Szocsi 2014: A legdrágább olimpia

VIDEÓVAL – Minden bizonnyal sokan emlékszünk a 2014-es téli olimpiára, amely sajnos nem éppen pozitív okokból maradt emlékezetes. Az összes olimpiát figyelembe véve a legnagyobb pénzt ez az esemény emésztette fel, az orosz sportolók egy része pedig az államilag támogatott doppingrendszer haszonélvezőjeként tudott érmet, érmeket szerezni. Magyar szempontból sikeresnek volt mondható ez az olimpia, hiszen a rövidpályás gyorskorcsolyázók mellett az alpesi síben indult Miklós Edit is remek eredményt ért el. A Sportudvar olimpiatörténeti cikksorozatának legújabb részében tehát a nyolc évvel ezelőtti eseményekre tekintünk vissza.

Összesen hét város pályázott a 2014-es téli olimpia megrendezésére: Almati, a grúziai Borjomi, a spanyolországi Jaca, a dél-koreai Pjongcsang, Salzburg, Szófia és Szocsi. A Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) végrehajtó bizottsága végül három város anyagát találta érdemesnek arra, hogy részt vegyen a szavazáson. Erre 2007. július 4-én Guatemalavárosban került sor, ahol a 2. fordulóban Szocsi 51:47-re legyőzte Pjongcsangot (Salzburg az 1. körben búcsúzott), ezzel eldőlt, hogy az 1980-as moszkvai nyári játékok után másodszor rendeznek olimpiát Oroszországban és először a Szovjetunió összeomlása óta.

Többeket meglepett a döntés és Szocsi kiválasztása számos kérdést vetett fel. Egyrészt az időjárás miatt voltak aggályok, hiszen a Fekete-tenger partján fekvő kikötőváros és turistaparadicsom szubtrópusi zónában helyezkedik el, ahol télen is viszonylag magasak a hőmérsékletek. Bár a város a Kaukázusban, a Krasznaja Poljana völgyben található, de kétséges volt, hogy 2014 telén lesz-e elég hó és kellően hideg ahhoz, hogy sikeresen meg tudják rendezni az olimpiát. Amiatt is sokan aggódtak, hogy a szavazás pillanatában szinte egyetlen versenyhelyszín sem létezett még, mivel nagyon sok mindent a semmiből kellett fölhúzni, miközben a másik két pályázó már rendelkezett több pályával és éghajlati viszonyaik is stabilabbak voltak a téli körülmények szempontjából. Végezetül Szocsi földrajzi elhelyezkedése abból a szempontból is problémás volt, hogy olyan instabil területek közelében fekszik, mint pl. Abházia, emiatt pedig az olimpia biztonságát is többen megkérdőjelezték. Vlagyimir Putyin orosz elnök a NOB-szavazás előtt tartott beszédében határozottan kiállt Szocsi pályázata mellett, s ez segített, hiszen győzött a város.

A biztonságot érintő aggodalmak azonban tovább erősödtek 2013. december 29-én és 30-án, az olimpia nyitánya előtt közel öt héttel, mivel Volgográdban két öngyilkos merénylet is történt: előbb a vasútállomáson robbant egy bomba, amely 16 embert ölt meg, majd másnap egy trolibuszon lépett működésbe egy szerkezet, amely 14 emberrel végzett. 2013 októberében egy autóbuszon is bomba robbant a városban, s a kaukázusi csecsen lázadók akkor arra figyelmeztettek, hogy mindent elkövetnek az olimpia meghiúsítása érdekében. Biztonságpolitikai szakértők szerint a merényletekkel a félelemkeltés volt a cél, hogy ezáltal az emberek követeljék az olimpia törlését. Az oroszok persze nem ijedtek meg, s 100 000 biztonsági emberrel: rendőrökkel, katonákkal és titkosszolgálati ügynökökkel szavatolták az olimpia biztonságát. Végül szerencsére a játékokon nem is történt komolyabb incidens.

Érdekes nap volt az olimpián 2014. február 15-e. Ekkor volt ugyanis a cseljabinszki meteorbecsapódás első évfordulója, s a szervezők az ezen a napon átadott hét aranyérmet a meteor megtalált darabjaiból készítették el.

2014. január 24-én még úgy álltak a dolgok, hogy kilencven ország fog résztvenni ezen az olimpián, s így közel 3000 sportoló teheti tiszteletét Szocsiban. Dominika, Málta, Paraguay, Kelet-Timor, Togo, Tonga és Zimbabwe első alkalommal vehetett részt a téli játékokon. Távolmaradt viszont az eseménytől Észak-Korea és még néhány más, elsősorban afrikai ország is, amelyek 2010-ben ott voltak a vancouveri játékokon. Érdekes volt India helyzete: az ázsiai ország olimpiai bizottságát nem sokkal Szocsi előtt függesztette fel a NOB, mivel politikai nyomás nehezedett az indiai tagszervezetre. Mivel a tisztújításra február 11-én, vagyis pár nappal az olimpia kezdete után került sor, ezért az indiai sportolók a nyitóünnepségen még az olimpiai zászló alatt vonulhattak fel, s az első hétvégén szereplő szánkós is az ötkarikás lobogó alatt versenyezhetett. A NOB azonban rögvest helyreállította India tagságát, amint lezajlott a tisztújítás, így a másik két indiai olimpikon már saját zászlaját használhatta, s a záróünnepségen is ott volt az indiai lobogó.

