Európában – a fehérorosz kivételével – az összes labdarúgó-bajnokság szünetel a koronavírus-világjárvány miatt. Egyelőre nehezen megjósolható, hogy mikor folytatódhatnak a küzdelmek, az azonban biztos, hogy a következmények – elsősorban gazdasági értelemben – nem lesznek kicsik. A Sportudvar szétnézett a kontinensen, hogy mit hozhat a közeljövő.
HIRDETÉS
Leghamarabb május közepén folytatódhat az NB I
Minket természetesen elsősorban az érdekel, hogy a magyar labdarúgás mikor ébredhet fel tavaszi álmából. A csakfoci.hu szakportál értesülései szerint jelenleg négy, de lehet, hogy öt forgatókönyv létezik a március 14-15-ei hétvégét követően felfüggesztett hazai bajnokságok folytatására és befejezésére vonatkozóan.
Az első forgatókönyv úgy szól, hogy május 15. tájékán folytatódhatna a magyar bajnokság. Ez azért is volna jó időpont, mert akkor be lehetne fejezni az idényt június 30-áig, amikor is a legtöbb játékos és edző szerződése lejár, így nem adódnának jogi problémák abból, ha még júliusban is zajlana a szezon. A legtöbb klub ezt a lehetőséget preferálja. Megvalósulásának gyakorlatilag csak a járványügyi helyzet alakulása szabhat gátat. Véleményem szerint reális az időpont, de jelenleg felelőtlenség lenne a jövőre vonatkozóan bármit is megjósolni…
A második forgatókönyv alapján van egy olyan elképzelés, amely elsősorban a csapatok környezetéből indult. Az elképzelés szerint, amennyiben nem sikerül május közepéig újraindítani (és így nem zárulhat le időben a szezon), akkor bővíteni kellene a mezőnyt. Idén nem lenne kieső, lenne 2 (esetleg 4) feljutó, így jövőre legkevesebb 14 csapatosra bővülne a mezőny. Ez az állapot azonban csak egy szezonra szólna, 14 csapatos bajnokság esetén 4 kieső lenne 2021 nyarán.
A csakfoci.hu információi szerint jelentős az ötlet támogatottsága, a mezőny legalább fele már most nyitott lenne erre. Sok klubot veszélyeztet még a kiesés, senki sem látja előre, hogy ebben a rendkívül speciális helyzetben mire is lenne képes a csapata a folytatásban. Számukra megnyugvás lenne egy ilyen döntés. Nem lenne meglepő, ha a klubok álláspontja leginkább ez lenne a szövetség felé.
A kluboknak van racionális érvük is: valószínűsíthető, hogy ha június 30-ig sikerülne is befejezni valahogy a szezont, a következő idényre ennek komoly hatásai lennének. Nem lehetne időben elkezdeni az új idényt, így 33 (illetve a másodosztályban 38) forduló esetén a következő szezonban is állandó időzavarban lennének a csapatok. 14-es mezőny esetén viszont 26 forduló lenne, így normális mederben lehetne lejátszani a következő, speciális évadot, azt követően pedig minden visszaállna a “normális” kerékvágásba. A másik racionális érv az, hogy az átmeneti szezonban a kevesebb forduló alapból kevesebb kiadást jelent (szervezési, utazási költségek, meccsprémiumok), ami nem elhanyagolható szempont, hiszen a gazdasági nehézségek a klubok költségvetéseire is hatással vannak.
Bökkenő lehet, hogy a szövetség régóta nem támogatja a 12 csapatos mezőny bővítését, az az egyik szempont, hogy több klub esetében több felé kellene osztani a központi bevételeket. De erre megoldást kínálna az, hogy mivel a másodosztály létszáma is csökkenthető lenne így 2 vagy 4 csapattal, így az oda szánt pénzek egy része átcsoportosítható lenne.
