Akik jártasak a sport történéseiben, tudhatják, hogy számos nemzetközi szövetségnek van a székhelye Svájcban. Ennek elsősorban történelmi okai vannak, de manapság már az is amellett szól, hogy ezek a szervezetek az alpesi országban maradjanak, hogy Svájc komoly bevételekre tesz szert azáltal, hogy a tőkeerős szövetségek területén működnek. Svájc sosem lehet eléggé hálás Pierre de Coubertin bárónak, a modern olimpia szülőatyjának. Az ő kezdeményezésére tette át ugyanis székhelyét 1915-ben, az első világháború idején Párizsból a semleges Svájcba, konkrétan Lausanne-ba a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB), amely azóta is ott működik. Bár ennek a helycserének elsősorban politikai okai voltak, de napjainkban már sokkal inkább pénzügyi érdekek állnak amögött, hogy a NOB és sok más sportszervezet is Svájcban rendezte be otthonát. Lausanne városa és a települést magában foglaló Vaud kanton kedden, a NOB pedig szerdán tette közzé a Nemzetközi Sporttudományi és Sporttechnikai Akadémia (AISTS) jelentését, amely azt részletezi, milyen anyagi hasznot húzott Svájc az elmúlt száz évben abból, hogy a NOB és 53 másik nemzetközi sportszervezet is itt hozta létre székhelyét. A bevétel meghaladja az egymilliárd svájci frankot. Ez már a harmadik hasonló tanulmány. Az első még a 2004 és 2007 közötti időszak adatain alapult, a második pedig a 2008 és 2013 közötti éveket…
A tartalom megtekintéséhez kérünk jelentkezz be vagy regisztrálj a Sportudvar Prémiumra vagy a Sportújságíró Műhelybe!