Több ország sem vett részt végül az olimpián. Dél-Afrikának Sive Speelman alpesi síző révén volt egy kvótaszerzője, ám a helyi olimpiai bizottság arra hivatkozva, hogy Speelman kvalifikációs eredményei nem voltak kellően jók, nem engedte indulni, illetve egészen pontosan nem finanszírozta a sportoló költségeit, így ez az indulás meghiúsult és Speelman kvótáját másvalaki kapta. Algéria hasonló okokból nem engedte indulni egyetlen szocsi kvótását, a sífutó Mehdhi-Selim Khelifit. Puerto Rico egy alpesi sízővel, Kristina Krone-nal vehetett volna részt az olimpián, ám miután 2002-ben a bobcsapat az utolsó pillanatokban lépett vissza az indulástól egy adminisztrációs probléma okán, ezért akkor úgy döntöttek, hogy többé nem indulnak a téli játékokon.

Fölmerült a bojkott lehetősége is, főleg Grúziában, amely nagyon mérges volt az oroszokra a 2008-as dél-oszétiai villámháború elvesztése miatt, ám miután az országban kormányváltás történt, az új vezetés kijelentette, hogy a grúz sportolók ott lehetnek Szocsiban. Ott is voltak. 2013-ban a homoszexuálisokkal szembeni állítólagos fellépés miatt az őket védő szervezetek buzdítottak bojkottra, 2014 elején pedig az ukrajnai tüntetések miatt egy francia személyiség európai bojkottot akart elérni, de ez persze nem sikerült neki. Végül politikai okokból egyetlen állam sem maradt távol az olimpiától.

Végül összesen 88 ország 2873 sportolója vett részt a versenyeken, ami új rekordot jelentett. Ezek az olimpikonok 7 sportág 15 szakágának 98 versenyszámában állhattak rajthoz. Új versenyszám volt a biatlonos vegyesváltó, a síakrobatika félcső-száma, a műkorcsolya-csapatverseny, a szánkóváltó, a női síugrás, a hódeszka és a síakrobatika slopestyle száma, valamint a hódeszka parallel-műlesiklása.

Magyarországot 5 sportágban 16-an képviselték. Érem most sem született, pont viszont igen, ugyanis a 3000 méteres női rövidpályás gyorskorcsolyaváltó (Darázs Rózsa, Heidum Bernadett, Keszler Andrea, Lajtos Szandra, Kónya Zsófia) a 6. helyen végzett, ezzel 1 olimpiai pontot hozott a konyhára. Egy helyen múlt, hogy legyen még egy magyar pontszerző, ugyanis Miklós Edit lesiklásban a 7. helyen végzett, amivel a magyar alpesi sí történetének legjobb olimpiai eredményét érte el. Ezen kívül még Heidum Bernadettnek sikerült az 1500 méteres egyéni távon a 9. helyen végeznie, mások viszont nem fértek be az első tíz közé. Ezen az olimpián vett részt először Liu Shaolin Sándor, aki 16., 18. és 20. helyezést ért el a különböző távokon.

Miklós Edit lesiklófutama, melynek végén a 7. lett:

Ami a nemzetközi eredményeket illeti, a játékok legsikeresebb sportolója Viktor Ahn, a Dél-Koreából honosított orosz rövidpályás gyorskorcsolyázó volt, aki három arany- és egy bronzérmet szerzett Szocsiban. Ahn 500 és 1000 méteren, valamint az 5000 méteres váltóval győzött, 1500-on pedig 3. lett. Ahn a 2006-os olimpián még szülőhazája színeiben indult és ott is 3 arany- és 1 bronzéremmel zárt, azonban 2011-től kezdve orosz színekben versenyzett, mivel 2008 végén súlyos térdsérülést szenvedett, a dél-koreai szövetség pedig annak ellenére kizárta a kvalifikációs versenysorozatból, hogy 2009 második felére már fölépült. Ahn emiatt nem lehetett ott a 2010-es téli olimpián és annyira megorrolt hazájára, hogy Oroszországba költözött. Később az ő neve is fölbukkant az államilag szervezett és finanszírozott orosz doppingrendszer körüli botrányban, s emiatt a NOB eltiltotta a 2018-as játékokon való részvételtől, pedig sosem produkált pozitív doppingtesztet, s Szocsiban szerzett érmeitől sem fosztották meg. Ahn fellebbezett, de ezt elutasították, így Pjongcsangban, szülőhazájában sem szerepelhetett. 2018 szeptemberében visszavonult és elhagyta Oroszországot.

