Folytatódik a Sportudvar nyári olimpiai sportágak zöld megoldásait, terveit összefoglaló cikksorozata, a Zöld Olimpia, melynek eme írásában az ötkarikás játékok műsorára 2016-ban visszatért golf kerül terítékre. Ezt a sportot nagyban érintik a környezeti változások, de maga is komoly mértékben járul hozzá a környezet képének megváltozásához. Éppen emiatt akadnak olyan zöld aktivisták, akik kritizálják a golfot, sőt, akadnak olyan szélsőséges nézetek is, amelyek szerint be kellene tiltani ezt a játékot. Az alábbiakban összefoglaljuk, hogy a golf milyen módon igyekszik tenni a fönntartható jövőért és a környezet védelméért.
Gyönyörű, biliárdasztal simaságú zöld gyep, homokos mélyedések, tavak, fák, madarak – sokunknak valószínűleg ezek a kifejezések juthatnak eszünkbe, ha a golfra gondolunk. Való igaz, hogy a sportágat elsősorban ilyen környezetben szokták játszani, s aki nézi az amerikai versenyekről Magyarországon is elérhető televíziós közvetítéseket, az pontosan tudja, hogy a tengerentúlon csak is ilyen környezetben elhelyezkedő pályákra mennek el a világ legjobb játékosai, ahogy Európában is ez a szokás.
Elsőre azt gondolhatnánk, hogy a golfnak nincs sok tennivalója a környezetvédelem és a fönntarthatóság terén, mert magától értetődik, hogy egy környezettudatos, zöld sportágról van szó. Az igazság azonban, mint mindig, most sem ennyire egyértelmű. Számos kritikusa van a golfnak a valódi és a divatkörnyezetvédők körében is, mivel a golfpályák kialakítása komoly hatással lehet egy adott terület élővilágára.
Vannak józan kritikák is, amelyek elsősorban arra világítanak rá, hogy a golf tudna zöldebben működni, de sajnos akadnak egészen szélsőséges nézetek is, amelyek már egyenesen a sportág létjogosultságát vonják kétségbe.
Abbie Richards klímakutató, környezetvédelmi aktivista 2022 augusztusában arra reflektálva, hogy Franciaországban fölvetették a polgári légiközlekedés jelentős korlátozását annak nagymértékű környezeti terhelése miatt, egy olyan javaslattal állt elő, hogy a golfot be kellene tiltani.
A golfozás, bár eleinte a leggazdagabbak sportja volt, idővel az amerikai középosztály kedvelt időtöltésévé vált. Európában főleg Nagy-Britanniában számít népszerűnek. Richards szerint világszerte körülbelül 40 000 golfpálya üzemel (az Egyesült Államokban 9052, Európában 8940 pálya működik, utóbbi kontinensen azonban 151 további pályát építenek jelenleg), úgy, hogy minden egyes pálya 26-szor annyi helyet foglal el, mint egy focipálya, cserébe jóval kevesebben tudják egyszerre használni.
Az aktivista szerint a golffal kapcsolatos kifogásokat gyakran azzal hárítják, hogy a golfpályán való tartózkodás egyben kapcsolatot jelent a természettel is, így tehát egészséges kikapcsolódásnak tekinthető. Ezzel csak az a gond – írja Richards – hogy a golfpályákat sok mindennek lehet nevezni, természetesnek viszont nem igazán.
A golfpályák olyan vidámparkok, amelyek a természetet imitálják – röviden így lehet összefoglalni az aktivista álláspontját a jelentős költséggel kiépített pályákkal kapcsolatban. Ezek a területek ugyanis az esetek nagy százalékában teljesen mesterséges, a természetből kihasított részek, amelyeknél gyakorlatilag először elsivatagosítják a terepet – azaz, kiirtják a természetes növényzetet, fákat – majd teljesen átalakítják, a játékosok igényeinek megfelelően.
“A golf nem a természet ünneplése, hanem a természet legyőzésének ünneplése. Természet, de steril, rövidre nyírt fűvel, minimális biológiai sokszínűséggel és rengeteg alkohollal. Az emberiség fogta a természetet és bulldózerekkel társasjáték-pályává alakította” – állítja Richards igen szabadszájú írásában.
Abbie Richards hajmeresztő számokkal is próbálja alátámasztani az érvelését: az általa közölt adatok szerint csak az amerikai golfpályák gondozására évente több mint kilencmilliárd (!) liter víz megy el, míg Thaiföldön egyetlen pálya annyi vizet használ fel, mint hatvanezer vidéki állampolgár. “Mindezt azért, hogy a turisták ugyanazt a játékot űzhessék, mint otthon, csak egy Mai Tai koktéllal a kezükben” – tette hozzá.
A golfpályák fenntartásával kapcsolatban további probléma, hogy a már-már természetellenesen zöld pázsit gondozására jelentős mennyiségű, nem ritkán egyenesen illegális műtrágya-, és rovarirtó-készítményeket is bevetnek, amely a talajba beszivárogva bekerülhetnek a víz körforgásába, ez pedig algásodást idézhet elő a környékbeli vizekben, hosszabb távon pedig komplett ökoszisztémák megsemmisülését vonja maga után. Ezzel kapcsolatban további jelentős probléma, hogy a rovarirtó szerek 98 százaléka, a növényvédő szerek 95 százaléka nem csak a célfelületeket érinti, hanem a környező élővilágot is. Richards szerint ez a mezőgazdasági termelésnél, élelmiszerek előállításánál még vállalható kompromisszum lehetne, hiszen létfontosságú dologról van szó, egy játék vagy sport mellékhatásaként viszont minimum felelőtlenség.
A sportág rajongói számára jó hír, hogy az Egyesült Államokban már üzemel olyan golfpálya, amelynek működése során a fenntarthatóságot helyezték előtérbe, így nem használnak semmilyen mezőgazdasági vegyszert a gyep gondozására – ettől függetlenül persze az adott terület ugyanolyan kevés ember számára nyújt hasznot, mint egy hagyományos golfpálya. Ráadásul, ide bekerülni sem egyszerű, részben, mert a tagságot 315 főben korlátozták, részben pedig azért, mert a tagsági díj egyszeri 350 000 dollár, azaz több mint 143 millió forint, amihez további 12 ezer dolláros, azaz szűk ötmillió forintos éves költség is társul.
“A golfozás szó szerint pazarlás. Hajléktalan és éhes emberek élnek ugyanazokban a városokban, ahol egy maroknyi kivételezett ember apró labdákat ütöget azon a földön, ahol több ezren lakhatnának, vagy ami több ezer ember számára biztosíthatna táplálékot. A golf az erőforrások pazarlását és a természet pusztítását ünnepli, amelyből az a kevés ember húz hasznot, akik meg tudják fizetni. A jégtakaróink olvadoznak, az óceánok tengerszintje emelkedik, a globális hőmérséklet szintén, miközben állatfajok tűnnek el örökre. A valódi természet épp összeomlik, de ezt a golfozók valószínűleg nem érzékelik, mert a műfüves pályákról ez nem látszik. A XX. század véget ért. Itt az ideje, hogy társadalomként belássuk, a golf rossz ötlet volt, lépjünk túl rajta” – zárul Richards írása.
Sportszerető emberként, akinek ráadásul már volt alkalma kipróbálni a golfot, nem érthetek egyet azzal, hogy egy sportágat környezeti megfontolások miatt betiltsanak, de bizonyára Abbie Richards még sosem fogott golfütőt a kezében.
Ma már alap a fönntarthatóság a golfpályák építésénél
Érdemes szembe állítani a föntebb idézett véleményekkel mindazt, amit a golfban az utóbbi években megtettek a minél zöldebb működés érdekében.
A „Fenntartható Fejlődés” fogalmát először 1987-ben vezették be a Környezetvédelmi és Fejlesztési Világbizottság „Közös jövőnk” című jelentésében, amelyet gyakran Brundtland-jelentésnek is neveznek. A jelentés a Fenntartható Fejlődés koncepcióját úgy mutatta be, mint “olyan fejlődést, amely kielégíti a jelen szükségleteit anélkül, hogy veszélyeztetné a jövő generációinak lehetőségét saját szükségleteik kielégítésére”. Lényegében ez azt jelenti, hogy el kell gondolkodni azon, hogyan lehet a legjobban felhasználni a szűkös erőforrásokat (víz, föld, természeti erőforrások) a kimerülésük minimalizálása érdekében, valamint mérlegelni használatuk hosszú távú következményeit (mik lehetnek hosszú távú hatásaik). Ehhez a nagyrészt környezetvédelmi fókuszhoz, valamint a fenti „szükségletek kielégítésének” céljának fényében bele kell foglalnunk az egészséges gazdaság és az egészséges társadalom fontosságát. A környezeti, gazdasági és társadalmi vonatkozásoknak ez a kombinációja mára a zsámoly szimbolikus 3 lábává vált, ahol ha bármelyik rész leesik, az egész leesik.
