitóünnepségen Katar zászlaját Al-Hamad vihette. Brunei 2012 márciusában közölte, hogy a 19 éves Maziah Mahusin személyében egy úszónőt indít, aki 400 méteren szerepelt. Ami Szaúd-Arábiát illette, ott egy kicsit döcögősebben mentek a dolgok, ugyanis a nők életét szigorú szabályok közé szorító ország kezdetben nem akart engedni a NOB és a londoni szervezők nyomásának. A NOB Nők és Sport Bizottságának elnöke fölvetette annak lehetőségét, hogy Szaúd-Arábiát ki kellene zárni az olimpiáról, ha nem indít egyetlen nőt sem. A NOB vezetése nem intézett ultimátumot az országhoz, de támogatta azt az elképzelést, hogy legyen szaúdi női olimpikon is. Végül napokkal a játékok nyitánya előtt derült ki, hogy két szaúdi hölgy is indulhat Londonban: Sarah Attar atléta 800 méteres síkfutásban és Wojdan Shaherkani cselgáncsozó 78 kg-ban – utóbbi kezdetben nem akart a szaúdi nőkre jellemző ruházattól megválni, ám miután figyelmeztették, hogy ebben az esetben diszkvalifikálják, engedett. Ez volt az első olimpia, ahol minden sportágban lehetőséget biztosítottak a nők számára, hiszen először került sor a női ökölvívótornára. A szinkronúszásban és a ritmikus gimnasztikában kizárólag hölgyek számára rendeztek versenyeket.

Összesen 26 sportág 40 szakágának 302 versenyszámában osztottak érmeket az olimpia tizennyolc napja alatt. Új sportágak nem kerültek be a programba, pedig a golf, a hetes rögbi, a fallabda, a karate és a roller is pályázott, ám egyik sem nyerte el a NOB-tagok kettőharmadának támogatását, így várniuk kellett, vagy kell mind a mai napig arra, hogy bemutatkozhassanak az ötkarikás játékok műsorán. Ellenben lekerült a programból a baseball és a softball annak érdekében, hogy a versenyek és a sportolók számára vonatkozó kvótát be tudják tartani.

Ezen az olimpián is indulhatott két fogyatékos sportoló: Natalia Partyka lengyel asztaliteniszezőnő már 2008-ban Pekingben is kipróbálhatta magát az épek között, míg az akkoriban a világ legismertebb parasportolójának számító Oscar Pistorius dél-afrikai sprinter (akinek mindkét lábát térdtől lefelé amputálták, de protézisei segítségével futhatott) először és későbbi gyilkossági ügye miatt utoljára szerepelhetett az olimpián – Pistorius hatszoros paralimpiai bajnok volt.