A harmadik forgatókönyv a bajnokság befejezetté nyilvánítása. Érdekesség, hogy a bajnokság helyezéseinek eldöntésének módjáról így rendelkezik a versenykiírás: a bajnokság során lejátszott bajnoki mérkőzések eredményei döntik el a bajnokság végső sorrendjét. A döntés így az eddig lejátszott meccsek alapján születne meg, és mivel mindkét hazai profi osztályban lejátszották már a meccsek közel 75%-át, így kialakult egy kép az erőviszonyokról.
Bár a fair play szellemisége sérülne, de azon klubok nyilván elfogadnák a döntést, akik számukra megfelelő pozícióban vannak (bajnoki cím, feljutás, bentmaradást érő helyezés, nemzetközi kupaindulás). Ugyanakkor az UEFA elnökének megszólalása útmutatás lehet, aki azt mondta, hogy amelyik csapat vezeti a bajnokságot, az még nem bajnok. Egy ilyen döntés nagyon nem jönne jól olyan kluboknak, akik még bíznak abban, hogy előrébb juthatnak: a legnagyobb vesztes kétségkívül a ZTE lenne, amely újra valós esélyt teremtett magának a bentmaradásra, ám egy ilyen döntéssel kiesne. Ők érthetően minden szálba belekapaszkodnak, még egy olyan forgatókönyvet is szorgalmaznának a legvégső esetben, hogy a csapatok vonuljanak be szállodába, ne legyenek utazások és játsszák le a meccseket semleges helyszínen. De a Fehérvár is aligha mondott le még a bajnoki címről, és a tavasszal remek formába kerülő Vasas sem a feljutásról.
A negyedik forgatókönyv kissé abszurdnak hangzik, de van benne realitás. Ez úgy szól, hogy törlik az idei szezont. A kluboktól kiszivárgott információk szerint ezt abszurditásnak tartanák, ezt az opciót el kell felejteni. Bár egy szezont lehet egy tollvonással annullálni, de ezzel nem lehet eltörölni például a klubok eddigi kiadásait, akik a sikeres szereplés érdekében pénzt költöttek annak érdekében, hogy ennek egy következő szezonban haszna legyen.
Szinte mindenki ellenezne egy ilyen megoldást, de leginkább mindkét osztály listavezetőjére igaz ez. A Ferencvárostól egy ilyen döntés a bajnoki címet vehetné el jelen állás szerint, míg a fél lábbal az NB I-ben lévő MTK számára csapás lenne egy ilyen forgatókönyv, hiszen ők az azonnali visszajutásra építették az idei szezont. A sport szellemiségével ellentétes lenne egy ilyen szövetségi döntés.
Jelenleg tehát ez a négy forgatókönyv létezik a honi focin belül a folytatást/befejezést illetően. A csakfoci.hu szerint idővel létrejöhet egy ötödik forgatókönyv is, de ez elsősorban az UEFA döntésétől függ, a lehetséges forgatókönyvek előnyeit és hátrányait napok óta latolgató szervezet ugyanis a június 30-i mellett már a július 31-i és augusztus 31-i záróhatáridővel is számol. Ezek rengeteg kérdést felvetnek (lejáró szerződésű játékosok helyzetének átmeneti rendezése, hatályban lévő pénzügyi, jogi és egyéb szerződések kitolása 1-2 hónappal), a gondot azonban legfőképpen az időpontok jelentik, itt lenne szükség óriási változtatásokra, hiszen nem tudnának időben elindulni a nemzetközi kupaszezonok, de a következő idények rajtjainál is óriási késésekkel lehetne csak tervezni, amely ismét óriási túlzsúfoltságot jelentene a programban (ne feledjük, jövő nyáron Eb is lesz).