Maga a fenntarthatóság fogalma összetett és sokrétű. A golfipar hatással lehet a zsámoly ezen három lábára a golfpálya-fejlesztéssel, a pályamenedzsmenttel és a versenyszervezéssel kapcsolatos tevékenységeinken keresztül, de az árusítás, a felszerelések teljesítménye és sok más területen is. Az olyan kérdésekre, mint az erőforrás-használat, az élőhelyek, a vadon élő állatok védelme, a wellness, a méltányosság, a hulladékgazdálkodás, a golfozók elvárásai és még sok minden más van, amire oda kell figyelni, de nem valószínű, hogy mindent egyformán figyelembe lehet venni. Ezért a fenntartható fejlődés cél, de a 100 százalékos fenntarthatósági állapot talán soha nem érhető el teljesen.
Mindazonáltal a golfipar minden érdekeltje közös felelősséggel tartozik azért, hogy szakterületükön mindent megtegyenek, hogy a legjobban kielégítsék az egyes területek igényeit. Golfpálya-építészként ez a „fenntarthatósági filozófia” ma már számos iparáig szereplő tervezési megközelítésének alapvető eleme (vagy annak kellene lennie). Más szóval, meg kell találni azt a megoldást, amely minimális környezeti hatással jár, gazdaságilag életképes és tiszteletteljes, sőt a közösség számára előnyös, és végső soron golfot biztosít a jövő számára. Ahhoz, hogy ezt jól lehessen csinálni, fontos, hogy naprakészek legyenek a sportág szereplői a tudás és a technológia fejlődésével, hogy a tervezések és a megközelítések fejlődjenek, ahogy egyre több információ gyűlik össze.
A golfpályáknak negatív, de pozitív hatásai is lehetnek. Ezért beszélhetünk lábnyomról (negatív hatás) és kézlenyomatról (pozitív hatás). A fenntarthatóság célja a golfpálya-tervezésben talán úgy definiálható, mint egy olyan épített környezet, amely belátható időn belül nettó pozitív hatással lesz szénben vagy más mértékegységben mérve. Tehát nagyobb a kézlenyomat, mint a lábnyom. De hogyan lehet ezt megtenni?
Talán kezdhetjük azzal, hogy felteszünk néhány kérdést. Például környezeti szempontból a golfpálya növény- és állatvilágának biodiverzitása nagyobb vagy kevesebb, mint a fejlesztés vagy felújítás előtt? Vannak még őshonos fajok? Jobb minőségű a víz a helyszínen és a folyásirányban, mint korábban? A közgazdasági szempontok figyelembevételével hozunk-e olyan döntéseket, amelyek csökkentik a hosszú távú függőséget a költséges erőforrásoktól, például víztől, üzemanyagtól, vegyszerektől, és ezáltal a golfpálya üzemeltetési költségeit? A társadalmi egyenlőség és a közösség szempontjából sok különböző felhasználó számára tervezzük golfpályáinkat, vagy csak néhány kiválasztott számára? Vajon a helyi közösség is profitál ebből a fejlesztésből? Egy projekt fenntarthatóságának foka az ezekre és a környezettel, a méltányosságra és a gazdaságra vonatkozó kérdésekre adott válaszokban rejlik.
A golf fenntarthatósága a golfpályák (és általában véve a golfjáték) folyamatos nyilvános elfogadásán és támogatásán múlik. Ennek a megfontolásnak a sürgősségét fokozza az éghajlatváltozás világszerte előforduló pusztító hatásainak valósága és láthatósága. Ennek fényében mennyire vagyunk felkészültek arra, hogy megindokoljuk golfpálya-terveinket, és elmagyarázzuk a játék és a játékterek előnyeit a szkeptikus, nem használóknak? A golf szereplőinek képeseknek kell lenniük ésszerűen megindokolni munkájukat a nem golfozók és a döntéshozók számára, és meggyőzőbbé kell tenniük tevékenységüket és magát a játékot, lényegében munkájuk pozitív irányú bizonyítására.
Annak érdekében, hogy a golf rendelkezésére bocsássák a kihívásnak való megfeleléshez szükséges eszközöket, a sportág egyre több szereplője fontosnak tartja az EIGCA Fenntarthatósági Program népszerűsítését, mivel a program pontosan ezt a célt szolgálja – hogy jobban megértsük, mi a fenntartható tervezés a golfpálya építészetében. ennek gyakorlatba ültetése, és ennek kommunikálása a tagságon belül, a golfiparon belül és talán még fontosabb a golfozó és nem golfozó közönség felé.
Óriási lehetőség kínálkozik a golf számára a fenntartható tervezés gyakorlata által. A golfpálya-tervezőket olyan nagy területek kezelésével bízzák meg manapság, amelyek alkalmasak korunk egyik legégetőbb globális problémájának megoldására, miközben közhasznot is hoznak. Ma mindenképpen ez a golf legizgalmasabb kihívása a környezetvédelem és a fönntarthatóság terén.
Ezek a nemzetközi szövetség válaszai
A Nemzetközi Golfszövetség (IGF) számára is fontos a fönntarthatóság. A szövetség honlapján több írás is foglalkozik ezzel a témával és ahogy a legtöbb nemzetközi szövetségnek, ennek is van fenntarthatósági programja.
A golf több száz éve társadalmi és környezeti előnyökkel jár. Ennek a hagyománynak a folytatása és fejlesztése minden eddiginél fontosabb egy olyan időszakban, amikor a fenntarthatóság kritikus globális prioritássá vált.
Az IGF és tagszervezetei egységesen a fenntarthatóságra helyezik a hangsúlyt, felismerve a golfnak, mint egy növekvő nemzetközi sportágnak a fontos szerepét, amely szorosan összefonódik a tájakkal és közösségekkel.
A fenntartható golf széles körben és hitelesen átvehető az egész iparágban – a meglévő pályák üzemeltetésében, az új fejlesztések tervezésében és kivitelezésében, valamint a versenyek helyszíneiben és lebonyolításában.
A környezetvédelem és a társadalmi gondoskodás mindig is közel állt a golf szívéhez. A nagyszerű golf tiszteli környezetét és tiszteli a természeti környezetet. Zöldterületként, gyakran városok közepén, természetes élőhelyeket és ökoszisztémákat biztosít, javítva az általános minőséget, miközben elfogadható mértékben használja föl a természeti erőforrásokat. A környező közösségekbe illeszkedve pedig a golf munkalehetőséget, kikapcsolódást és oktatást biztosít.
Tájak és ökoszisztémák borítják a Föld felszínét, mindent összekötve, biztosítva azt a vásznat, amelyen élünk, dolgozunk és játszunk – áll a szövetség hitvallásában. A nagyszerű golf javítja a tájat és az ökoszisztémákat, gyönyörű és biológiailag gazdag nyílt tereket hoz létre és tart fenn.
A víz létfontosságú árucikk, amelyet társadalmainknak meg kell őrizniük és felelősségteljesen kell használniuk. A golf számos módon bizonyíthatja vezető szerepét a fenntartható vízgazdálkodásban, egyes megoldásokat évek óta sikeresen követnek a pályavezetők, másokat pedig új innovációk tettek lehetővé.
A világ népessége és energiaigénye napról napra növekszik. Az a kritikus kérdés, hogyan elégítjük ki ezt az igényt. A golf számos területen reagál, az alacsony erőforrás-igényű gyeptől a klubház és a gépek energiaigényéig.
A golf által használt termékek és szolgáltatások igénybevételét alaposan meg kell fontolni, hogy tisztességes üzletet biztosítsanak a vállalkozások és bolygónk számára. Egyre több golfvállalkozás veszi figyelembe az ellátási láncot a vásárlás során. Gyakran csak egy apró tudatváltás az, ami nagy változást hozhat.
A termékek gyártásától, feldolgozásától és forgalmazásától kezdve a vegyszerek és műtrágyák használatán át a gyep és a vetőmag termesztéséig, valamint az épületek tervezésének és kezelésének módjáig mindez befolyásolja a golf világát, ezáltal az egész Földet is. Egy jól megtervezett, megépített és irányított golflétesítmény javíthatja a levegő, a víz és a talaj minőségét a fenntartható, következetes föld- és erőforrás-gazdálkodás révén.
Az IGF büszkén támogatja és képviseli számos partner tevékenységét a szektorban. A szövetség fenntarthatósági nyilatkozata, amelyet világszerte 153 golfszövetség támogat, felvázolja a sportág kollektív kilátásait és jövőképét. Az IGF is elismeri annak fontosságát, hogy a golf saját közvetlen cselekvésén keresztül példát mutasson.
Mielőtt a 2016-os riói olimpián a golf száz éves távolmaradás után visszatért az ötkarikás játékok programjába, az IGF gondoskodott arról, hogy a fenntarthatóság legyen a riói olimpiai golfpálya fejlesztésének középpontjában, megkövetelve az építésztől, hogy megfeleljen a fenntartható golffejlesztés szabványainak.
Az olimpiai szervezőbizottság és az IGF a 2016-os riói olimpiai játékok alatt egyesítette erőit, hogy a környezeti nevelést és tudatosságot a golfesemény előterébe emelje az olimpiai golfpályán a nézők és a média számára szervezett gyalogtúrák révén.
2017-ben az IGF a NOB-bal és a GEO-val együttműködve elkészített egy esettanulmányt a fenntartható golfpályák létrehozásáról, amely felvázolja, hogy az IGF és szállítópartnerei hogyan dolgoznak a fenntarthatóság előmozdításán a golfban és azon keresztül.
Az IGF Fenntarthatósági Nyilatkozata szerint a környezet védelme globális prioritás. Egyre növekvő, jelentős területhasználatot igénylő nemzetközi sportként a golf felelőssége a fenntarthatóság elveinek és gyakorlatának elfogadása.
A Nemzetközi Golfszövetség és tagszervezetei a fenntarthatóságot alapvető prioritásként ismerik el, a golfpálya játékminőségének optimalizálását a természeti környezet megőrzésével összhangban, gazdaságilag megalapozott és társadalmilag felelős gazdálkodás mellett.
Az IGF és tagszövetségei az alábbi szempontokat tartják fontosnak ezen a téren:
- tegyük a fenntarthatóságot küldetésünk központi pillérévé
- növelni kell a golfozók és a golflétesítmények tudatosságát és fontos a cselekvésre ösztönzés
- a bevált gyakorlatok népszerűsítése annak érdekében, hogy minimálisra csökkenjen a sportág nem megújuló természeti erőforrásainak fogyasztása
- segítségnyújtás a golflétesítményeknek abban, hogy a fenntartható elveket, gyakorlatokat és technológiát beépítsék a napi üzleti döntésekbe és műveletekbe
- a golfozók ösztönzése arra, hogy a pálya-előkészítés során alkalmazzanak környezetbarát módszereket
- magas színvonalú golfesemények lebonyolítása környezettudatos módon
- továbbra is az a cél, hogy a sportág előrehaladása és a környezetvédelmi kérdésekhez való hozzájárulása ismertebbé váljon
- mindezen elvek magukban foglalja a mérést, a célmeghatározást, az átláthatóságot és az ellenőrzést
A golf fönntartható jövőjének előmozdítása érdekében tett közös erőfeszítések sikere a várakozások szerint a következőket fogja eredményezni:
- a sportágnak: jobb pénzügyi teljesítmény és jobb profil
- a golfozónak: minőségi játékfelületek, értékek, kihívások és jutalmazó élmények
- a környezetnek: az erőforrások megőrzése és a biológiai sokféleség növelése
- a közösségnek: foglalkoztatás, rekreációs zöldfelület és oktatási lehetőségek
A jövő sok kihívást fog magában hordozni, de az IGF és tagszervezetei azon dolgoznak, hogy még több generáció élvezze a golfot és a golfozási lehetőségeket.
A kiemelt kép forrása: Unsplash / Soheb Zaidi