Megint Bolt

Atlétikában ismét Usain Bolt, a 2008-as olimpia egyik legnagyobb sztárja vitte a prímet, aki 100-on, 200-on és a 4×100-as váltóval is megvédte olimpiai bajnoki címét. Bolt 100-on olimpiai csúccsal győzött, míg a váltóval világcsúcsot ért el. Bolt számára nagy revanst jelentett a 100 méter újbóli megnyerése, ugyanis a 2011-es tegui világbajnokságon a döntőben kiugrott a rajtnál, ezért kizárták, s így honfitársa, Yohan Blake győzött. Blake ezúttal mind 100-on, mind 200-on Bolt mögött második lett. Bolt lett ennek az olimpiának a legeredményesebb atlétája az amerikai Allyson Felixszel holtversenyben, aki a női 200 métert nyerte meg, s tagja volt a szintén aranyérmes amerikai 4×100-as és 4×400-as váltónak is. A britek számára az egész olimpia egyik legnagyobb hőse Mohamed Farah középtávfutó volt, aki élete első olimpiáján megnyerte az 5000 és a 10 000 métert is. 800-on világcsúccsal győzött a kenyai David Rudisha, míg rúdugrásban a francia Renaud Lavillenie 597 centiméteres olimpiai csúccsal diadalmaskodott. Női 100 méteren megvédte pekingi elsőségét a jamaicai Shelly-Ann Fraser-Pryce, 800-on pedig a dél-afrikai Caster Semenya győzött, akinek nőiességét illetően akkor is már évek óta kétségek hangzottak el sokfelől. Semenya ugyanis a nők esetében abnormális tesztoszteron-szinttel rendelkezik, ezért fölmerült annak gyanúja, hogy valójában férfi, esetleg mindkét nem tulajdonságai megvannak benne. Semenya a nemzetközi szövetség által 2019-ben hozott, s sokak által kritizált tesztoszteron-szabályozás miatt az idei olimpián legfeljebb 200 méteren indulhatott volna, ám nem tudta magát kvalifikálni. Éveken át harcolt igazáért és a szabály eltörléséért, de a sportdöntőbíróság helybenhagyta a vitatott előírásokat, így a túl magas tesztoszteron-szinttel bíró női atléták csak abban az esetben indulhatnak 200 méternél nagyobb távon, ha vállalják a tesztoszteron-szint gyógyszeres kezelés útján történő csökkentését. Semenya erre nem volt hajlandó, de 2012-ben ebből még nem volt semmi probléma, úgyhogy olimpiai bajnok lett. Megvédte címét női 10 000 méteren Tirunesh Dibaba, míg a női 20 km-es gyaloglásban az orosz Jelena Lasmanova világcsúccsal győzött. Nem sikerült viszont a címvédés a rúdugrás királynőjének, Jelena Iszinbajevának, aki ezúttal csak a 3. lett. A britek nagy örömére a hétpróbát Jessica Ennis nyerte meg. A negyedik brit atlétikai aranyérmet Greg Rutherford távolugró szerezte. Érdekesség, hogy férfi magasugrásban hárman is 229 centiméteres eredménnyel végeztek, ami mindhármójuk számára ezüstérmet jelentett.

Úszásban kilenc világcsúcs született a 2012-es olimpián: Gyurta Dániel 200 mellen, a dél-afrikai Cameron van den Burgh 100 mellen, a kínai Szun Jang 1500 gyorson, Missy Franklin női 200 háton, a magyar származású, de amerikai színekben versenyző Rebecca Soni 200 mellen, az ugyancsak amerikai Dana Vollmer 100 pillangón, a kínai Je Siven 400 vegyesen, illetve az amerikai női 4×100-as vegyesváltó tudott ilymódon győzni. Michael Phelps, aki 2008-ban nyolc aranyéremmel rekordot döntött, ezúttal “csak” négy aranyérmet szerzett, mivel győzött 100 pillangón, 200 vegyesen, illetve az amerikai 4×200-as gyors- és 4×100-as vegyesváltóval is. Ezen kívül ezüstérmes lett 200 pillangón és a 4×100-as gyorsváltóval. Szun Jang az 1500 mellett a 400 métert is megnyerte. A nőknél a holland Ranomi Kromowidjojo nyerte az 50 és a 100 gyorsot, 800-on pedig az amerikai Katie Ledecky győzött. A litván Rüta Meilutyte személyében egy 15 éves lány nyerte meg a 100 méteres mellúszást, de a már említett Je Siven is mindössze 16 esztendős volt londoni győzelmei idején.