A televíziók nagy nyomást gyakorolnak az angol ligára
Az angol Premier League március 12-én – amikor a topligák többsége már bejelentette szünetelését -, még úgy tervezte, megrendezi a március 14-15-ei hétvégére tervezett 29. fordulót, azonban egy nappal később ugyancsak kényszerszünetet kellett elrendelnie. A bajnokságot először április 4-éig, majd április 30-áig függesztették fel, de a legújabb sajtóhírek alapján lehet, hogy csak június 1-jén folytatódhat a szezon. A topligák közül egyértelműen az angol a leglefutottabb, hiszen a Liverpool 25 pontos előnnyel áll a tabella élén a Manchester City előtt, vagyis ha nincs a szünet, most már alighanem bajnok lenne – harminc év után először. A Leicester a harmadik 53 ponttal, majd a Chelsea következik 48, a Manchester United pedig 45 ponttal.
A bajnokság felfüggesztésében kulcsszerepet játszott, hogy március 12-13-án több koronavírusos esetre is fény derült a Premier League berkein belül. Előbb Mikel Artetáról, az Arsenal menedzseréről derült ki, hogy elkapta a betegséget, majd néhány órával később Callum Hudson-Odoi, a Chelsea csatára is pozitív koronavírus-tesztet produkált. A bajnokság leállítása előtt a Leicester City több tagja is koronavírus-gyanús tüneteket produkált, de ők megúszták a fertőzést, mint ahogy az Everton karanténba helyezett játékosai és stábtagjai is. Benjamin Mendy, a Manchester City francia játékosa is karanténba került, de ő sem kapta el a koronavírust.
Természetesen a szigetországban is megy a tanakodás, hogy mikor és hogyan lehetne befejezni a szezont. A The Independent információi szerint a liga vezetősége mindenáron be akarja fejezni a bajnokságot, mivel a rengeteg pénzt csurgató közvetítőtársaságok komoly nyomást helyeztek rá a folytatás érdekében. Amennyiben törölnék a bajnokság hátralévő részét – amit a The Athletic értesülése szerint a klubok többsége szeretne – , akkor a Premier League-nek mintegy 830 millió fontot kellene fizetnie a két legfőbb médiapartner számára kártérítés gyanánt, amit nyilván a vezetők szeretnének elkerülni. Ennek azonban ára lenne: a szezon hátralévő mérkőzéseire zárt kapuk mögött kerülne sor, mivel a nagy-britanniai járványhelyzet aligha fog májusra nagymértékben javulni, mivel ott még csak mostanában fajultak el a dolgok. A Telegraph írt arról, hogy június 1-jén lehet a folytatás, ezesetben viszont a június 30-ai zárás aligha jöhet szóba. Véleményem szerint nincs értelme a zárt kapus mérkőzéseknek még egy ilyen helyzetben sem, így több értelme volna a szezon törlésének, de ne legyen igazam! Annyi biztos, hogy pénteken lesz egy rendkívüli értékezlet a liga és a klubok között a jövőt illetően.
Pici az esély a Serie A befejezésére
Mivel Európában elsőként a mára globálisan a legtöbb koronavírus-fertőzöttel és halottal rendelkező Olaszországot támadta meg a betegség, ezért ott függesztették föl legelőször a fociéletet. A Serie A március 9-én, 26 lejátszott forduló után, bizonytalan időre állt le. A Juventus 63 ponttal áll az élen, de csak egy egység az előnye a Lazióval szemben, s még a kevesebb mérkőzéssel álló Internek is van esélye a scudettóra.
A Juventus lett az első klub, amelynél fölbukkant a koronavírus: Daniele Rugani lett a Serie A első fertőzöttje, majd két csapattársa, Paulo Dybala és Blaise Matuidi is beteget jelentett. A Fiorentina három játékosának (köztük Patrick Cutronénak) úgyszintén pozitív lett a tesztje. A Sampdoriánál öt, az Atalantánál és a Hellas Veronánál egy-egy labdarúgó kapta el a betegséget. Paolo Maldini, az AC Milan sportigazgatója és Daniele nevű fia szintén koronavírusos lett.
Mivel Olaszországban nem igazán javul a járványügyi helyzet, s az már most is olyan súlyosnak mutatkozik, hogy aligha lehet tavasszal a helyzet rendeződését remélni, emiatt egyre nagyobb az esélye a Serie A törlésének. Vincenzo Spadafora olasz sportminiszter csütörtökön a közszolgálati médiának adott nyilatkozatában “kissé túl optimistának” nevezte azokat az elképzeléseket, melyek alapján április végén vagy május elején folytatni lehetne a szezont, holott még 12 fordulót kellene lebonyolítani.