Három aranyérmet szerzett Darja Gyomracseva fehérorosz sífutónő is, aki az egyéni-, az üldözéses- és a tömegrajtos versenyt tudta megnyerni. Fehéroroszország összesen öt aranyérmet nyert Szocsiban, ebből hármat Gyomracseva. Szintén háromszoros olimpiai bajnokként hagyhatta el Szocsit egy másik sífutónő, a norvég Marit Björgen, aki az üldözéses váltóban, 30 km-en és a sprintváltóban bizonyult a legjobbnak.

Két aranyéremmel zárta ezt az olimpiát Ireen Wüst holland gyorskorcsolyázó, aki 3000 méteren és a csapatüldözéses versenyben diadalmaskodott, ezen kívül ezüstérmet szerzett 1000, 1500 és 5000 méteren is. A hollandok még két másik gyorskorcsolyázójukra, Sven Kramerre és Jorrit Bergsmára lehettek nagyon büszkék, hiszen kettő, illetve egy aranyérmet nyertek. Kramer 5000 méteren és a csapatüldözéses versenyben győzött, 10 000 méteren pedig 2. lett, míg Bergsma a 10 000 métert nyerte meg, 5000-en pedig 3. lett. Két aranyéremmel zárt a franciák biatlonsztárja, Martin Fourcade is, aki az egyéni- és az üldözéses versenyt nyerte meg, a tömegrajtos viadalon pedig 2010-hez hasonlóan ezüstérmes lett. Két aranyérem jutott még Pak Szung-hi dél-koreai rövidpályás gyorskorcsolyázónőnek is, aki 1000 méteren és a 3000-es váltóban ünnepelhetett.

Szintén több érmet szerzett Szocsiban Charlotte Kalla svéd sífutónő, aki a 4×5 km-es váltóval győzött, síatlonban és a 10 km-es klasszikus stílusú távon pedig ezüstérmes lett. Szim Suk-hi dél-koreai rövidpályás gyorskorcsolyázónak mindhárom éremből jutott egy-egy darab, mivel tagja volt a győztes 3000 méteres váltónak, 1500-on ezüst-, 1000 méteren pedig bronzérmes lett. A norvég Tiril Eckhoff női biatlonban a vegyesváltóval győzött, a tömegrajtos versenyben és a váltóban pedig bronzérmes lett. A cseh Ondrej Moravec szintén biatlonban, de a férfiak között vegyesváltóban és az egyéni üldözéses versenyben is 2. lett, a tömegrajtos viadalon pedig 3. Az olimpia legeredményesebb sportolói közül még Arianna Fontanát, az olasz rövidpályás versenyzőt kell megemlíteni, aki 500 méteren ezüst-, 1500 méteren és a váltóban bronzérmet szerzett.

Sajnos ez az olimpia a hatalmas költekezések és a politikai kérdések mellett hangos volt és még ma is hangos a doppingbotrányok miatt. Az oroszok szervezett doppingolása miatt a cikk megjelenésének pillanatában a 33 megszerzett éremből (13 arany, 11 ezüst, 9 bronz) 3-at (2 arany és 1 ezüst) vettek el jogerősen. A NOB eredetileg 11 éremtől fosztotta meg az orosz csapatot, ám többeknek sikeres volt a nemzetközi Sportdöntőbírósághoz benyújtott fellebbezése, s a testület a bizonyítékok hiánya miatt végül nyolc medált szolgáltatott vissza eredeti tulajdonosa számára. Jelen pillanatban a férfi kettes- és négyesbob, illetve a női biatlonváltó érmeit vette el a NOB, de nem kizárt, hogy a közeljövőben még lesznek hasonló döntések, mivel idén esedékes a Szocsiban leadott minták újraelemzése, s ennek során még bukkanhatnak tiltólistás szerek nyomára, amelyeket a 2014-es technológiával még nem lehetett kimutatni.

A NOB összesen 46 orosz sportolót örökre eltiltott 2017 végén, ám a Sportdöntőbíróság közülük 28 embert, köztük pl. Alekszandr Legkov sífutót és Alekszandr Tretyakov szkeletonost is rehabilitálta, büntetésüket eltörölte, s aranyérmeiket is visszaszolgáltatta. A NOB a Legkov-ügyben fellebbezést nyújtott be, ám a bíróság ezt elutasította hasonló indokkal, amivel a felmentő ítéleteket meghozta, vagyis a doppingolás bizonyítatlanságával. A NOB emiatt a másik 27 sportoló ügyében már nem fellebbezett, mivel mindegyikőjük esetében ugyanazzal az indokkal szüntették meg az eltiltást.

Oroszország ennek köszönhetően maradt az olimpia éremtáblázatának élén, megelőzve Norvégiát (11-5-10) és Kanadát (10-10-5). Szlovénia az alpesi síben kétszer is győzedelmeskedő Tina Maze révén első téli olimpiai aranyérmeinek örülhetett. Összesen 26 ország szerzett érmet, ebből 22-nek aranyérme is volt.

Bár sok remek teljesítményt láthattunk, de a 2014-es szocsi téli olimpia sajnos elsősorban a hatalmas költekezések és a doppingvétségek miatt maradt emlékezetes. Bízzunk benne, hogy ilyen olimpia nem lesz többé.

A kiemelt kép forrása: Wikimedia Commons

Leave a Reply