Teniszben a férfiaknál nem megfelelő fizikai állapota miatt nem indult a címvédő Rafael Nadal. Sérülés miatt nem szerepelt az olimpián a francia Gäel Monfils sem. A wimbledoni bajnokságon aratott győzelmével ismét a világranglista élére került Roger Federer első számú esélyesként térhetett vissza Wimbledonba, hiszen mindössze két héttel a Grand Slam-torna után az olimpiai teniszversenyt is ott rendezték, természetesen füves pályán. A britek nagyon bíztak abban, hogy a világ legjobbjai közé tartozó játékosuk, Andy Murray meg tudja nyerni az olimpiát, ugyanakkor ott volt a mezőnyben Novak Djokovics is, vagyis volt kitől tartani. Ezen az olimpián is több meglepetés történt, hiszen a négy évvel korábban negyeddöntőt játszó Tomas Berdych az első körben kikapott a belga Steve Darcistől. A 2. fordulóban lejátszott Jo-Wilfried Tsonga – Milos Raonic összecsapás több olimpiai rekordot is megdöntött: ez volt az ötkarikás játékok történetének leghosszabb, 3 óra 58 percen át tartó mérkőzése. Ezen a találkozón volt a legtöbb, szám szerint 48 játékot magában foglaló szett, s ez volt a leghosszabb mérkőzés a rövidítés bevezetése óta. A leghoszabb ideig tartó mérkőzés rekordját azonban csak napokig tartotta ez a találkozó, ugyanis Roger Federer és Juan Martín Del Potro elődöntője 4 óra 26 percen át zajlott, egyben ez volt az Open-éra 1968-as kezdete óta a leghosszabb, két nyert szettet igénylő mérkőzés. Federer – aki zsinórban harmadszor vághatott neki első kiemeltként az olimpiának – nagyon szerette volna megszerezni első egyéni ötkarikás aranyérmét, miután Pekingben Stanislas Wawrinka oldalán párosban már győzött. Csakhogy a döntőben Andy Murray három sima szettben legyőzte a svájcit, ezzel olimpiai bajnok lett. A skótnak esélye nyílt az olimpián a sportág 1988-as visszatérése óta először szereplő vegyes páros megnyerésére is Laura Robson oldalán, azonban ott a döntőben kikaptak a Viktoria Azarenka, Max Mirnyij fehérorosz kettőstől. Női egyéniben Serena Williams 12 évvel nővére, Venus győzelme után olimpiai bajnok lett, mivel a döntőben 6-0, 6-1-re kiütötte Maria Sarapovát, miközben a bronzérmet a vegyes párosban győztes Viktoria Azarenka szerezte meg. Két magyar is indult: a Niculescu sérülése miatt a főtáblára az utolsó pillanatban fölkerült Babos Tímea első meccsét megnyerte a kazah Voszkobojeva ellen, azonban a 7. kiemelt Angelique Kerber már túl nagy falatnak bizonyult számára. Szávay Ágnes első meccsén kikapott a brit Elena Baltachától. Férfi párosban a Bryan-fivérek, női párosban pedig a Williams-nővérek diadalmaskodtak, vagyis három számban is amerikai győzelem született Londonban.

Ami a csapatban űzött labdajátékokat illeti, kosárlabdában a férfiaknál és a nőknél is megvédte címét az amerikai válogatott. Kézilabdában az uraknál a franciák megvédték címüket, a hölgyeknél pedig Norvégia szintén címvédőként győzedelmeskedett. Labdarúgásban a Ryan Giggsszel, Craig Bellamyval és Daniel Sturridge-al fölálló brit válogatott a negyeddöntőig jutott. A tornát a mexikói válogatott nyerte meg, amely a Wembley-ben rendezett döntőben 2:1-re verte a Neymarral és Hulkkal fölálló brazil csapatot. A nőknél ismét az Egyesült Államok győzött, amely 2:1-re verte a döntőben a világbajnoki címvédő Japánt. Röplabdában a férfiaknál Oroszország győzött, a nőknél pedig Brazília. Gyeplabdában a férfi tornát Németország, a női tornát pedig Hollandia nyerte. A vízilabdáról a magyar eredmények között lesz szó.

Ami a küzdősportokat illeti, ökölvívásban a házigazda britek voltak a legeredményesebbek, akik három aranyérmet szereztek, ebből az egyiket a manapság a profik között pallérozódó Anthony Joshua révén. Ukrajna és a sportág olimpiai versenyeit korábban éveken át uraló Kuba két-két első helyet ért el. Az első alkalommal megrendezett női tornán brit, ír és amerikai győzelem született. Birkózásban az oroszok, a japánok és az irániak négy-négy kategóriában győztek. Cselgáncsban Japán ezúttal csak egy aranyérmet szerzett, miközben az oroszok három, a franciák és a dél-koreaiak kettő-kettő súlycsoportban győztek. Súlyemelésben a kínaiak öt aranyérmet szereztek, Észak-Korea pedig három kategóriában örülhetett győzelemnek. Tékvandóban megtört Dél-Korea uralma: a sportág őshazája ezúttal csak egy aranyérmet szerzett, miközben mindegyik kategóriában más-más nemzet versenyzői végeztek az élen.

