A Nemzetközi Sporttanulmányi Központ elemzése szerint az öt nagy európai bajnokságban szereplő labdarúgók összértéke akár 28%-kal is csökkenhet június végére a koronavírus-világjárvány és a bajnokságok szünetelése miatt. Egyelőre szinte megjósolhatatlanok a mostani helyzet gazdasági következményei, de az bizonyos, hogy a sport, mint iparág is komoly visszaeséssel számolhat.
Ebben a cikkben a téma érzékenysége miatt nem tartom etikusnak reklámok elhelyezését, ezért nem is szerepelnek hirdetések.
A szinte világméretű egészségügyi krízis, az azt övező gyomorforgató hisztéria, valamint a kvázi összes bajnokság (a hétvégén csak a fehéroroszoknál volt forduló) szünetelése igen jelentős hatást fog gyakorolni a labdarúgásra, mint gazdasági ágazatra, s azon belül is különösen az átigazolási piacra, ahol az elmúlt években valósággal elszabadultak az árak.
A nemzetközi szövetség (FIFA) abban bízva, hogy a nemzeti bajnokságok heteken belül folytatódhatnak (a legtöbb helyen, így Magyarországon is leghamarabb május eleji folytatással számolnak), tervezi a nyári átigazolási időszak megreformálását, azonban ennek ellenére is jelentősen zuhanhatnak a játékosárak az öt legnagyobb európai bajnokságban június végére, amikor is elkezdődne a transzferszezon.
A Nemzetközi Sporttanulmányi Központ (CIES) Labdarúgás Obszervatóriuma szerint ez a zuhanás akár 28%-os mértékű is lehet, vagyis az európai játékosok jelenleg megközelítőleg 33 milliárd eurós összértéke 23 milliárdra csökkenhet. Paul Pogba lehet a legnagyobb “vesztese” ennek a folyamatnak az obszervatórium szerint, amely az értékcsökkenésnél a játékos életkorát, a szerződés időtartamát (ha az nem június 30-án jár le), a karrier alakulását és a mutatott teljesítményt vette alapul. A Manchester United francia középpályásának ezen szempontok figyelembe vételével jelenleg 35 millió euró a piaci értéke, amely a víruscirkusz kirobbanása előtt még 65 millió volt…
“A veszteség azoknál az idősödő labdarúgóknál a legnagyobb, akiknek rövidtávú szerződésük van, s az idei szezonban kevesebb mérkőzésen léphettek pályára, mint a korábbi idényekben” – áll a CIES tanulmányában, amely persze nem egy szentírás, csupán egy amolyan spekuláció.
Azt maga a szervezet is elismeri, hogy nem tudja előre jelezni, éppen ezért figyelembe venni a klubok pénzügyi helyzetének közeljövőbeli alakulását, hiszen nem tudni, hogy az európai bajnokságok mikor térhetnek vissza hirtelen jött tavaszi álmukból (ha egyáltalán visszatérhetnek…), márpedig amíg ez a helyzet fönnáll, addig pl. a jegyértékesítés terén jelentős veszteségeket kénytelenek elkönyvelni az egyesületek. Amennyiben a labdarúgás gazdasági válságba kerül, akkor a likviditás még szűkösebbé válik, aminek közvetlen következménye az lesz, hogy a játékosok piaci értéke jelentősen csökkenni fog, mivel a kereslet gyenge lesz, a kínálat viszont továbbra is széles.
A Marseille a krízis legfőbb áldozata
A CIES tanulmánya arra is kitér, hogy az egyes klubok szintjén mekkora visszaeséssel lehet számolni. Ez alapján Európában a francia Olympique Marseille járhat a legjobban pórul, mivel a csapat keretének összértéke akár 38%-kal is visszaeshet, ami 97 millió eurós mínusznak felel meg. A második helyen az olasz Inter áll, amely csaknem 36 milliós veszteségre számíthat ezen a téren jelen állás szerint, míg a dobogó legalsó fokára egy másik Serie A-csapat, a Hellas Verona állhat föl, amely valamivel több mint 34 milliós visszaesést könyvelhetett el eddig.
A Marseille szempontjából különösen rossz hír az, hogy a topligás csapatok közül a legnagyobb veszteségre számíthat, mivel az UEFA vizsgálja a klub működését a pénzügyi fair play tekintetében. A francia bajnokság jelenlegi második helyezettjének sürgősen forrást kellene találnia, különben költségvetése erősen veszteségessé válik, ami – hacsak nem függesztik fel a pénzügyi fair play szabályait a válság idejére – a nemzetközi kupákból való kizárást eredményezheti, amit néhány hónappal ezelőtt a Manchester City nem is tudott elkerülni.
A mostani helyzet természetesen egyik európai topklubot sem hagyja érintetlenül. A Real Madrid keretének összértéke 31,4, a Barcelonáé 31,3%-kal csökken. A Paris Saint-Germain esetében 302 millió euró a veszteség, ami az összérték 31,4%-ának felel meg. Ami a pénzbeli csökkenést illeti, ebben az összevetésben a Manchester City áll a legrosszabbul, ugyanis bár keretének összértéke “csak” 30,3%-kal kisebb, mint március elején, azonban ez az angol egyesület esetében azt jelenti, hogy a játékosok eddigi 1,3 milliárd eurós értéke június 30-ára 949 millióra csökkenhet.
