Még mindig nincs helyszíne a 2030-as téli olimpiának, de talán most már célegyenesbe fordul a pályázati folyamat. Korábban már beszámoltam arról itt, a Sportudvaron, hogy Svédországban nagy támogatottsága van a kandidálásnak, s a legfrissebb hírek szerint Franciaország is komolyan tervezi, hogy pályázatot nyújt be. Olyannyira komolyan, hogy tegnap sajtótájékoztató keretében mutatták be a pályázati anyag főbb részeit, s már annak időpontja is megvan, mikor fogják bemutatni a terveket a NOB-nak.
Többször foglalkoztam már itt a 2030-as téli olimpia körüli bizonytalanságokkal. Ezt – mármint kíváncsiságomat – az táplálta, hogy a 2032-es nyári olimpiának már 2021 eleje óta van házigazdája, mostanra pedig már a 2030-as és 2034-es labdarúgó-világbajnokságnak és a 2032-es Európa-bajnokságnak is megvannak a házigazdái. Ehhez képest a 2030-as téli olimpiának még így, alig hat és fél évvel a kezdés előtt sincs helyszíne, pedig évtizedes szokássá vált, hogy 6-7 évvel a rendezés előtt döntenek egy olimpia házigazdájának kilétéről. A NOB-ot azonban egyfelől a klímaszempontok, másfelől több korábbi érdeklődő visszalépése sem hozta könnyebb helyzetbe.
A NOB októberi mumbai kongresszusán úgy döntöttek, hogy a jövő évi kongresszuson fognak végleges döntést hozni a helyszínről. Amíg egy évvel ezelőtt még elsősorban Szapporó és Salt Lake City érdeklődéséről lehetett hallani, addig most ott tartunk, hogy szinte biztosan egymás után két téli olimpiát rendeznek Európában, hiszen 2026-ban Milánó és Cortina d’Ampezzo lesz a két házigazda, a 2030-as játékokra pedig a Francia-Alpok, Svájc és Svédország nyújthat be pályázatot.
A franciák már meg is tették ezt, azaz benyújtották a pályázati anyagot. Egy minap Párizsban tartott sajtótájékoztatón a Francia Olimpiai Bizottság és a Francia Paralimpiai Bizottság elnökei, valamint Franciaország két alpesi régiójának elnökei, továbbá Martin Fourcade ötszörös olimpiai bajnok biatlonos, a NOB sportolói bizottságának tagja és Marie Bochet nyolcszoros paralimpiai bajnok alpesi síző beszéltek a pályázattal kapcsolatos tudnivalókról.
A sajtótájékoztatón elhangzott, hogy a projekt állami támogatással is bír, mivel a kormány – állítása szerint – kész megadni a rendezéshez szükséges garanciákat.
Ezt követően kiderült, melyek azok a kifejezések, amelyek köré a pályázat épült. Ezek napjainkban divatos szavak, úgy, mint a fenntarthatóság, a meglévő helyszínek fölhasználása, vagy a költségek kordában tartása stb.
David Lappartient, a Francia Olimpiai Bizottság elnöke, aki egyben a Nemzetközi Kerékpáros Unió első embere is, azt mondta, hogy józan, gazdaságos játékokat szeretnének rendezni, amelyen a sportot és a francia hegyeket akarják megünnepelni.
“Az Alpok a világ legszebb hegysége, mely tökéletesen alkalmas az olimpia megrendezésére” – hangoztatta Lappartient.
Két régió és négy fő helyszín
A sajtótájékoztatón természetesen szó esett arról is, hogy konkrétan hol kerülhet sor a különböző sportágak eseményeire. Franciaországnak két régiója van, melyhez az Alpok ottani vonulatai tartoznak. Ez a két régió nagyjából egyenlő mértékben venné ki részét a rendezésből. A két régióban négy település lenne a versenyek többségének helyszíne. Közülük Nizza a legnagyobb város, ahol a jeges eseményeket, tehát a jégkorong-mérkőzéseket, valamint a műkorcsolya, a rövidpályás gyorskorcsolya és a curling versenyeit bonyolítanák le egy újonnan építendő jégcsarnokban, mivel az elsősorban hangulatos tengerpartjáról ismert város nem rendelkezik megfelelő infrastruktúrával. Épülne egy olimpiai falu is, s a médiaközpont is itt kapna helyet. Az elképzelések szerint Nizzában lenne a záróünnepség is, bizonyára az Allianz Riviera névre hallgató stadionban.
A Nizzától nem messze fekvő Isola 2000 síközpontban kerülne sor a síkrossz és a hódeszkakrossz versenyeire, míg a hódeszka és a szabadstílusú sí többi szakágának küzdelmeit Serre-Chevalier-ben és Montgenévre-ben bonyolítanák le.
