Zöld Olimpia: Hogyan lehet zöldebben pattogtatni? – A kosárlabda megmutatja

Folytatódik a nyári olimpiai sportágak zöld megoldásait, terveit bemutató Zöld Olimpia cikksorozat, melynek eme írásában az egyik legnépszerűbb labdajáték, a kosárlabda kerül terítékre. Ebben a sportban is vannak olyan szándékok, melyek a fönntarthatóbb működést célozzák. Mindezt konkrét példákon keresztül mutatom be. Tartsatok velünk!

A kosárlabda az olimpiák talán legnépszerűbb labdajátéka, még a labdarúgásnál is többen kíváncsiak arra, hogy a férfiaknál ismét csúcsra ér-e az amerikai válogatott és a nőknél folytatódik-e a tengerentúliak hosszú ideje tartó dominanciája. A sportágnak világszerte nagy a népszerűsége, hiszen amellett, hogy egyre több országban űzik a legmagasabb szinten, az iskolai testnevelés és a fiatalabb korosztályok szabadidős programjai között is rengeteg helyen szerepel a kosárlabdázás. Éppen ezért annak, amit ez a sportág üzen, nagyon komoly jelentősége van, hiszen rengeteg emberhez jutnak el többek között a környezetvédelemmel és a fenntarthatósággal kapcsolatos cselekedetek, tervek, elképzelések.

A világ toronymagasan legnépszerűbb és legerősebb kosárlabdaligája, az észak-amerikai NBA is fontosnak tekinti a zöldebb jövő megvalósítását. Az NBA elkötelezett a környezeti fenntarthatóság előmozdítása mellett azokban a közösségekben, ahol élünk, tanulunk, dolgozunk és játszunk. Az NBA Greenen, a liga zöld programján és a kosárlabda erején keresztül az NBA továbbra is arra fogja ösztönözni szurkolóit és partnereit, hogy minimalizálják a környezeti hatásokat, és elősegítsék a szélesebb körű iparági és társadalmi fejlődést.

Az NBA is csatlakozott az ENSZ Sport A Klímaakcióért elnevezésű, a párizsi klímaegyezmény megszületése után meghirdetett kezdeményezéséhez, melynek keretében azt a vállalást tette, hogy 2030-ig felére csökkenti karbonlábnyomát, azaz megelőzhető üvegházhatásúgáz-kibocsátását a 2019-es értékekhez képest. A liga honlapján több adatot is fölhoz annak alátámasztására, hogy milyen konkrét intézkedésekre került sor ennek a célnak elérése érdekében. A 2022-23-as szezon során több mint 50 000 mérföldnyi (80 000 kilométernyi) repülőutat spóroltak meg azáltal, hogy a versenynaptárat úgy állították össze, hogy a csapatoknak ne kelljen egyik napról a másikra Észak-Amerika egyik végéből a másikba átrepülniük, hanem lehetőleg bizonyos számú napot ugyanabban a térségben töltsenek el és az egyes helyszínek közötti utat busszal vagy vonattal tegyék meg. Ez 11%-os csökkenésnek felel meg a megtett légiutak tekintetében, de a liga karbonlábnyomát 39%-al vetette vissza.

Tavaly áprilisban sikerült teljesíteni azt a célt, hogy valamennyi NBA-csapat csarnokában fölállt egy fenntarthatósági munkacsoport, amely lokális szinten hoz intézkedéseket és tesz javaslatokat a létesítmények fönntarthatóbb működésére, így pl. az energiafelhasználás, de akár a használt labdák újbóli felhasználása és persze a mérkőzéseken, edzéseken keletkező hulladékok minél nagyobb százalékának újrahasznosítása terén. A liga irodáiban 80%-kal csökkentették a műanyagpalackok számát. Az egyes arénák megosztják egymással tapasztalataikat és módszereiket, hogy így segítsék egymást a karbonlábnyomuk csökkentésében és a kihívások kezelésében.

Az NBA Green három fő területre fókuszál:

  • Ökológiai adatgyűjtés, a környezeti hatások megfigyelése és a káros folyamatok visszaszorítása
  • Környezeti- és klímaigazságosság
  • Oktatás és tudatosságra nevelés

Az ökológiai adatgyűjtés keretében alaposan kiértékelik a bajnoki mérkőzéseken és a liga egyéb tevékenységei során föllépő környezeti hatásokat, s ezek alapján folyamatosan naprakész állapotban tartják a karbonkibocsátás csökkentésére irányuló programot, hogy a föntebb említett emisszió-csökkentési célt el lehessen érni. Az NBA a franchise-okkal és a szponzorokkal, valamint egyéb akkreditált partnerekkel működik együtt a fönntarthatósági és környezetvédelmi célok elérése érdekében. Nagyon fontos az elkerülhetetlen szén-dioxid-kibocsátás kompenzálása is.

