Miközben már a 2032-es nyári olimpia házigazdáját is ismerjük, még mindig nem tudni, hogy hol kerül sor a 2030-as téli játékokra. Több város is kifejezte kandidálási szándékát az elmúlt hónapokban, de egy évvel a helyszínről döntő szavazás előtt még mindig erősen homályos, mely települések, régiók fogják végül benyújtani pályázati anyagukat. Sok helyen még ott tartanak, hogy legyen-e referendum vagy sem a pályázásról, pedig az idő kezd szorítani.
Most ingyen regisztrálhatsz a Sportudvar Prémiumra – élj a lehetőséggel!
Nem állíthatjuk, hogy a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) túlságosan nagy publicitást szentelne a 2030-as téli ötkarikás játékok pályázati procedúráját illetően. Éppen ellenkezőleg, eléggé titokzatosan kezeli a nyolc év múlva esedékes esemény körüli dolgokat. Erre jó példa az a múlt heti bejelentés, miszerint egy háromtagú “technikai” csapatot hoztak létre, amelynek meg nem nevezett tagjai hetek óta járják az olimpiára pályázati szándékot bejelentett városokat, valószínűleg abból a célból, hogy fölmérjék a körülményeket.
A három NOB-küldött áprilisban Salt Lake City-ben kezdte munkáját, hiszen a 2002-ben már egy sikeres, de botrányoktól sem mentes téli olimpiát rendezett amerikai város 2030-ban szívesen vendégül látná újra a téli sportok űzőit, szerelmeseit. Ugyancsak újrázna a kanadai Vancouver, ahová április végén látogattak el. Vancouver 2010-ben volt házigazda, az időjárás azonban komoly fejtörést okozott akkor a szervezőknek, úgyhogy ez – elnézve a klímaváltozás alakulását – komoly hátrány lehet az óceánparton fekvő nagyváros számára. A delegáció május végén az 1972-es rendező japán Szapporóba látogat el. A terv az volt, hogy május közepén Spanyolországot, azon belül is Barcelonát és a Pireneusokat keresik föl, azonban a Spanyol Olimpiai Bizottság kérésére törölték az utazást, mivel az elképzelések még nincsenek kellőképpen tisztázva ahhoz, hogy azzal a NOB elé állhassanak.
Hivatalosan ez a folyamat még nem része a pályázati procedúrának, csak amolyan előzetes felmérés, hogy az egyes városok mennyire volnának alkalmasak az olimpia fogadására. A három küldöttnek az az egyik fő feladata, hogy segítsen a városoknak elképzeléseik finomításában. Az mindenesetre valószínű, hogy a szavazás során ezek a mostani látogatások is fontos szerepet játszhatnak a döntésben.
Mindhárom helyszínen nagyon komolyan vették és veszik a NOB-munkatársak megjelenését még akkor is, ha ez önmagában még nem fogja egyik település számára sem a rendezési jog elnyerését jelenteni. A NOB és a pályázni óhajtó városok is pontosan tudják, hogy ez a küzdelem más fronton fog eldőlni: az utcán. Jó esély van rá, hogy nem egy helyen referendumot írnak ki, s a lakosság dönthet arról, legyen-e olimpiai pályázat vagy sem.
A 2014-es szocsi téli olimpia és annak teljesen elszálló költségei óta tartott olimpiarendezési referendumok mindegyike ugyanazt az eredményt hozta, s ez nem bíztató a jövőre nézve, hiszen Hamburgban a 2024-es nyári, Sionban és Calgaryban pedig a 2026-os téli olimpia kapcsán tartott referendum egyaránt a játékok rendezését ellenzők győzelmét hozta.
A NOB a tervek szerint pontosan egy év múlva, jövő májusban Mumbaiban tartandó közgyűlésén hoz döntést a 2030-as téli olimpia házigazdájának kilétéről, ám még most is több városban elképzelhető, hogy szavazásra bocsátják a kérdést.