A Brest bukhatja a legkevesebbet
A CIES elemzéséből az is kitűnik, hogy elsősorban azoknál a topligás kluboknál mérsékeltebb a keret értékcsökkenésének mértéke, amelyek nem tartoznak az élmezőnybe a tabellákon. A százalékarányban számított veszteség tekintetében a francia Brest áll a legjobban, azonban a Ligue 1 jelenlegi 14. helyezettjénél is nem elhanyagolható, 16,7%-os a visszaesés. A csapat kerete 66 millió eurót ért március 11-én, ez június 30-ára 55 millióra csökkenhet. Ami az összegben kifejezett veszteséget illeti, ezen a fronton az olasz első osztályban a kiesés elől menekülő Lecce járhat a legjobban, mivel a március közepi 37 milliós keretérték 8 millióval, azaz 29 millió euróra csökkenhet, ami 21,6%-os mínuszt jelent.
Ezek a klubok azért állnak viszonylag jól ebben a kaotikus helyzetben, mert sok saját nevelésű, fiatal játékost foglalkoztatnak, akiknek hosszú távú szerződésük van, s még előttük áll szinte a teljes karrierjük, így értékük jó eséllyel nőni fog a jövőben.
Mi a helyzet Magyarországon?
A CIES fentiekben részletezett elemzése kizárólag az öt topligára terjedt ki, így arról, hogy a magyar klubok esetében mekkora visszaesésre lehet számítani, egyelőre csak találgatni lehet. Az nyilvánvaló, hogy a hazai csapatok kerete nem ér annyit, mint a topligás kluboké, vagyis az összegben kifejezett mínusz valószínűleg kisebb lesz, de a százalékos visszaesés már annél jelentősebb lehet. Az elmúlt napokban több hazai egyesületnél is fizetéscsökkentést jelentettek be a szünet idejére.
Először a Debrecen közölte, hogy 30-40%-os fizetéscsökkentést fog javasolni játékosai számára, hogy a klubnak sikerüljön átvészelnie az átmeneti, de nehéz időszakot. A Loki egy egységes csökkentésre is javaslatot tett az NB I-es klubok számára, de ezt az ötletet elvetették.
Az NB II-es Győri ETO vasárnap közölte, hogy a továbbiakban nem tudja garantálni az első csapatban szereplő játékosok és a szakmai stáb tagjainak szerződésben rögzített fizetéseit. A labdarúgók egyhangúlag elfogadták a döntést, aminek keretében Kondás Elemér vezetőedző megbízatását egy évvel lerövidítették, vagyis idén június 30-áig marad posztján. Mivel arra, hogy a 38 fordulós NB II-es bajnokság addigra véget tudna érni, kevés esély mutatkozik, ezért valószínűleg Kondás távozik a klubtól.
Hétfőn egy másik NB II-es klub, a Nyíregyháza is bejelentette, hogy intézkedéseket hozott a klub stabilitásának megőrzése érdekében. “Az elsődleges feladatunk, hogy ebben a nehéz helyzetben is életben tudjuk tartani a klubot – mondta a csakfoci.hu megkeresésére Kozák Attila, a Nyíregyháza Spartacus ügyvezetője.
“Nem csak nálunk, de azt gondolom, máshol is markáns változások lesznek a játékosok bérezésében. A magyar labdarúgók túlárazottak, a teljesítmények és a kifizetett összegek sokszor nincsenek összhangban.“
Kozák hozzátette, a legtöbb klubhoz hasonlóan a nyírségiek is 20-30 százalékos fizetéscsökkentésben gondolkoznak, de ha a víruscirkusz elhúzódik (A sors mentsen meg minket ettől!), akkor drasztikusabb intézkedéseket lesznek kénytelenek meghozni.
Minden sportágat érint
A gazdasági válság a labdarúgást érinti legsúlyosabban a sportágak közül, hiszen toronymagasan itt forognak a legnagyobb pénzek, de gyakorlatilag az összes sportágban jelentősen visszaeshetnek a fizetések, valamint a szponzori és televíziós bevételek is. Talán a téli sportok járnak a legjobban ezzel a helyzettel, mivel már éppen elérkezett a szezon vége, amikor a világjárvány súlyos problémákat idézett elő, így ott csak néhány eseményt kellett törölni, a következő szezon pedig jó eséllyel különösebb fönnakadás nélkül kezdődhet el október végén.
Az összes többi sportág esetében viszont hasonló intézkedések meghozatalára lehet számítani, mint amilyeneket a labdarúgásban is bevezettek, csak minden bizonnyal drasztikusabb lépések fognak történni, hiszen az érintett kluboknak eleve kevesebb pénzből kell gazdálkodniuk, így egy jelentős visszaesés akár a létüket is veszélybe sodorhatja. Az Ausztrál Labdarúgó-szövetség és az Amerikai Rögbiszövetség már lényegében be is csődölt, mindkét szervezet bírósági csődvédelemhez folyamodott, hogy fönn tudja tartani működését. Rengeteg embert kellett elbocsátani, s nyilván a megtartandó munkaerő is kevesebb fizetésre számíthat a következő hónapokban, ha nem években.
Bízzunk benne, hogy minél előbb lecseng ez a cirkusz, s hamarosan normalizálódni fog a sportélet is. Addig #sportoljegyedül, vagyis ha sportolni mész a szabadba, ne társaságban, hanem egyedül tedd!
Nem akarsz lemaradni a hasonló cikkekről? Iratkozz föl a Sportudvar Hírlevélre!
Ebben a cikkben a téma érzékenysége miatt nem tartom etikusnak reklámok elhelyezését, ezért nem is szerepelnek hirdetések.
A kiemelt kép forrása: Panoramic