Ami a környezeti- és klímaigazságosságot illeti, ez alatt azt értik az észak-amerikai profi kosárlabda-bajnokság szervezői, hogy minden ember, állat és növény számára biztosítani kell a megfelelő minőségű vizet, levegőt. Ennek elérése érdekében cél a hulladék mennyiségének csökkentése, a minél nagyobb hatásfokú újrahasznosítás és a lég- és vízszennyezettség erélyes visszaszorítása.

Vezető szerepet játszik a liga

Ami az oktatást illeti, a tavalyi All-Star-gála során a liga együttműködésre lépett a Utah-i Egyetem Környezeti Igazságosság Laboratóriumával, hogy fölhívják a figyelmet a gálának otthont adó Salt Lake City és környéke levegőminőségi problémáira a térség általános iskoláiban. A cél ezzel a gyermekek figyelmének felkeltése volt, hogy a környezet megóvása miért nagyon fontos. Az NBA emellett segített egy ipari méretű légszűrő és levegőminőség-érzékelők telepítésében a város iskoláiban.

A tavalyi Föld Hónapja során a világ hét országában zajlott le a liga támogatásával a karbonlábnyom-kvíz, melynek keretében arra hívták fel a résztvevők figyelmét, hogyan tudják saját lábnyomukat csökkenteni, s a csökkentés mennyiben járul hozzá az élhetőbb klímához.

A liga állítása szerint vezető szerepet játszik Amerikában a sportban megvalósuló fönntarthatósági programok tekintetében, mivel ma már az arénák 62%-ában létezik fenntarthatósági program és 14%-a ezeknek a létesítményeknek már 100%-ban fönntartható módon üzemel.

A már említett 2023-as All-Star-mérkőzés után a rászoruló és szegény helyi közösségek élelmezését segítő szervezetek számára 4000 kilogramm, a mérkőzés során el nem adott vagy el nem fogyasztott élelmiszert adott át az NBA ingyenesen, amivel amellett, hogy hatalmas mennyiségű élelem menekült meg a megromlástól és ezáltal a hulladékként történő földolgozástól, 1.16 tonnányi szén-dioxid-kibocsátást sikerült megelőzni.

A Portland áll az élen

Érdemes röviden az NBA egyes csapatainak zöld cselekedeteit is górcső alá venni. Az együttesek közül a legtöbbet minden bizonnyal a Portland Trail Blazers tette eddig a fönntarthatóság és a környezetvédelem érdekében. A franchise 2011-ben alapítótagja volt a Green Sports Alliance elnevezésű amerikai szervezetnek, amely a zöldebb sport érdekében ténykedik. 2019-ben elsőként a portlandi aréna kapta meg a LEED O+M platina minősítését, ami azt jelenti, hogy a csarnok nagyon sokat tett a fönntarthatóság terén. Ma az amerikai profi sportok világában a portlandi kosáraréna az egyetlen, ahol kizárólag újrafölhasználható poharakat biztosítanak a nézők és a vendégek számára – mivel egy szezonban átlagosan félmillió darab egyszer használatos pohár kelt el korábban, így ennyinek a hulladékként történő kezelését lehet megelőzni.

A klub abban a tekintetben is úttörőnek számít az Egyesült Államok profi sportjában, hogy elsőként indította el hulladék-újrahasznosítási programját, azaz az arénában szelektív hulladékgyűjtők kerültek kihelyezésre a műanyagok és a papírok számára. Ezen kívül újraélesztette korábban szüneteltetett komposztálási programját, ingyenes elektromos töltők telepítéséhez járult hozzá a helyi egyetemen, míg eredeti otthona, a Veterans Memorial Colisseum LEED arany minősítést kapott, azaz a legmagasabb szinten felel meg a fenntarthatósági követelményeknek.

Tavaly december 14-én került sor az ún. Green Game-re, melynek keretében a Portland a Utah Jazz együttesével játszott mérkőzést. A kilátogató szurkolók megismerkedhettek a franchise környezetvédelmi és fönntarthatósági elköteleződésével. Mindenki lehetőséget kapott arra, hogy megtanulja, hogyan tud önmaga tenni a környezet megóvásáért saját viselkedésén keresztül. Volt nyereményjáték is, amelyen fönntartható forrásból származó csomagolóanyagokat lehetett megszerezni. Ezek a csomagolóanyagok tengeri moszatból és növényekből készültek egy erre szakosodott brit cég, a Notpla jóvoltából.

Természetesen nem csak Portlandben tesznek sokat a környezetvédelemért, hanem Chicagóban is, ahol az NBA egyik legnagyobb múltú csapata, a Bulls székel. Tavaly áprilisban a Wilson, az NBA hivatalos sportszergyártó-partnere legújabb, Gen Green névre hallgató kosárlabda-kollekciójából rengeteg labdát adományozott 12 chicagói állami iskolának. Ezek a labdák újrahasznosított műanyagokból és szintén újrahasznosított gumiból készültek. A 12 intézmény közül kettő: a Suder Montessori Magnet és a Haines általános iskola a Chicago Bulls közösségi projektjeinek rendszeres résztvevője.

A franchise és a Wilson a Föld Napja alkalmából rendezvényt szervezett a két említett iskola 7. és 8. osztályos tanulói számára, hogy régi kosárlabdáikat újrahasznosítsák ahelyett, hogy kidobnák a kukába. A régi labdákat mindenki hazavihette, s helyettük immár az új, fönntartható forrásból származó labdákkal pattogtathatnak tornaórákon a parkettán. Több diák virágültetvényt csinált a régi labdájából.

A FIBA megoldásai

Az NBA mellett más szereplők is igyekeznek a kosárlabdát zöldebbé tenni. A Nemzetközi Kosárlabda Szövetség (FIBA) elsősorban a csarnokok fönntarthatóbb üzemeltetését szeretné előtérbe helyezni, amikor környezetvédelemről van szó.

A szövetség csatlakozott az ENSZ és a NOB kezdeményezéséhez, aminek célja, hogy a sport hatékonyabban és megfelelően gazdálkodjon a működéséhez szükséges energiával. A legfőbb cél az energiafelhasználás csökkentése.

A professzionális kosárlabda-létesítményekben az energiafogyasztás 98-99%-a a küzdőtér, az öltözők, a kisegítő/kiszolgáló helyiségek fűtésére, illetve a vizesblokkok melegvíz-igényének biztosítására megy el. Ennek 72-78%-át klímaberendezések segítségével állítják elő, amelyek jelentős áramfogyasztást generálhatnak.

A FIBA az új csarnokok építésénél és a meglévők felújításánál a következő energiahatékonysági szempontok figyelembevételét ajánlja:

  • Az épületek ún. hőtehetetlenségének növelése (a hőtehetetlenség azt jelenti, hogy az épület anyaga napközben hőt vesz fel, éjszaka pedig hőt bocsát ki, vagyis ez a folyamat az épület természetes fűtésének/hűtésének elősegítését szolgálja)
  • Az épületet alkotó anyagok szabad „légzése”
  • Természetes szellőzés használata nyáron hűtésre vagy légcserére, kihasználva a helyiség elhelyezkedését az épületnek domináns szélirányoknak megfelelő tájolásával
  • Minden túlmelegedésre és napsugárzásra hajlamos homlokzat megfelelő hőszigetelése
  • Fák és zöldfelületek telepítése az épület szélvédelmére és a kültéri levegő párásítására
  • Az esővíz összegyűjtése és újrahasznosítása a vizesblokkok tisztításához, a zöldterületek öntözéséhez és a közösségi terek takarításához
  • Üvegfelületek használata természetes megvilágításhoz
  • Megújuló energiaforrások és különösen a geotermikus energia fölhasználása

Mindezek a szempontok tehát abba az irányba mutatnak, hogy a kosárlabdacsarnokok felújításánál vagy megépítésénél törekedni kell a megújuló energiaforrások, úgy mint a napenergia, a szélenergia, a geotermikus energia és a csapadékvíz minél szélesebb körű felhasználására. Ezzel jelentősen vissza lehet fogni a csarnokok fűtésében, klimatizálásában és világításában megjelenő fosszilis, tehát nem megújuló energiaforrásokból származó anyagok alkalmazását és a vízfelhasználást is gazdaságosabbá lehet tenni.

Világszerte alkalmazzák ma már a FIBA szempontjait, így remélhető, hogy a kosárlabda globálisan sokat fog tenni a környezet megóvása és a fönntarthatóság érdekében.

A Zöld Olimpia cikksorozat korábbi írásai ide kattintva érhetőek el.

A kiemelt kép forrása: medium.com

Hozzászólás