Egyelőre nem ezek közé tartozik Szapporó. Akimoto Kacuhiro, a város polgármestere nemrég kijelentette, hogy a pályázat kérdését nem az urnáknál fogják eldönteni. Az óvatosan és pragmatikusan fogalmazó városvezető azzal magyarázta döntését, hogy az elmúlt hónpokban némileg nőtt az olimpiát támogatók aránya. A különböző felmérések között azonban hatalmas szórások vannak, hiszen 52 és 65% közötti eredmények jöttek ki, tehát nagyon változó, mennyien támogatják a kandidálást.
Salt Lake City szintén nem tervez referendumot, legalábbis egyelőre. Ott most inkább az jelent gondot, hogy az Amerikai Olimpiai Bizottság mind a mai napig nem döntötte el, hogy a 2030-as vagy a 2034-es téli játékokra pályázzon.
Kanadában a vancouveri városi tanács áprilisban elvetette azt a javaslatot, hogy az októberi önkormányzati választással egy időben referendumot is tartsanak az olimpiáról, de ez még nem azt jelenti, hogy biztosan nem lesz voksolás a témában.
Ezzel szemben Spanyolországban a lakosság hozzájárulása is kelleni fog ahhoz, hogy Barcelona és a Pireneusokban fekvő síterepek pályázhassanak a téli játékokra. Július 24-én kerül sor a szavazásra, amelynek kimenetelét illetően nem éppen optimista vélekedéseket lehet olvasni, hiszen egyfelől a Katalónia és Aragónia közötti politikai feszültségek, másfelől a helyi lakosság körében egyre erősbödő ellenkezés is gyengítheti a voksolás sikerességét. Egy olimpiai referendum mindig veszélyes játék, de ebben az esetben különösen az.
Vasárnap több ezer ember vonult fel a kevesebb, mint 10 000 lelket számláló, a spanyol-francia határ mellett található Puigcerdá katalán település utcáin. A demonstrálók több, az olimpiát ellenző transzparenst is fölmutattak, az egyiken ez állt: “Ahhoz, hogy a Pireneusok éljenek, meg kell akadályozni az olimpiát”.
Az olimpiaellenesek által létrehozott civil szervezet tüntetésén a rendőrség szerint 2000, a szervezők szerint 5000 ember jelent meg. Az olimpiát ellenzők azt sugallják, hogy a 2030-as játékok jelentős eszközöket és erőforrásokat emésztenének föl egy olyan régióban, ahol a téli sportok jövőjét erősen fenyegeti a globális felmelegedés. Úgy látják, hogy az olimpia és a paralimpia elterelné a hatóságok és a befektetők figyelmét a következő évek valódi kérdéséről: a turizmus jövőjéről egy olyan régióban, ahol egyre ritkábban lesz hó.
Thomas Bach NOB-elnök június 1-jén Madridba látogat. A sportvezető hivatalosan azért utazik Spanyolországba, hogy megtekintsen egy Madrid mellett található menekülttábort, ahol a Spanyol Olimpiai Bizottság (COE) mintegy 200 menekült sportoló számára biztosít edzéslehetőséget. Alejandro Blanco, a COE elnöke kijelentette, legkésőbb május 20-ára tisztázni kellene a barcelonai pályázat körüli problémákat, hogy bármi konkrétummal tudjanak Bach elé állni, hiszen nyilván ki akarják használni az alkalmat arra, hogy előmozdítsák a kandidálás sikerét, amennyiben lesz bármilyen megállapodás Katalónia és Aragónia, illetve a szövetségi kormány között.
A tüntetők természetesen nemmel fognak szavazni július 24-én, föltéve, hogy addig nem bukik meg magától a pályázati szándék, hiszen még elég sok idő van hátra a szavazás napjáig, úgyhogy könnyen elképzelhető, hogy addigra már visszavonásra kerülnek az elképzelések, ezáltal pedig a referendum is okafogyottá válna. Az biztos, hogy Barcelona helyzete a legrosszabb a négy kandidálni szándékozó város közül, de a többi helyszínen sem biztos, hogy minden gördülékenyen fog menni, pedig a NOB egy év múlva dönt, hol legyen a téli olimpia és paralimpia 2030-ban.
Most ingyen regisztrálhatsz a Sportudvar Prémiumra – élj a lehetőséggel!
A kiemelt kép forrása: francsjeux.com