Elsőként az A-ligában sereghajtó Brescia elnöke jelentette ki, hogy szerinte nem kellene befejezni az idényt, mivel most “a túlélés a legfontosabb”. Nem csoda, hogy ő nyilvánult meg először eme irányban, hiszen csapatának már március elején szinte kilátástalan volt a helyzete a bennmaradást illetően, egy szezontörlés esetén viszont aligha esne ki, mivel nem hirdetnének végeredményt. A Corriere dello Sport szerint a döntéshozók komolyan tanulmányozzák a törlést, amit azonban Gabriele Gravina, az olasz szövetség elnöke élesen ellenez.
Ami a gazdasági hatásokat illeti, a Gazzetta dello Sport számítása szerint a szezon törlése 25 milliárd euróba kerülne, amibe beletartozik a fizetések csökkentése (amit több klub is bejelentett már) és a televíziós jogdíjak mértékének mintegy 25%-os csökkenése. Bizonyos médiumok arról beszélnek, hogy a profi kluboknál súlyos pénzügyi válság van kialakulóban.
A spanyolok be akarják fejezni az idényt
A La Ligát előbb március 12-én kettő hétre, majd a spanyolországi helyzet súlyosbodását (mára az ibériai országban a halottak száma meghaladta a kínai elhunytak számát) látva további intézkedésig függesztették fel. 27 fordulót sikerült eddig lebonyolítani, ami alapján a Barcelona kettő ponttal előzi meg a Real Madridot a bajnoki címért folytatott küzdelemben.
Bizonyos klubok kezdetben elutasították, hogy teszteljék játékosaikat és edzőiket a koronavírusra, de valószínűleg jobb belátásra tértek, minek utána egyre több csapatnál bukkant föl a betegség. Az élvonalbeli Alavesnél 15-en (!) fertőződtek meg a tavaly decemberben Kínából kiindult betegségben, míg az Espanyolnál hatan. A Valencia – amelynek Atalanta elleni, februári BL-mérkőzését a dél-európai járvány egyik lehetséges indulópontjaként kezelik – Ezequiel Garay megbetegedését jelentette be, aki viszont jelezte: jól van, tünetmentes.
A Barcelonánál két gyanús esetről lehetett hallani, a Real Madridnál viszont a kosárlabdacsapat egyik játékosának pozitív tesztje után a labdarúgókat is karanténba helyezték, ami tegnap ért véget. A királyiak szerb csatára, Luka Jovic azonban hazatérését követően megszegte a helyi intézkedéseket, így vádat emeltek ellene, s akár egy évre is börtönbe kerülhet Szerbiában.
Javier Tebas, a La Liga elnöke olyan javaslattal állt elő, miszerint a csapatok 48 óránként játszanának, így június 30-ára be lehetne fejezni az idényt. Az első hangzásra is merész ötletet azonban Luis Rubiales, a spanyol szövetség elnöke elutasította. A legfrissebb hírek szerint a bajnokság leghamarabb augusztus végén, szeptember elején folytatódhat, a 2020-21-es kiírást pedig lerövidítenék, de a helyzet alakulásának függvényében akár a következő szezon törlése is fölmerülhet. Az idei szezont állítólag senki sem akarja törölni a döntéshozók közül.
Ami az anyagiakat illeti, a televíziós jogdíjak elapadása mellett tárgyalások folynak a játékosok fizetésének csökkentéséről. Eddig az Atlético Madrid és a Barcelona jelentette be, hogy játékosai és dolgozói hozzájárultak a kevesebb bérhez. A Real Madrid közölte: fölajánlotta a Santiago Bernabeu Stadiont orvosi célokra, így pl. átmeneti kórház létesítésére.
A Bundesliga szolidáris
A német volt az utolsó topliga, amely – néhány órával az angol után – leállította működését, s április 2-áig betiltott minden mérkőzést. 25 forduló után a Bayern München 55 ponttal áll az élen, a Dortmund 51 ponttal a második, míg a magyarokat foglalkoztató Lipcse 50 egységgel a harmadik. Érdemes megjegyezni, hogy a Bundesliga valamelyest könnyebb helyzetben van a többi nagy bajnoksághoz képest, ugyanis itt “csak” 18 csapat szerepel, vagyis 34 fordulót kell(ene) lebonyolítani.
A bajnokságban két játékos betegedett meg, de mind a Hertha Berlin meg nem nevezett labdarúgója, mind Luca Kilian, a Paderborn középhátvédje meggyógyult.
A Bundesliga leállítását április végéig meghosszabbították, s a klubok hozzáállását látva úgy tűnik, hisznek az akkori folytatásban. A héten a Lipcse és a Wolfsburg – szigorú járványügyi intézkedések mellett – visszatért az edzőpályákra és a konditerembe, s a jövő héten a Bayern München is ugyanezt akarja megvalósítani. Mindegyik csapatnál 5-7 fős kis csoportokban, több pályán zajlanak a gyakorlások, a labdarúgóknak külön kell étkezniük és zuhanyozniuk is.
A Bundesligában egyelőre nem a válságtól való rettegés, hanem a szolidaritás dominál. Számos klub – köztük a Schalke, a Bayern München és a Werder Bremen – játékosai fogadták el fizetésük 20%-os csökkentését. Az Union Berlin focistái ennél is messzebbre mentek: nem fogadták el ehavi járandóságaikat, hanem meghagyták azokat a klub számára, amely nincs könnyű anyagi helyzetben. Az európai kupákban szereplő klubok egy 20 millió eurós segélyalapot hoztak létre a kisebb első- és másodosztályú egyesületek megsegítésére.
Homályba vész a Ligue 1 folytatása
A francia liga március 13-án jelentette be a bajnokság leállítását, akkor, amikor még tíz játéknap volt hátra. A bajnoki címért idén sem zajlik komoly harc, a PSG 68 ponttal vezet, a második Marseille-nek csupán 56-ja van. A Rennes a harmadik 50 egységgel.
A Ligue 1-ben eddig nem történt megbetegedés, ugyanakkor a másodosztályú Troyes dél-koreai csatára, a korábban a Debrecent is megjárt Szuk Hjundzsun elkapta a fertőzést, amiből azonban mostanra minden bizonnyal fölépült, mivel március 13-án jelentett beteget, vagyis a két hét letelt.
Jean-Michel Aulas, a Lyon elnöke és Thomas Monconduit, az Amiens középpályása is a bajnokság befejezetté nyilvánítását követeli, ami azzal járna, hogy nem hirdetnének sem bajnokot, sem kiesőket, sem európai kupaindulókat. Ez alapján az előző évad végeredménye számítana, vagyis a jelenleg 7. Lyon újfent indulhatna a Bajnokok Ligájában.
Noël Le Graët, a francia szövetség elnöke erélyesen kritizálta ezeket a kijelentéseket, s a bajnokságok július 15-20. körüli befejezését javasolta, amit a liga sem vetett el.
Több klub, így a Nice, a Marseille, a Paris Saint-Germain és a Lyon is technikai munkanélküliséget jelentett be, tehát azt, hogy per pillanat nem tudja foglalkoztatni játékosait, edzőit és egyéb dolgozóit. Így ők most csökkentett fizetést kapnak. Ennek ellenére a klubok veszteségei hatalmasak. Bernard Caïazzo, a Saint-Étienne társelnöke szerint havonta 250 millió eurótól esnek el az egyesületek a leállás miatt, ráadásul a technikai munkanélküliség elrendelése miatt legfeljebb 6000 eurót kaphat egy alkalmazott havonta, ami a játékosok esetében brutális visszaesés a szerződésben megállapított bérnél. A klubvezető arról is beszélt, hogy a TV-jogok terén 170 milliós veszteséggel számolnak, s az elmaradó/elapadó jegyeladások is rontják a helyzetet.