Kerékpárban hatalmas brit uralom érvényesült Londonban, ugyanis a házigazdák a 17 aranyéremből 8-at megszereztek. A hetekkel korábban Tour de France-t nyert Bradley Wiggins nyerte az országúti időfutamot (honfitársa, Chris Froome harmadik lett), míg pályakerékpárban a férfiaknál négy, a nőknél három számban is hazai győzelem született. A Pekingben triplázó Chris Hoy ezúttal két aranyérmet nyert. Az országúti mezőnyversenyt a férfiaknál a kazah Alekszandr Vinokurov, a nőknél a holland Marianne Vos nyerte. Hegyikerékpárban cseh és francia, BMX-ben lett és kolumbiai győzelem született. Vívásban az olaszok voltak a legjobbak, hiszen megnyerték a férfi és a női tőrcsapatok küzdelmeit, valamint hármas győzelmet arattak a női tőrözőknél. Férfi párbajtőrvívásban megszületett Venezuela első olimpiai bajnoki címe, miközben a kínaiak és a dél-koreaiak két-két aranyérmet szereztek. Tornában ismét a kínaiak voltak a legjobbak, akik négy versenyszámban (férfi csapat, férfi talaj, férfi felemás korlát és női gerenda) győzedelmeskedtek, míg az amerikaiak a nőknél szerzett három aranyérmüknek köszönhetően szintén egy sikeres olimpiát tudhattak maguk mögött ebben a sportágban. Sportlövészetben a férfiak skeetszámában a tereprali-versenyzőként ismert katari Nasszer Al-Attijáh bronzérmes lett, míg egyéni díjlovaglásban három hölgy állhatott föl a dobogóra.

Az olimpia összesített éremtáblázatát az Egyesült Államok nyerte meg, amelynek sportolói 46 arany-, 28 ezüst- és 30 bronzérmet szereztek Londonban. A 2008-ban első helyen záró Kína ezúttal a 2. lett (38-31-22), míg a házigazda Nagy-Britannia addig valaha volt legerősebb olimpiai szereplését produkálva (29-17-19) a 3. helyen végzett. Oroszország, Dél-Korea, Németország, Franciaország, Ausztrália és Olaszország fért még be az első kilencbe. Összesen 86 ország szerzett érmet, közülük 55 legalább egy aranyat is. Bahrein, Botswana, Ciprus, Gabon, Grenada, Guatemala és Montengró történetének első olimpiai érmét szerezte nyolc évvel ezelőtt.

Sikerült feledtetni a pekingi leégést

Magyarország 21 sportágban 157 sportolóval, közte 63 nővel képviseltette magát a 2012-es olimpián. Sportolóinknak az volt a fő feladatuk ezen az olimpián, hogy feledtessék a 2008-as csúfos leszereplést, amikor összesen tíz érmet sikerült szerezni, ami nyolcvan éve nem látott gyenge szereplésnek számított. 2010-től kezdve több pénz jutott a sport támogatására, ezáltal jogos volt a remény, hogy a magyar olimpikonok Londonban legalább annyi érmet tudnak szerezni, amennyit Athénban sikerült (17). Ezt a célkitűzést sikerült túlszárnyalni, hiszen sportolóink 8 arany-, 4 ezüst- és 6 bronzéremmel, azaz 18 medáliával térhettek haza a brit fővárosból – ez a teljesítmény azt eredményezte, hogy Magyarország 1992 után ismét a világ tíz legnagyobb sporthatalma közé került, hiszen az éremtáblázat 10. helyét sikerült megszerezni. Ez a pekingi eredmények után óriási örömmel töltött el mindenkit, s igazolta az előző években végrehajtott intézkedések helyességét.

Aranyérmes lett Pars Krisztián kalapácsvető, aki akár már 2008-ban is szerezhetett volna egy ezüstöt, ha a két előtte végzett, egyaránt doppinggyanúba keveredett fehéroroszt megfosztották volna érmétől. A szombathelyi dobóatléta már a selejtezőben tudtára adta a mezőnynek, hogy ő az úr a háznál, s viszonylag nagy fölénnyel nyerte meg a számot, amelynek ő lett az ötödik magyar olimpiai bajnoka, 1996 után pedig az első. Sikerével feledtetni tudta Annus Adrián 2004-es botrányát, aki doppingolva nyerte meg a kalapácsvetést, ám érmét természetesen elvették. Ugyancsak olimpiai bajnok lett Berki Krisztián tornász, aki a férfi lólengés döntőjében két britet utasított maga mögé, akiknek pedig Katalin hercegnő is a helyszínen szurkolt a döntőben. Berki Krisztián Louis Smith-szel azonos pontszámot kapott, azonban a technikai pontszáma magasabb volt, így őt hozták ki győztesnek. Berki Krisztián évek óta uralta a lólengést, így győzelme teljes mértékben papírforma volt. Ő lett a lólengés negyedik magyar olimpiai bajnoka Pelle István, a kétszeres győztes Magyar Zoltán és a Szöulban hármas holtversenyben diadalmaskodó Borkai Zsolt után, aki a 2012-es olimpia idején a MOB elnöke volt. Szilágyi Áron lett a férfi kardvívás 11. magyar olimpiai bajnoka, egyben 1992 után az első. Mint már föntebb említettem, Gyurta Dániel világcsúccsal győzött a 200 méteres mellúszásban, amelynek azokban az években ő volt az egyeduralkodója. Nyíltvízi vagy hosszútávúszásban is született egy magyar aranyérem, amelyre előzetesen talán a legkevésbé számítottunk. Risztov Éva szinte végig vezette a női 10 km-es számot, s teljesen megérdemelten lett olimpiai bajnok. Ismét a kajak-kenusok szállították a legtöbb, egész pontosan három aranyérmet, hiszen férfi K-1 1000 méteren a Dombi Rudolf, Kökény Roland páros lett az olimpiai bajnok, miközben Kozák Danuta nyerte a női K-1 500 métert, s szintén a dobogó tetejére állhatott föl a Kozák Danuta, Szabó Gabriella, Kovács Katalin, Fazekas-Zur Krisztina összeállítású női kajaknégyes 500 méteren.

Ezüstérmet szerzett Lőrincz Tamás kötöttfogású birkózó 66 kg-ban, Ungvári Miklós cselgáncsozó harmatsúlyban, a Kammerer Zoltán, Kulifai Tamás, Pauman Dániel, Tóth Dávid összeállítású férfi kajaknégyes és a Kovács Katalin, Dusev-Janics Natasa női kajakpáros, az előző kettő olimpia győztese.

Bronzérmes lett Módos Péter kötöttfogású birkózó 55 kg-ban, Hatos Gábor pedig a szabadfogásúak 74 kg-os súlycsoportjában. Hatos Gábor érmét 2012 novemberében kapta meg, mivel az üzbég Tigiyevet doppingvétség miatt kizárták. Harmadik helyen végzett Csernoviczki Éva cselgáncsozó, aki első magyar nőként tudott olimpián érmet szerezni ebben a sportágban. Szintén a dobogó legalsó fokára állhatott föl Dusev-Janics Natasa, Marosi Ádám öttusázó és Cseh László úszó, aki 200 vegyesen érte el ezt az eredményt.

A magyar sportolók négy 4., öt 5. és hét 6. helyezést értek még el, vagyis összesen 129 olimpiai pontot szereztek, ami 36-tal volt több a négy évvel korábbinál.

Negyedik lett a férfi kézilabda-válogatott, amely nyolc év után ért el ismét ilyen eredményt. A többek között Császár Gábor, Pérez Carlos és Nagy László által fémjelzett gárda, amely a 2011-es világbajnokság 7. helyezettjeként jutott ki Londonba, csoportjában nagyon felemásan szerepelt, hiszen öt mérkőzéséből hármat is elvesztett, így az utolsó, még továbbjutást jelentő pozícióban, a 4. helyen végzett a hatosban. A mieink csupán Szerbiát és Dél-Koreát tudták megverni, miközben a horvát-dán-spanyol hármas mindegyik tagjától kikaptak. A negyeddöntőben Izland következett, amely a másik csoportban az élen végzett a címvédő franciák és a svédek előtt. Izland volt a mérkőzés esélyese, azonban a mieink végig szoros küzdelemre tudták kényszeríteni az északiakat, ráadásul többször vezettek, mint ellenfelük. A félidőben 16:12-re vezetett a magyar válogatott, azonban a rendes játékidő 27:27-tel ért véget. A 2×5 perces ráadásban az első félidő után 30:30 állt az eredményjelzőn, ugyanakkor az utolsó öt percben a 9 gólig jutó Nagy László vezérletével a magyar csapat eldöntötte a mérkőzést, s 34:33-as sikerével bejutott az elődöntőbe. Az elmúlt évek legemlékezetesebb magyar férfi válogatott-mérkőzése után megnyílt az út az éremszerzés előtt, azonban a rendkívül elfáradt játékosok sajnos nem tudták annyira összekapni magukat a svédek elleni elődöntőben, hogy ott is győzzenek. A svédek 27:26-ra diadalmaskodtak, pedig Császár Gábor nyolc góljával a meccs legeredményesebb játékosa lett. A bronzmérkőzésen az elődöntőben a franciáktól kikapó Horvátország volt a mieink ellenfele. Ezen a meccsen már jobban kijött a magyar játékosokon a fáradtság, valamint az is, hogy ettől a csapattól erőn felüli teljesítmény volt már a legjobb négy közé jutás is. Végül sajnos nem lett meg a bronzérem, mivel a horvátok 33:26-ra győztek, de a magyar csapat előtt így is megemelhettük létező vagy nem létező kalapunkat.

A Magyarország – Izland negyeddöntő rendes játékidejének vége – benne Fazekas Nándor kapus nagy védésével:

https://www.youtube.com/watch?v=HSvFiJK1PaY

Negyedik lett a női vízilabda-válogatott is, amely ezzel négy évvel korábbi eredményét másolta le. A csapat a csoportkörben 14:13-as vereséggel kezdett az amerikaiak ellen, majd 11:10-re legyőzte Kínát, végül pedig 13:11-es vereséget szenvedett Spanyolországtól. A 3. helyen továbbjutó gárdára a negyeddöntőben a másik csoportból a 2. helyen továbbjutott Oroszország várt, amelyet nagy csatában 11:10-re sikerült legyőznie. Az elődöntőben ismét a spanyolok következtek, akik sajnos ezúttal is jobbnak bizonyultak a mieinknél, mivel 10:9-re győztek. A magyar válogatott a bronzmérkőzésen Ausztráliával csapott össze. Az ausztrálok az első félidő végén 7:4-re vezettek, azonban a magyar válogatottnak sikerült a rendes játékidő végére kiegyenlítenie (11:11), így jöhetett a ráadás. A mieinknél Keszthelyi Rita három gólig jutott, azonban ez nem volt elegendő a győzelemhez és az éremhez, ugyanis az auszik hosszabbításban 13:11-re legyőzték a magyar csapatot, amely tehát épphogy, de lecsúszott az éremszerzésről. A női vízilabdatornát végül az Egyesült Államok csapata nyerte meg, amely a döntőben 8:5-re verte Spanyolországot. Az amerikaiak először szereztek olimpiai aranyérmet vízilabdában.

Negyedik lett még Londonban 100 mellen Gyurta Dániel, a női 400 méteres vegyesúszásban pedig Hosszú Katinka. Ötödik lett két cselgáncsozó Karakas Hedvig és Joó Abigél személyében, Harcsa Zoltán ökölvívó és a Cseh László, Gyurta Dániel, Kozma Dominik, Pulai Bence összeállítású férfi 4×100 méteres vegyesváltó.

Ugyancsak 5. helyezést ért el a férfi vízilabda-válogatott. Az előző három olimpián győztes magyar együttes nem volt éppenséggel élete formájában eme olimpia előtt, így előzetesen többen az éremszerzést is bravúros eredménynek tartották volna a Kemény Dénes által vezetett csapattól. A szövetségi kapitányon kívül Biros Péter, Kásás Tamás, Kiss Gergely, Szécsi Zoltán és Varga Tamás volt ott már a 2000-es sydney-i olimpián is, ahol elkezdődött a magyar válogatott példa nélkül álló dominanciája. Velük és a menet közben bekerült, nem kevésbé jó játékosokkal fölálló nemzeti együttestől el lehetett várni, hogy ha nem is nyer zsinórban negyedszer, de azért jól fog teljesíteni. Az első két csoportmérkőzés sajnos nem ezt mutatta: előbb Szerbiával, a legnagyobb riválissal játszottak a mieink, s a végig jobban játszó déli szomszédok végül 14:10-re győztek. 1996 óta nem volt példa ennyire “súlyos” vereségre olimpián. Aztán a második mérkőzést is elvesztette a magyar válogatott, mivel Montenegró 11:10-re győzött. Ezen a meccsen is végig a magyaroknak kellett úszniuk az eredmény után, úgyhogy nem voltak éppenséggel a legjobbak a kilátások. A harmadik fordulóban az előzetesen nem túl erősnek taksált román válogatott volt az ellenfél. Ahhoz képest, hogy itt egyértelműen a magyar csapat volt az esélyes, a keleti szomszédok szívósan küzdöttek, s ezzel elérték, hogy 10:10 álljon az eredményjelzőn a félidőben. A meccs a 3. negyedben dőlt el, amikor a mieink 15:12-re elhúztak, s ugyan a románok az utolsó nyolc percben 17:15-re föl tudtak jönni, de végül ez lett a végeredmény, így nem került komoly veszélybe a magyar csapat továbbjutása. Madaras Norbert egyébként öt gólt szerzett ezen a mérkőzésen. A negyedik találkozón a házigazdaként automatikus résztvevő, zsinórban négyszeres olimpiai bajnok (1900, 1908, 1912, 1920 – itt még nem válogatottak, hanem klubok küzdöttek egymással, a magyarok pedig még sehol sem voltak), de vízilabdában amúgy manapság sehol sem jegyzett brit válogatott volt az ellenfél. Ezen a meccsen abszolút nem volt kérdéses a magyar győzelem, hiszen már az 1. negyedet követően 6:1-re vezettek a fiúk, majd utána tovább tudták növelni a különbséget, így 17:6-os győzelem lett a vége. Érdekesség, hogy a britek szaktanácsadója Kásás Zoltán, Tamás édesapja volt az olimpia idején. Az utolsó csoportmeccsen sor került a 2008-as döntő visszavágójára, ám az amerikai válogatottnak szerencsére nem volt módja revansot venni a mieinken a pekingi vereségért, ugyanis 11:6-ra győzött a magyar válogatott, amely így csoportja 3. helyén jutott tovább. A negyeddöntőben Olaszország volt az ellenfél. Az első negyed után még döntetlen volt az állás, azonban a taljánok a két középső negyedben eldöntötték a mérkőzést, amelyet 11:9-re nyertek meg, így eldőlt, hogy a magyar válogatott nemhogy nem fog zsinórban negyedszer olimpiát nyerni, hanem még dobogós sem lesz. Az 5. helyért vívott helyosztón előbb 10:9-re sikerült legyőzni Ausztráliát, majd Spanyolország ellen 14:8-as diadal következett, így legalább az 5. hely meglett. Az olimpiát végül a történetének első győzelmét arató horvát válogatott nyerte meg, amely a döntőben 8:6-ra legyőzte Olaszországot. A bronzérem a Montenegrót 12:11-re megverő Szerbiáé lett, amelyet pedig előzetesen a torna legnagyobb esélyesének tartottak a szakértők.

A címvédő Vajda Attila csupán a 6. helyen tudta befejezni londoni döntőjét a férfi kenusok 1000 méteres távján. Szintén 6. lett Dudás Miklós kajakos, Kis Gergő (400 gyors) és Kapás Boglárka (800 gyors) úszók, valamint három sportlövő: Csonka Zsófia (sportpisztoly), Bognár Richárd (dupla trap) és Sidi Péter (sportpuska, összetett).

A magyar sportolók tehát lényegesen joban szerepeltek, mint 2008-ban Pekingben, s azt kell mondjam, hogy a 2012-es londoni olimpia minden szempontból nagyon jó és sikeres esemény volt, amelyre mindmáig szívesen emlékezünk vissza alighanem mindnyájan. A Sportudvar olimpiatörténeti cikksorozatából már csak egyetlen rész van hátra, amely természetesen a 2016-os riói játékok eseményeit foglalja össze. Tartsatok velünk a folytatásban is!

Zárásként íme egy videó az összes magyar éremről, ami ezen az olimpián született:

Az olimpiatörténeti cikksorozat eddigi írásai megtalálhatóak erre a linkre kattintva!

Nem akarsz lemaradni a hasonló cikkekről? Iratkozz föl a Sportudvar Hírlevélre!

A kiemelt kép forrása: timeout.com

Leave a Reply