Itt vagy
Főoldal > Sportudvar > Nagyvilág > Bundesliga-újrakezdés: Ebben a formában van értelme?

Bundesliga-újrakezdés: Ebben a formában van értelme?

Nagy előrelépés történt abban, hogy ismét lehessen élő sportközvetítéseket látni a tévében: az előző hétvégén folytatódott a német labdarúgó-bajnokság idénye. Ez a német foci szerelmesei számára jó hír lehet, az viszont már kevésbé, hogy igen idióta körülmények között zajlanak a mérkőzések. Eleve kifogásolható, hogy az összecsapásokra zárt kapuk mögött kerül sor, de az talán még felháborítóbb, hogy kötelezik az agyontesztelt játékosokat arra, hogy tartsák egymástól a 1,5 méteres távolságot, aminek tudományos megalapozottságát mindmáig senki sem tudta bizonyítani, pluszban pedig maszkhordási kötelezettségük is van, ami talán még nagyobb baromság. Az újrakezdés tehát megtörtént, voltak is jó mérkőzések, de az új rendszer csak rövid ideig lesz fönntartható.

HIRDETÉS

A részleteket lásd ide kattintva!

Május 16. 13:00. Egyszerre négy helyszínen újraindult a német fociélet a Bundesliga 2 mérkőzéseivel a világjárvány keltette hisztéria miatt elrendelt, s végül picivel több mint kettő hónaposra nyúlt kényszerszünetet követően. Akiknek már ezeket a találkozókat is volt “szerencséjük” látni, azon nem lepődhettek meg, hogy nincsenek nézők a stadionokban, hiszen ez a tény már hetekkel korábban eldöntött volt, viszont így is érhették olyan megdöbbentő dolgok, amelyek még úgy is elvehették kedvüket a mérkőzések megtekintésétől, hogy már hetek óta elvonási tüneteik voltak az élő foci hiánya miatt.

Bár már a zárt kapuk mögötti rendezés megalapozottságát is sokan kétségbe vonták, de azt a drákói szigorral megalkotott egészségügyi protokollt, amelynek fejében a német hatóságok engedélyezték a liga számára az első- és másodosztályú bajnokság folytatását, lényegében az összes épeszű ember kritizálta.

De miből is áll ez a protokoll? Először is rendszeres tesztelésből. Ezzel még semmi probléma sincsen, hiszen a mai körülmények között minden sportolónak kutya kötelessége megbizonyosodni arról, hogy teljesen egészséges. Tehát minden játékost, edzőt és stábtagot rendszeres teszteléseknek vetnek alá annak érdekében, hogy az esetleges fertőzötteket kiszűrjék, s elkülönítsék a csapattól. Ez történt Kölnben és Mönchengladbachban is, ahol több játékosról és stábtagról is bebizonyosodott, hogy elkapta a vírust. Őket izolálták, miközben egészséges társaik folytathatták az edzéseket. Végül mindkét csapat pályára lépett a hétvégén: a Gladbach győzött, a Köln ikszelt.

Kicsit komplikáltabb a másodosztályú Dynamo Drezda helyzete: a keletnémet klub tagjait kollektív karanténba helyezték, miután két játékos tesztje pozitív eredményt hozott. Nem teljesen világos, hogy amíg Kölnben és Mönchengladbachban el tudták különíteni a vírushordozókat a többiektől, addig Drezdában inkább mindenkit otthoni karanténba küldtek. Valószínűleg túl nagynak érezték azt a kockázatot, amit az ilyen körülmények melletti újrakezdés eredményezett volna.

A tesztelés szükséges, amit ezek a tények igazolnak. Ami viszont számomra érthetetlen, az az, hogy ha már mindenkit alapos és többszöri teszteléseknek vetnek alá hosszú hetek óta, akkor mégis miért van az, hogy a mérkőzéseken a cserejátékosok nem a kispadon, hanem az amögötti lelátón ülnek, egymástól másfél méter távolságra, ráadásul kötelességük maszkot hordani? Miért kell olyan dolgokat erőltetni, amelyeknek nincsen tudományos megalapozottsága? Aki esetleg nem hiszi/nem látta, valóban így zajlanak a mérkőzések a Bundesligában.