A fehéroroszok folytatják a bajnokságot – de miért?
Sohasem volt még ekkora érdeklődés a fehérorosz labdarúgó-bajnokság iránt: sokan kíváncsian várják, hogy miközben szinte az egész világon megállt a fociélet a koronavírus-járvány miatt, vajon mikor hagyják abba a játékot az északkelet-európai országban. Nos, ma nem tették meg: a második fordulóban a Dinamo Breszt 1:0-ra győzött a Szlutszk otthonában, míg a Szlavija Mozir nagy meglepetésre 2:1-re verte a BATE Boriszovot. Mindezt nézők előtt, akiket viszont a bejáratoknál lázmérésnek vetnek alá. Fontos kiemelni azt is, hogy a játékosok a mérkőzések előtt egy olyan pólót hordanak, amelyen azt üzenik, hogy játszanak és imádkoznak a világért.
A koronavírus Fehéroroszországban is jelen van (a legfrissebb hírek szerint eddig 94-en betegedtek meg az országban, ám közülük 32-en már gyógyultan hagyták el a kórházat), a röplabda- és a kosárlabda-bajnokságot fel is függesztették, de a pillanatnyi járványhelyzetet nem tartották olyan súlyosnak, hogy a március közepén elrajtolt, tavasz-ősz rendszerű labdarúgó-bajnokságot elhalasszák.
Sokan találgatják, miért nem hagyják abba. Az egyik ok lehet Alekszandr Lukasenko nevezetes különutassága: az államelnök – a Liga.Novosztyi beszámolója szerint – a pánikhelyzet elkerülésének, egyben a betegség megelőzésének legjobb módozatait a szaunázásban, az alkoholos kézmosás közbeni mértéktartó vodkázásban és mindenekelőtt a szabadban végzett kemény munkában határozta meg, amit híven demonstrál a szívéhez közelálló labdarúgók menetrendnek megfelelő játéka.
A világon sokak által diktátornak tartott Lukasenko a napokban hisztériának nevezte a koronavírus körül kialakult helyzetet. Fehéroroszországban több olyan nap is volt a héten, amikor hivatalosan nem észleltek új megbetegedést. Ennek hitelessége az európai helyzetet látva erősen kétséges…
A másik, a fociszakmai ok pedig az lehet, hogy – mint arra például az Emerging-Europe portál rámutatott – a válogatott a Nemzetek Ligája-rájátszáson keresztül versenyben van első, történelmi Eb-részvételéért, és az áhított siker érdekében egyelőre semmi sem drága.
Eszerint a hazai bajnokságra épülő válogatott tagjait formába akarják hozni, meccsben akarják tartani, hogy e helyzeti előnnyel élve nagyobb esély nyíljon a győzelemre a járvány miatt kényszerpihenőt elrendelő grúzok elleni idegenbeli, jelen állás szerint június 4-re kiírt NL-rájátszásmeccsen, majd reményeik szerint a folytatásban, az Észak-Macedónia–Koszovó párharc győztese ellen – immár hazai pályán az Eb-ért.
Eljöhet azonban a pillanat, hogy ha megfogalmazódott is a fenti stratégia, mégis félbeszakítják az éppen csak elkezdődő idényt: Vlagyimir Bazanov, a szövetség elnöke a rajt előtt kijelentette, felkészültek rá, hogy a járvány súlyosbodása esetén halasztásokra lesz szükség.
Egyelőre nem látják úgy, hogy elérkezett az idő.
Bízzunk benne, hogy rövidesen már nem csak a fehéroroszoknál, hanem másutt is zajlani fog a bajnokság.
Nem akarsz lemaradni a hasonló cikkekről? Iratkozz föl a Sportudvar Hírlevélre!
HIRDETÉS
A kiemelt kép forrása: Panoramic