Itt vagy
Főoldal > Sportudvar > Ma lenne 93 éves Puskás Ferenc

Ma lenne 93 éves Puskás Ferenc

Minden év áprilisának első napján jelentős évfordulót ünnepel a magyar labdarúgás. 1927-ben ezen a napon született ugyanis Puskás Ferenc, minden idők legnagyobb hazai játékosa. A ballábas csatárt világszerte mindenütt nagy tisztelet övezi mind a mai napig, sokan őt tartják minden idők legjobbjának annak dacára is, hogy – elsősorban politikai okok miatt – nem adatott meg neki a világbajnoki cím. Ugyan közel másfél évtizede nincs már köztünk, de a Száguldó Őrnagy szelleme napjainkban is jelen van.

HIRDETÉS

A részleteket lásd ide kattintva!

Puskás Ferenc apai ágon szegény sváb származású családba született Purczeld Ferenc néven (a dokumentumok szerint április 1-jén, az Uzsoki utcai kórházban, azonban az esetleges április 1-jei tréfák elkerülése végett a születésnapját április 2-án ünnepelte). Édesapja, id. Puskás Ferenc (1903–1952) a Kispest FC játékosa volt, majd a Kispesti AC és jogutódja, a Budapesti Honvéd edzőjeként dolgozott. Édesanyja Bíró Margit (1904–1976) varrónő volt. A család 1937-ben magyarosította nevét Purczeldről Puskásra. A családban az anya és a gyerekek már nem beszéltek németül. Korai éveit egy kispesti házban töltötte, 32 felnőtt és 132 gyermek társaságában.

Tehetséges labdarúgó volt, már gyermekkorától kezdve remekül bánt a labdával. Pénz hiányában ekkor még általában rongyokból készített labdával játszott a közeli grundon, ahol társaival napi tíz órát is eltöltött. Legjobb barátja, későbbi csapattársa, a szomszédban lakó Bozsik József („Bozsik Cucu”) volt. A másfél évvel idősebb „Cucut” tizenkét éves korában, az akkori szabályok szerinti korhatárt elérve, leigazolta a Kispesti AC kölyökcsapata. Puskás ezt látva addig könyörgött a klub intézőjének, hogy hamis igazolással, Kovács Miklós néven bevette őt is a csapatba. Édesapja mindkettejüket nagyon tehetségesnek találta, és igyekezett csiszolni a játékukon.

Puskás már 16 évesen bekerült a kispesti felnőttgárdába. A csapat tagjaként 1943 őszén játszott legelőször, miután egy influenzajárvány miatt több játékosnak is távol kellett maradnia a nagyváradi NAC elleni mérkőzéstől. Ekkortájt kezdték idősebb játékostársai „Puskás Öcsinek” szólítani, és ebből az időszakból származik a „Sváb” becenév is.

1945 augusztusában a második világháború után első ízben összeállt magyar válogatottal vett részt az első nemzetközi mérkőzésen, melyen 5:2-re győzték le Ausztria csapatát. Képzéséhez és sikeréhez nagyban hozzájárult a csapat edzője, Sebes Gusztáv, akit lenyűgözött Puskás játékstílusa, és aki megjósolta, hogy tanítványa egy napon a világ legjobb labdarúgójává válik.

1949-ben a Kispesti AC a Sportminisztérium védnöksége alá került, új néven, Budapesti Honvédként működött tovább. Mivel a klub ezután a Magyar Honvédséghez (akkori nevén a Magyar Néphadsereghez) tartozott, az állandó játékosai többnyire hivatásos katonák is voltak. Puskás másik közismert beceneve, a „Száguldó Őrnagy” innen ered. A Honvédnál töltött első éve során 50 alkalommal talált a kapuba, és ezzel elnyerte első bajnoki címét. Ebben az időben a Budapesti Honvéd volt a legjobb magyar csapat. Játékosai a nemzeti válogatott arculatát is meghatározták. Puskás a Honvéddal ötször nyerte meg a magyar bajnokságot, és négyszer szerzett gólkirályi címet. Ebben az időszakban megnősült, és feleségével, Hunyadvári Erzsébettel egész életútja során kiegyensúlyozott házasságban élt. Házasságukból egy lányuk született 1952-ben, Anikó.

Hogy mi fogott meg benne először? A vidámsága. Optimista volt, semmiből sem csinált problémát, szórta a tréfákat, hihetetlenül mulatságos és nagyon éles eszű fiú volt” – mesélte róla Puskás Ferencné.

Az első sikerkorszak az Aranycsapattal

Az Aranycsapat, élén Puskással, minden idők legsikeresebb magyar csapatává vált. 1950. május 14-től 1954. július 4-éig, a berni Wankdorf-Stadionban elszenvedett vereségig 32 meccsen keresztül nem kaptak ki (e sorozaton belül is csak négy döntetlen volt, a többi mérkőzést megnyerték). A legendás csapat összeállítása országszerte és külföldön is meglehetősen ismertté vált: Grosics, Buzánszky, Lóránt, Lantos, Bozsik, Zakariás, Budai, Kocsis, Hidegkuti, Puskás, Czibor.

Az Aranycsapat első nagy győzelme az 1952-es, Helsinkiben megrendezett nyári olimpiai játékok megnyerése volt. A következő siker 1953-ban érkezett el, mikor győzelmet arattak a legerősebb európai csapatok (a cseh, az olasz, az osztrák és a svájci válogatott) részvételével (az Eb elődeként) megrendezett Európa-kupán, melynek döntőjében az újonnan épült római Olimpiai Stadionban 80 ezer néző előtt 3:0-ra verték meg az olasz csapatot. Puskás a torna legjobb góllövőjeként összesen tíz gólt szerzett, melyből kettőt a döntőben lőtt. Az Aranycsapat egyik legemlékezetesebb győzelmét 1953. november 25-én, a Wembley Stadionban lejátszott angolok elleni találkozón aratta, mely az „évszázad mérkőzéseként” vonult be a focitörténelembe. A hazájában veretlen angol válogatottat 6:3-ra győzte le a magyar együttes, amelyben Puskás két gólt lőtt. A csapat látványos támadójátékot mutatott be 4–2–4-es felállásban, amely forradalmi újításnak számított (a csapat játékrendszere többnyire 3–2–5-ös volt, ami 5 támadójátékost jelentett).

Az angolokat, akik a meccs kezdete előtt még jót mulattak az általuk alacsonynak és túlsúlyosnak tartott Puskás külsején, sokkolta az eredmény. Puskás legismertebb gólja, melynél a kapuralövés előtt a labdát egy elegáns mozdulattal visszahúzza, kicselezve az angol Billy Wrightot, látható a legtöbb, a sportágról szóló dokumentumfilmben. Puskás ezt a meccset tartotta pályafutása legszebb eredményének. A következő év májusában a Népstadionban megrendezett visszavágóról az angolok 7:1-es vereséggel távoztak, amely szintén jórészt Puskásnak volt köszönhető. Emellett klubjánál, a Honvédnál is eredményesen szerepelt.

Az 1954-es svájci világbajnokság legesélyesebbjének a magyar csapatot tartották. Az első két csoportmérkőzésük során 9:0-ra győzték le Dél-Koreát és 8:3-ra a nagyrészt cserejátékosokkal játszó nyugatnémeteket. Puskás bokája megsérült a meccs alatt, mikor a középhátvéd, Werner Liebrich a lábába rúgott. Több mérkőzés kihagyása után, annak ellenére, hogy lábsérülése még nem jött helyre, ismét játszott a nyugatnémetek elleni berni döntőben. Az első félidő elején két gyors góllal a magyar csapat 2:0-ra elhúzott, és az egyik gólt Puskás szerezte. Az NSZK azonban tíz percen belül kiegyenlített. Ezután 65 percen át nem esett újabb gól. A 84. percben aztán Rahn a hálóba talált. Ezzel az Aranycsapat 3:2-re elveszítette a döntőt (Puskás utolsó percben belőtt második gólját lesre hivatkozva nem adta meg a bíró, habár a tévékamerák által készített felvétel igazolja, hogy a találat érvényes volt. A mérkőzésről szóló dokumentumfilmekben azonban nincs olyan szögből felvétel, hogy ezt minden kétséget kizáróan ellenőrizni lehessen). Ez a vereség egy négy és fél éves veretlenségi sorozatnak vetett véget, s mint utóbb kiderült, Puskás egyetlen lehetősége volt arra, hogy világbajnok lehessen.

Az aranycsapat 1953-ban 
Első sor: Lantos Mihály, Puskás Ferenc, Grosics Gyula hátsó sor: Lóránt Gyula, Buzánszky Jenő, Hidegkuti Nándor, Kocsis Sándor, Zakariás József, Czibor Zoltán, Bozsik József, Budai II. László (Forrás: Wikimedia Commons)

Az esettel kapcsolatosan számos szóbeszéd terjedt el. Tény, hogy az 1938-as világbajnokságon elszenvedett vereség után a magyar csapat ezúttal sem tudta kihasználni meglehetősen nagy győzelmi esélyét, a vb-cím elvesztésének híre pedig csalódottságot és keserűséget váltott ki egész Magyarországon. Budapesten utcai zavargásokra is sor került. Feltűnő volt, hogy a döntő után több német játékos is kórházba került – ami doppingolásra utal –, de bizonyítást csak 2010 októberében nyert: a németeknek a pervitin nevű ajzószert injekciózták be, ami ma már tiltott (csak az 1960-as években kezdték el betiltani ezeket a szereket).

A forradalom Puskás életére is kihatott

A világbajnokság után Puskás a Budapesti Honvéd és a magyar válogatott játékosaként folytatta pályafutását. Az 1956-os forradalom kitörésekor a Honvéd egy Európa-kupa-mérkőzésen vendégszerepelt Spanyolországban, ahol 3:2-re kikapott az Athletic Bilbaótól. Ezután a bizonytalan hazai állapotok miatt a csapat úgy döntött, hogy vár a visszatéréssel, és a decemberi brüsszeli visszavágó után elutazott a hazai vezetés által nem engedélyezett dél-amerikai turnéra. A januári visszatérés idejére a szovjet hadsereg már leverte a forradalmat, Puskás és a csapat néhány másik tagja pedig úgy döntött, hogy Bécsben marad, elkerülendő a Magyarországra váró megtorlást. Az Aranycsapat ezzel véglegesen feloszlott, ami olyan csapást jelentett a magyar labdarúgásra nézve, amelyből az máig nem tudott talpraállni. Puskásék külföldön maradtak, mások pedig, mint például az Aranycsapat kapusa, Grosics Gyula, hazatértek.

Puskás Ferenc kislányával Olaszországban, 1956. december 10-én. Puskás Ferencné 1956. december 1-jén többszöri sikertelen próbálkozás után jutott ki négyéves kislányával, gyalog menekülve a megszállt Magyarországról Ausztriába, hogy azután Olaszországban csatlakozzon férjéhez (Forrás: Wikimedia Commons)

1957-ben Puskás előszerződést írt alá a Wiener Sportklubnál, azonban a többi emigráns játékoshoz hasonlóan ő sem rendelkezett játékengedéllyel, így a pályafutásában átmeneti szünet következett. Az emigráció miatt az MLSZ közbenjárására a FIFA 18 hónapra mindannyiukat eltiltotta a játéktól. Puskás ezután először Olaszországba, majd Spanyolországba költözött, hogy eltiltása után újra játszhasson. Azonban a legtöbb klubnál elutasították, mivel ekkorra már elmúlt 30 éves és emellett túlsúlyos is volt.

A második sikerkorszak a Real Madriddal

1956 decemberében a Honvéd a Real Madrid elleni barátságos mérkőzésen 5:5-ös eredményt ért el. 1958-tól a Honvéd technikai vezetője, Östreicher Emil sportigazgatóként dolgozott a Real Madrid elnöke, Santiago Bernabéu mellett. Első megbízásaként erősítést kellett találnia a csapat számára. Legelőször természetesen Puskást kereste fel Olaszországban, hogy magával vigye őt a Real Madridhoz.

Puskás eltiltása ekkorra véget ért, és a Real Madrid időközben megszerezte sorozatban a harmadik győzelmét is az akkoriban létrejött Bajnokcsapatok Európa-kupájában, így Kocsis Sándorhoz és Czibor Zoltánhoz hasonlóan Puskás is Spanyolországba költözött. Rövidesen barátságot kötött Alfredo Di Stéfanóval, és közös munkájuk révén a Real Madrid a legjobb európai klubbá vált, amely hatszor nyerte meg a spanyol bajnokságot, és további három alkalommal hódította el a BEK-et.

Alfredo Di Stéfano és Puskás Ferenc (Forrás:Wikimedia Commons/aftonbladet.se)

Az első évében, mikor a Real Madrid sorozatban negyedszerre is győzött a BEK-ben, Puskásnak az Atlético Madrid csapatával szembeni elődöntőben sikerült egy kétlábas (???) gólt lőnie. Edzője azonban személyes nézeteltérések miatt Mateót állította be helyette a döntőben. Miután Santiago Bernabéu tudomást szerzett a dologról, azonnali hatállyal menesztette az argentin edzőt annak ellenére is, hogy megnyerték a kupát. Aztán az 1960-as BEK-döntőben az Eintracht Frankfurt ellen 7:3-ra nyert a Real Madrid, Puskás a sikerből négy góllal vette ki a részét (amely máig megdöntetlen rekord), és így hét meccsen szerzett tizenkét góljával elnyerte a Pichichi-trófeát, azaz spanyol gólkirállyá választották. Két évvel később, 35 évesen a Benfica elleni BEK-döntőn három gólt szerzett, a Real Madrid azonban 5:3-ra veszített. Ekkor már előre látható volt, hogy a nagyszerű csapat diadalmenete hamarosan véget ér, ugyanis a legjobb játékosok addigra már betöltötték harmincadik életévüket. Emiatt Santiago Bernabéu előszerződést készített a brazil FC Santosban játszó 19 éves Pelé számára, de ő végül nem tartotta magát a megegyezéshez.

1960 novemberében, miután a Real Madrid sorozatban ötödször is győzött a BEK-ben, alulmaradt a nagy rivális FC Barcelona csapatával szemben (az eredmény 2:2, majd a visszavágón 1:2 lett), így a veretlenségi sorozat megszakadt.

Puskás négyszeres spanyol gólkirály lett, és 1961-ben megkapta a spanyol állampolgárságot, így az 1962-es világbajnokságra a spanyol válogatott tagjaként utazott Chilébe. Szereplése azonban csalódást okozott, a három meccs egyikén sem sikerült a kapuba találnia.

1963. október 23-án világválogatottként játszotta legutolsó nemzetközi válogatott meccsét Anglia ellen. (A mérkőzésen Anglia győzött 2:1-re. A világválogatott gólját Denis Law rúgta. A második félidőben a Di Stefano – Puskás – Gento balszárny játszott). Nyolcévnyi közönségsiker után, 1966-ban, 39 évesen befejezte játékospályafutását.

Edzői karrier

Puskás Ferenc 1967-től edzőként kezdett tevékenykedni. Elsőként a spanyol Hércules Alicante csapatánál, majd az Egyesült Államokban (San Francisco Gales) és Kanadában (Vancouver Royals) próbált szerencsét. Ezután visszatért Spanyolországba, a Deportivo Alavéshez, ahonnan egy év után Görögországba távozott.

1970 és 1974 között a Panathinaikósznál dolgozott, ami edzői pályafutása legnagyobb sikere volt. A csapat 1970 és 1972 között kétszer megnyerte a görög bajnokságot, 1971-ben pedig a klub történetében először döntőt játszott a BEK-ben. Bár győzelmet vártak, a végjátékban mégis a Johan Cruijff vezette Ajax Amsterdam csapata győzött 2:0-ra.

A következő években Spanyolországban (Real Murcia), Chilében (Colo Colo), majd Szaúd-Arábiában a válogatottnál edzősködött, ezután pedig visszatért Görögországba az AÉK Athénhoz. 1979 és 1984 között az egyiptomi al-Masri Klub edzője volt.

1989 és 1991 között újabb edzői sikereket könyvelhetett el. Irányításával az ausztrál South Melbourne Hellas bajnoki címet és kupagyőzelmet szerzett.

A hazatérés

1981-ben adódott az első lehetőség arra, hogy a kommunista diktatúra által korábban dezertőrként és disszidensként számontartott és részben rehabilitált Puskás (akiről a médiában hosszú időn át szinte tilos volt említést tenni) hazautazhasson. Mindenekelőtt szülei sírját kereste fel Kispesten, majd a Magyarország–Anglia vb-selejtező előtt megrendezett Budapest–Vidék öregfiúk gálán ünnepelhette őt a közönség.

Puskás Ferenc dedikál rajongóinak 1982-ben a Budapest Sportcsarnokban, mellette Déri János riporter (Forrás: Fortepan/Wikimedia Commons)

A nyolcvanas években egy ideig Paraguayban edzősködött (a Sol de América és a Cerro Porteño csapatánál), de több alkalommal is visszatért, majd 1991-ben végleg Magyarországra költözött. Még ebben az évben Kispest díszpolgárává avatták. 1992-ben a Magyar Labdarúgó-szövetség utánpótlás-, majd nemzetközi igazgatója lett. 1993 áprilisa és júliusa között a magyar válogatott szövetségi kapitányi posztját töltötte be, de a csapatot nem sikerült kijuttatnia az 1994-es világbajnokságra.

A kitüntetések időszaka és az Alzheimer-kór

Arra, hogy Puskás Ferenc érdemeit elismerjék, csak a rendszerváltást követően kerülhetett sor.

1997-ben a Nemzetközi Olimpiai Bizottság az Olimpiai Érdemrend ezüst fokozatával tüntette ki. Ugyanebben az évben a müncheni Az Évszázad Labdarúgója Gáláján az első osztályú bajnoki mérkőzéseken szerzett góljai (489) alapján a legnagyobb játékklasszisnak járó elismerésben részesült. 1998-ban a FIFA Hírességek Csarnokának tagja lett. 1999-ben a magyar sport tiszteletbeli nagykövetévé nevezték ki, 2001-ben pedig az évszázad legjobb férfi sportolójának választották.

2000-től az Alzheimer-kór hatására az egészségi állapota rohamosan romlani kezdett. 2002-től a magas kezelési költségek fedezésére a Real Madrid, illetőleg Alfredo Di Stéfano igyekezett pénzt biztosítani.

2002-ben az Aranycsapat egykori játékosai közül Bozsik József és Hidegkuti Nándor után ő részesült harmadikként abban a megtiszteltetésben, hogy stadiont nevezzenek el róla. A Népstadion, melyben az 1950-es évek válogatottja legendává vált, az egykori csapatkapitány 75. születésnapján kapta a Puskás Ferenc Stadion nevet. Ettől az évtől azonban már a Kútvölgyi Kórházban töltötte a napjait, ahol felesége minden nap meglátogatta. A további születésnapjait is a kórházban ünnepelte.

2006 szeptemberében a Nemzeti Sport arról számolt be, hogy Puskás súlyos tüdőgyulladással és magas lázzal az intenzív osztályra került. Állapota az elkövetkezendő hetekben nem javult, végül november 17-én reggel 7 órakor légzési és keringési elégtelenség következtében elhunyt. A legendás Aranycsapatból mindössze ketten élték túl, Grosics Gyula és Buzánszky Jenő. December 9-én nagy állami szertartással, a nemzet halottjaként temették el a budapesti Szent István-bazilikában. Erre a napra a kormány nemzeti gyásznapot rendelt el, és a temetést több tévé- és rádióadó is közvetítette.

Életét a labdarúgásnak szentelte, igazi barát és sportember volt a pályán és a pályán kívül. A pályán zseni, az életben ember tudott maradni. Beírta nevét abba az „Aranykönyvbe”, amely a magyarok nagy cselekedeteit és világörökségét rögzíti. Ez megőrzi nevét örökre a 21. század és a jövő évezredek magyarjai számára” – mondta róla Buzánszky Jenő, az Aranycsapat legtovább élt tagja.

Emlékezete

A Honvédban már senki nem játszhat 10-es mezben, mert a klub Puskás előtt tisztelegve visszavonultatta ezt a mezszámot. Puskás Ferenc 1942 és 1956 között a Kispesti AC-ben és jogutódjában, a Budapesti Honvédban 349 bajnoki mérkőzésen 358 gólt szerzett. A klubbal ötször bajnok lett és négyszer gólkirály. A Real Madrid CF együttesében “Puszkasz” harmincegy évesen, jelentős súlyfelesleggel, kétéves eltiltás után játszhatott újra. A spanyol profi klubban játékostársai elismerték tudását, és ott is a 10-es mezt adták neki. Amikor a portugál Figo 2000-ben a Real Madridhoz került, csak annyit mondott neki az elnök, úgy viselje ezt a mezt, hogy előtte Puskásé volt.

2010-ben róla nevezték el Zalaszabar főterét, egyben a településen leplezték le az első köztéri Puskás-szobrot is. Pécsett szintén egy teret neveztek el róla. Kispesten a Bozsik Stadion előtti, egykor Újtemető utca nevet viselő utcát ugyancsak Puskás Ferencről nevezték el. 2013-ban két újabb szobrot állítottak tiszteletére: március 28-án Óbudán, a Puskás Öcsi téren avatták fel a világ első egész alakos köztéri Puskás-szobrát. Pauer Gyula és Tóth Dávid szobrászművész alkotásához egy madridi fénykép adta az ötletet, amelyen a madridi Toros de Las Ventas téren gyerekek csodálják a labdával varázsló Puskást. Ugyanebben az évben Szentesen is szobrot avattak a rá való emlékezés jegyében, míg Dunaföldváron emléktáblát állítottak. 2017. február 4-én Melbourne-ben bronzszobor formájában örökítették meg alakját.

A világ első egész alakos Puskás-szobra az Óbudai Promenádon (Forrás: Wikimedia Commons)

2001-ben egy Magyarországon fölfedezett kisbolygót, a Puskás 82656-ot róla nevezték el. Nem sokkal halálát követően az addig a Stadionok nevet viselő metróállomás új elnevezése Puskás Ferenc Stadion lett. 2011. november 25-én, a 6:3 évfordulóján a MÁV 470 010-es pályaszámú Siemens Taurus mozdonyára az Aranycsapat tagjait, köztük Puskás Ferencet is fölfestették, így emlékezve az évszázad mérkőzésére. 2014 óta újabb stadion, a felcsúti Pancho Aréna, a Puskás Akadémia otthona viseli nevét. A Pancho a Ferenc spanyol megfelelőjének, a Franciscónak a becézése, Spanyolországban így nevezték Puskást. 2014 októberében került piacra a Puskás-sör, amelynek arany színű dobozán a csatár képe és 10-es mezszáma látható.

Egy 2016-ban, a Goal.com által szervezett internetes szavazáson Puskás Ferencet választották a valaha élt legjobb labdarúgónak. Olyan legendákat utasított maga mögé, mint Marco van Basten vagy Zinédine Zidane. Azt hiszem, nehezen lehet vitatkozni ezzel a döntéssel. Ugyan sosem adatott meg Puskásnak, hogy világbajnok legyen, de ettől függetlenül mind a mai napig a labdarúgás legjobbjai között tarthatjuk számon, s ez minden bizonnyal örökre így marad.

Nem akarsz lemaradni a hasonló cikkekről? Iratkozz föl a Sportudvar Hírlevélre!

HIRDETÉS

A részleteket lásd ide kattintva!

A kiemelt kép forrása: Wikimedia Commons

Top
%d blogger ezt szereti: