Hosszú ideig tartó bizonytalanság után most már célegyenesbe fordult a küzdelem a 2030-as téli olimpia megrendezéséért. Franciaország után Svédország is nagy lépést tett a hivatalos kandidálás felé, ugyanis a helyi kormány garanciát vállalt arra, hogy minden adott lesz az ötkarikás játékok sikeres megrendezéséhez. Egy hét múlva lesz az első meghallgatás, melyen a két ország mellett Svájc képviselői is bemutatják terveiket. Ezt követően dőlhet el, milyen módon lesz kiválasztva a helyszín. Svédország immár kilencedik alkalommal pályázik téli olimpiára.
Fontos közleményt adott ki a svéd kormány vasárnap. Eszerint a kabinet kész garanciát vállalni abban az esetben, ha Svédország kapja meg a 2030-as téli olimpiai játékok rendezési jogát. Ez a garancia azt jelenti, hogy a kormány minden pénzügyi, infrastrukturális, jogi és egyéb feltételt kész teljesíteni annak érdekében, hogy az északi ország láthassa vendégül a világ minden tájáról odasereglő téli sportolókat hat év múlva.
Ezzel a svéd pályázat az utolsó szükséges hatósági garanciát is megkapta, hiszen korábban a versenyhelyszínként kiszemelt Stockholm, Are, Solna, Östersund, Södertälje és Falun önkormányzata is garanciát vállalt arra, hogy sikeres kandidálás esetén kész helyet adni bizonyos versenyeknek.
A tervek szerint Stockholm elsősorban a jeges események, így a jégkorong és a különböző korcsolyaszámok helyszíne lenne. Are minden bizonnyal az alpesi sí számainak lenne otthona, Falun városában pedig a sífutás és a biatlon küzdelmeit bonyolítanák le. Jelen állás szerint nem minden eseménynek lenne Svédország az otthona, ugyanis a tervek szerint a bob-, szánkó- és szkeleton-versenyekre a lettországi Siguldában lévő pályán kerülne sor, Svédországban ugyanis nincsen ilyen pálya, s nem is terveznek építeni, mert napjainkban az olimpiarendezés egyik fő alapelve, hogy lehetőség szerint meglévő helyszíneken legyenek a versenyek, s minél kevesebb teljesen új pályát, épületet kelljen fölhúzni. Stockholm és Are 2026-os közös olimpiai pályázatában már szerepelt a siguldai lehetőség, ez tehát egyáltalán nem jelent újdonságot. Sigulda mindhárom csúszó sportágban fontos helyszínnek számít, hiszen világkupáknak, Európa- és világbajnokságoknak is otthont adott már a közelmúltban.
Jó kérdés azonban, hogy a NOB-nál mennyire rajonganának egy ilyen megoldásért, hiszen a 2026-os milánói-cortinai téli olimpia kapcsán is fölvetődött, hogy Svájcban lennének a gyorskorcsolya-versenyek, ám a bizottság nem támogatta ezt az elképzelést, így valószínűleg egy Milánóban kialakítandó átmeneti pályán lesznek a sportág futamai. Azt is fontos ugyanakkor hozzátenni, hogy Lettország egyedül aligha, legfeljebb a másik két balti állammal közösen tudna egy akkora sporteseménynek otthont adni, mint a téli olimpia, így várhatóan lett részről is mindent megtesznek majd a svéd pályázat győzelemhez segítése érdekében.
Hans von Uthmann, a Svéd Olimpiai Bizottság elnöke hétfőn úgy fogalmazott, hogy a kormánygarancia meglétével nagyon jó irányba halad a pályázat. A sportvezető kiemelte, hogy a magánszektor is nagyban támogatja az olimpiai álmot, s a kormány döntésének is az volt az egyik legfőbb mozgatórúgója a széles társadalmi támogatottság mellett, hogy a játékok költségvetése legnagyobb részben a szponzoroktól származó bevételből és a jegyeladásokból állna össze, közpénzt legfeljebb kisebb mértékben kell beletolni a rendezésbe.
A mostani fejlemények után biztossá vált, hogy a pályázatát a múlt héten bemutató Franciaország mellett Svédország is ott lesz a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) helyszínkijelölési bizottságának jövő kedden esedékes online meghallgatásán, melyen a két ország, valamint minden bizonnyal a 2030-as téli olimpia iránt ugyancsak komoly érdeklődést tanúsító Svájc képviselői fogják bemutatni elképzeléseiket.
A bizottság ajánlást fog tenni a NOB végrehajtó bizottsága számára a meghallgatásokat követően. A végrehajtó bizottság november 29. és december 1. között ül össze Párizsban, s ott minden bizonnyal döntés születik arról, milyen módon válasszák ki az olimpia rendezőjét. Több forgatókönyv is lehetséges. Dönthetnek úgy a vb tagjai, hogy célzott párbeszédet kezdeményeznek egy vagy több pályázóval, s a folyamat végén valamelyik féllel megállapodás születik az olimpia megrendezéséről, azaz eldől, hol lesznek a versenyek.
A 2032-es nyári játékok kapcsán 2021 elején már láthattunk hasonlót – akkor az ausztráliai Brisbane-nel állapodott meg a NOB célzott párbeszéd végén, igaz, a városnak nem volt komoly kihívója, ráadásul a NOB-on belüli nem gyenge ausztrál lobbi is segítette a dialógus sikerét.
Most három elég komolynak tekinthető pályázó is van, így esélyes, hogy végül nem lesz célzott párbeszéd, hanem a jövő júliusi NOB-kongresszus fog szavazás útján dönteni a rendező kilétéről. Sok múlik azon, hogy a helyszínkijelölési bizottság egy hét múlva milyen ajánlást fogalmaz meg, mivel valószínűleg nagyon szoros lesz a küzdelem, hiszen mindhárom ország igyekszik tartani magát a fenntartható olimpiák megrendezésének alapelveit taglaló Agenda 2020+5 program kritériumaihoz, vagyis minél kevesebb pénzből és a lehető legkevesebb környezeti terhelés mellett óhajtja lebonyolítani az olimpiát. Franciaország és Svájc is rendezett már téli olimpiát, összesen ötöt, Svédország azonban meglepő módon még sosem láthatta vendégül a világ legjobb téli sportolóinak összességét, hiszen nyolc (!) korábbi pályázata közül egy sem tudott célba érni.
Várhatóan egy hét múlva tehát okosabbak leszünk a 2030-as téli olimpia jövendő helyszínét illetően, de az már most biztosnak látszik, hogy akármelyik ország is lesz a befutó, jó eséllyel egy minőségi olimpiát láthatunk majd, hiszen három nagy télisport-hagyományokkal rendelkező nemzetről beszélhetünk.
A kiemelt kép forrása: francsjeux.com