A másik régióban, mely Savoya és Felső-Savoya megyéket foglalja magában, vegyesen lennének jeges és havas versenyek. A Savoyában található La Plagne-ban rendeznék meg a bob-, a szánkó- és a szkeleton-versenyeket. Alpesi síben a férfiak versenyeit Courchevelben, a nők futamait Méribelben tartanák. A síugrás szintén Courchevelben lenne. Felső-Savoya megyében, La Clusaz-ban kerülhet sor a sífutásra, Grand Bornand-ban a biatlonra, Val d’Isére-ben pedig az alpesi sí műlesikló számára. A savoyai térségben lenne a nyitóünnepség is, de annak pontos helyszínét még nem jelölték ki.
Az egyetlen ismeretlen ebben a nagy egyenletben a gyorskorcsolya-versenyek helyszíne. Franciaországban ugyanis sehol sincs olyan méretű fedett jégpálya, amelyen a sportág versenyeit meg lehetne rendezni, s nincs is tervbe véve új pálya építése. Ebben az esetben két lehetőség van: az egyik, hogy egy átmeneti létesítményt emelnek, melyet az olimpia után elbontanának, a másik pedig, hogy külföldön rendezik meg a versenyeket egy már meglévő pályán. A 2026-os téli olimpia kapcsán jelenleg is vita van arról, hol legyenek a gyorskorcsolya-versenyek. Eredetileg Milánóban tervezték ezeket megtartani, ám az olasz szervezők újabban inkább Svájcban tartanák meg a viadalokat, azonban ezt a döntést a NOB megvétózta, így jelenleg teljes a bizonytalanság ezen a téren.
Ebből kiindulva nem biztos, hogy a francia rendezés esetében működne a külföldi megoldás, márpedig ebben az esetben is Svájc jöhetne szóba, mint legközelebb fekvő ország, ahol van állandó gyorskorcsolya-pálya.
Szó esett arról, hogy a nyitó- és a záróünnepségre két külön helyszínen kerülne sor. Ez nem volna újdonság, hiszen 2026-ban Milánóban lesz a nyitó-, Veronában pedig a záróceremóniája a téli olimpiának. A nyitóünnepségnek még nincs pontos helyszíne, de a sajtótájékoztatón elhangzottak alapján úgy fest, hogy a három, korábban téli olimpiának otthont adott francia hegyvidéki település, azaz Chamonix (1924), Grenoble (1968) és Albertville (1992) közül kerülhet ki a helyszín.
Még homályos a költségvetés
Minden olimpia rendezése körül a legnagyobb fejtörést a piszkos anyagiak szokták okozni. Ez alighanem így lenne a 2030-as franciaországi téli olimpia körül is, mivel jelen pillanatban még nincs pontos becslés a kiadásokra és a bevételekre vonatkozóan. A sajtótájékoztatón több fölszólaló is leszögezte, a cél az, hogy az olimpia önmagát tartsa el, azaz minél kevesebb külső forrást kelljen bevonni a játékok előkészületeibe és lebonyolításába. A terv az, hogy az olimpiával kapcsolatos bevételek bőven elegendőek lesznek ahhoz, hogy nyereséges legyen az esemény. Annyi kiderült, hogy nem szeretnének a 2026-os téli olimpia költségvetésénél nagyobbat összehozni – ahhoz, hogy ez a cél teljesüljön, 1.5 milliárd euró, mai árfolyamon 567 milliárd forint alatt kellene maradni. Annyi konkrétum derült még ki ezzel kapcsolatban, hogy 12 nagy céggel már fölvették a kapcsolatot az olimpia finanszírozásával összefüggésben.
Az újságírók természetesen fölvetették azt a kérdést, hogy a pályázati vezetők mekkora esélyt látnak Franciaország győzelmére, miközben Svájc és Svédország is komolyan tervezi, hogy pályázni fog az olimpiára. Egyöntetű volt az a vélemény (miért is lenne másképp), hogy Franciaországnak nagyon jó esélyei vannak, s amennyiben sikerül elnyerni a rendezés jogát, akkor megmutatják, hogy a Francia-Alpokban is lehet fönntartható olimpiát rendezni, s a két régió a világ legfönntarthatóbban működő régiói közé tartozik, így ezt is meg tudnák mutatni a világnak.
A franciák tegnap elküldték a több mint 100 oldalas pályázati anyagot a NOB-nak. November 21-én kerül sor a NOB illetékes bizottsága előtt a francia fél meghallgatására, mégpedig – a fönntarthatóságot szem előtt tartva – videókonferencia formájában.
A 2030-as téli olimpia helyszínéről tehát valószínűleg jövő júliusban, a NOB-kongresszuson fognak dönteni, de az, hogy szavazással vagy célzott párbeszéddel történik-e a helyszín kijelölése, még nem dőlt el.
A kiemelt kép forrása: utazasok.org
A kiemelt képen a courcheveli sípálya látható.