Olaszország kereken fél évszázaddal az első után második téli olimpiáját rendezte 2006-ban. A torinói játékokon ugyan magyar érem nem, pontok viszont születtek, ugyanis a rövidpályás gyorskorcsolyázók egyre jobb eredményeket kezdtek elérni. Az olimpia egyik legnagyobb sztárja Cindy Klassen kanadai gyorskorcsolyázó volt, aki öt éremmel távozhatott Torinóból, de kiemelendő a később doppingügybe keveredő, 2006-ban még dél-koreai színekben versenyző rövidpályás koris, Viktor Ahn három aranyérme is. A Sportudvar olimpiatörténeti cikksorozatának legújabb részében minderről szó fog esni. A 2006-os téli olimpia volt az első, amelynek helyszínválasztási folyamatára azután került sor, hogy kirobbant a 2002-es Salt Lake City-i téli játékok odaítélése körüli korrupciós botrány, aminek keretében az amerikaiak több, főleg afrikai NOB-tagot megvesztegettek azért, hogy Salt Lake City-re voksoljanak. A Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) annak érdekében, hogy ilyen még egyszer ne fordulhasson elő, megreformálta a helyszínválasztási folyamatot. A procedúra lényegében kétlépcsőssé vált. Létrehoztak egy 14 tagú bizottságot, amely értékelte az első fázisban benyújtott pályázatokat, s döntött arról, mely két város jusson be a második szakaszba, aminek végén a NOB közgyűlése dönt az olimpia helyszínéről. A 2006-os téli ötkarikás játékokra Poprád, Helsinki, Klagenfurt, Sion, Torino és Zakopane adott be pályázatot. Az értékelő bizottság végül Sion és Torino anyagát találta a legalkalmasabbnak, így a svájci és…
A tartalom megtekintéséhez kérünk jelentkezz be vagy regisztrálj a Sportudvar Prémiumra vagy a Sportújságíró Műhelybe!