Engem sokkolt a látvány, hiszen meg voltam győződve arról, hogy ha már megtartanak egy mérkőzést, akkor azon kizárólag egészségesnek nyilvánított emberek vehetnek részt. Ilyen esetekben a távolságtartás és a maszkhordás teljesen fölösleges, hiszen a fertőzésveszély a nullával egyenlő. Érdemes hozzátenni, hogy Németországban – ahol eddig csaknem 175 ezren betegedtek meg, közülük pedig több mint 7000-ren haltak meg a járványban – eléggé hisztérikus módon állnak hozzá a válsághelyzetet követő enyhítésekhez, hiszen a boltokban és a tömegközlekedésben is kötelező a maszk hordása, ami pedig nem bizonyított, hogy véd a vírus ellen.

Vannak megkérdőjelezhető szakmai múlttal rendelkező orvosok, akik azt állítják, hogy a maszk igenis megvédi viselőjét a vírustól, de valószínűleg ezek az emberek még sosem viseltek maszkot autóban, buszon vagy akár egy kisebb üzletben. Különösen a zárt légterű helyeken, de még a szabad levegőn is sokak számára megterhelő, ha akár csak pár percet maszkban töltenek el, hiszen ez a szituáció azt eredményezi, hogy az ember – mivel ugyanazt a maszkon belüli levegőt szívja be újra és újra – egyre több szén-dioxidot lélegez be oxigén helyett, ami nem használ a szervezetnek. Sokan számoltak be arról Európa-szerte, hogy a maszkviselés már néhány percet követően rosszullétet, émelygést eredményezett náluk és nem azért, mert rosszul tették volna föl az eszközt.

Ez a szituáció egyébként még jobb is annál, amit a német munkaügyi minisztérium kívánt. A tárca ugyanis azt szerette volna, hogy a pályán lévő játékosok is hordjanak maszkot, ami megint csak egy eszement baromság lett volna. Maszkban ugyanis nem lehet sportolni! Vannak sportmaszkok, de azok elsősorban nem a levegő megszűrését (néhány erre is alkalmas), hanem a légzés zavartalanságát teszik lehetővé. Végül szerencsére ez a javaslat nem vált valósággá, de ettől függetlenül bőven találunk még nevetséges pontokat a protokollban, hiszen a játékosok nem futhatnak be együtt a pályára, térfélválasztásnál tilos a kézfogás, a gólt pedig nem ünnepelhetik csoportosan, pacsival, illetve öleléssel. Csak egy rövid könyök- vagy lábösszeérintés engedélyezett. A szabálykönyvben a köpködésre is vonatkozik egy javaslat, mely szerint lehetőleg ezt el kell kerülni. A kispadon ülőknek maszkot kell viselniük és megfelelő távolságot kell tartaniuk egymástól. A vezetőedző az utasítások bekiabálásakor leveheti arcáról a védőfelszerelést, ha legalább másfél méterre áll a többiektől.

Több szurkolói véleményt is elolvastam ezekkel a rendszabályokkal kapcsolatban, és nem meglepő módon a többség ugyanúgy nevetségesnek és túlspirázottnak tartja ezeket az intézkedéseket, mint én. Hasonló a helyzet a zárt kapus rendezés körül is. Bár itt már kicsit jobban megoszlanak a vélemények, de összességében véve elmondható, hogy a közvélemény nagyobbik része ezzel sem ért egyet. Voltak olyan orvosi vélekedések az elmúlt hetekben, amelyek alapján akár egy többtízezres tömeget vonzó labdarúgó-mérkőzés is ún. biológiai bombaként hathatott a járványra vonatkozóan, vagyis előidézhette a fertőzések számának exponenciális növekedését.

Az Atalanta – Valencia és legújabban a Liverpool – Atlético Madrid februári és márciusi Bajnokok Ligája-mérkőzések kapcsán vetődött fel annak gyanúja, hogy ezek az események berobbanthatták a dél-európai, illetve nagy-britanniai járványt, hiszen Olaszországban Bergamo, az Atalantának otthont adó város a legfőbb gócpontja a fertőzéshullámnak, míg a liverpooli mérkőzés kapcsán a város polgármestere azon gyanújának adott hangot, hogy az akkor már erősen fertőzött Spanyolországból érkezett több száz szurkoló között lehettek fertőzöttek, s miattuk terjedt el a betegség a városban és környékén. Logika van ezekben az elméletekben, de mindmáig nem sikerült minden kétséget kizáróan bebizonyítani, hogy a sportesemények hozzájárulhattak a fertőzések számának megugrásához.

Éppen ezért orvosszakmailag nem alátámaszott az az érvelés sem, hogy a sportélet újraindulása csupán zárt kapuk/ajtók mögött képzelhető el. Vannak olyan rémhírterjesztők, akik úgy hiszik, hogy a zárt kapus meccsrendezések akár 2021 végéig is megmaradhatnak, mert a nézők újbóli beengedése csak a védőoltás kifejlesztése és tömeges beadása után képzelhető el. Abban velem együtt nagyon sokan egyetértenek, hogy ez nem megvalósítható. Amennyiben másfél évig nem lesznek nézők a sporteseményeken, az sportszakmai, mentális és pénzügyi szempontból is katasztrófát eredményezne, hiszen a sportolók idővel motivációs problémákkal küzdenének, míg a sportegyesületek és a sportgazdaság számos szereplője komoly anyagi gondokkal nézhetne szembe, hiszen az egyik legfőbb bevételi forrás a jegyek, bérletek értékesítéséből adódik. Emellett igen rosszul nézne ki a tévében is, ha hónapokon, éveken keresztül ürességtől kongó stadionokat, csarnokokat kellene mutatni.

Már a Bundesliga újrakezdés utáni első hétvégéjén is számos olyan szurkolói vélemény érkezett, ami azt mutatja, hogy az emberek nem elhanyagolható hányada nem tud megbarátkozni a kialakult helyzettel. Sokan voltak, akik nem is bírták végignézni kedvenc csapatuk mérkőzését a zárt kapu okozta lehangoltság miatt. Mondani se kell, ha ez hosszú ideig fönnmarad, akkor előbb-utóbb a most még rekordot döntögető televíziós nézettségre is negatív hatást fog gyakorolni, hiszen az embereknek semmi kedvük sem lesz temetői hangulatban zajló mérkőzéseket nézni, s inkább más időtöltést keresnek maguknak a sportközvetítések helyett.

Őszintén szólva számomra már az is nehezen érthető, hogy ha ennyire ragaszkodnak a németek a zárt kapuhoz, akkor miért nem inkább a klubok edzőpályáin játsszák a mérkőzéseket? Abban mindnyájan egyetérthetünk, hogy igen rosszul néz ki egy hatalmas, de tök üres arénában megrendezett mérkőzés. Ennél fényévekkel jobb volna, ha az edzőpályákon zajlanának a bajnoki- és kupatalálkozók, mert az már kevésbé lenne lehangoló, s akkor valószínűleg többen néznék a mérkőzéseket. Kíváncsi vagyok, akár a németeknél, akár más, a zárt kapus rendezés mellett döntő országban megteszik-e ezt a lépést? Szerintem ennek is sokkal több értelme van, mint a stadionokban történő lebonyolításnak, de persze a legjobb az volna, ha normális körülmények között zajlanának a sportesemények. Nézőkkel, maszkok és távolságok nélkül.

#NeViseljMaszkot, vagyis ha teljesen egészséges vagy, sehol se viselj maszkot, mert azzal senkin sem segítesz!

Nem akarsz lemaradni a hasonló cikkekről? Iratkozz föl a Sportudvar Hírlevélre!

HIRDETÉS

A részleteket lásd ide kattintva!

A kiemelt kép forrása: eurosport.hosszabbitas.hu

Top
%d blogger ezt szereti: