Bár azt lehetne gondolni, hogy a környezeti kihívások kizárólag a szabadtéri sportágakat érintik, de ez nem igaz. A beltérben űzött sportok ugyanúgy tehetnek a fönntarthatóbb, zöldebb jelen és jövő érdekében. A tollaslabdában számos kezdeményezés van, amely ezeknek a céloknak az elérését szolgálja. A Zöld Olimpia cikksorozatban ezúttal ezzel a sportággal foglalkozunk.
Magyarországon a tollaslabda elsősorban szabadidős tevékenységként ismert és népszerű, élsportként azonban nem tartozik a legnépszerűbb és legsikeresebb játékok közé. A tollaslabda évtizedek óta olimpiai sportág, mivel a világ bizonyos részein, elsősorban Délkelet-Ázsiában, Dániában és Nagy-Britanniában sokan játsszák és egyre több országban tesz szert népszerűségre ilyen formában is.
A tollaslabdát profi körülmények között kizárólag teremben lehet játszani, így az időjárás-változásoknak semennyire sincs kitéve. Ugyanakkor ez a sportág is termel hulladékot, s természetesen van bizonyos anyagigénye is, elég csak az ütők vagy a labdák előállítására gondolni. Ezeken a területeken, no meg a termek fűtése, világítása terén is lehet fönntartható megoldásokat alkalmazni, s a sportág az elmúlt tíz évben tett is ebben az irányban lépéseket.
A Tollaslabda Világszövetség (TV) 2016-ban egy rangos nemzetközi fenntarthatósági díjat nyert el, mert már akkoriban olyan tevékenységeket folytatott, amelyek nagyban hozzájárultak a sportág zöldebbé, fönntarthatóbbá tételéhez. Az alábbiakban azt fogom részletesen kifejteni, milyen konkrét intézkedések, akciók valósultak, valósulnak meg, s ebből ki fog derülni, hogy a sportág valamennyi szereplője, tehát nem csak a szövetségek, hanem maguk a játékosok és a gyártók is igyekeznek megfelelni a kor kihívásainak.
Faültetés és iskolaépítés Afrikában
Elsőként két fiatal német játékos, Kai Schaefer és Miranda Wilson kezdeményezéséről essék szó. A két tollaslabdázó még 2021-ben határozta el, hogy tenni kell valamit annak érdekében, hogy a sportág fönntarthatóan tudjon működni, s a sok utazással járó üvegházhatásúgáz-kibocsátást valahogyan legalább részben kompenzálják.
A két játékos szinte minden idejét a tollaslabdának szenteli. Mindketten ott voltak a 2020-as tokiói olimpián. Az európai szövetség honlapján még 2021 júliusában megjelent páros interjúból kiderül, hogy Wilson vetette föl azt az ötletet, miszerint tenni kellene valamit a környezetvédelem érdekében.
“Abból indultam ki, hogy minden sportág “beültetheti saját talaját” fák ültetésével. Az éghajlatváltozás globális probléma. Sportolóként természetesen nagy negatív hatásunk van a sok utazással, de lehetőségünk van arra is, hogy fölhívjuk sportolói közösségünk figyelmét a közös cselekvésre” – mondta Miranda Wilson.
A kezdeményezés elsősorban pénzadományok gyűjtésére és az ezekből megvalósuló cselekedetekre épül. Ezen belül is elsősorban faültetésekre került és kerül sor. 2021 júliusában már 787 fa ültetéséhez járultak hozzá a programhoz csatlakozott tollaslabdázók – ez mintegy 40 tollaslabdapálya területének felel meg. Most, amikor ez a cikk íródik (2024. február 21. 8:30), 2023. május 1-jei adatok szerint már 3426 elültetett fánál járt az akció, ami 171 pálya területének beültetéséhez lenne elegendő. A szervezők mostanáig csaknem 10 millió forintot gyűjtöttek céljaik megvalósítása érdekében – ezt az összeget egy németországi alapítvány közel 20 millió forinttal toldotta meg, tehát már 30 milliónál jár az elmúlt majdnem négy év alatt összegyűjtött pénz mértéke.
Mint a két német játékos elmondta, nagyban segítette kezdeményezésük megvalósítását az adományokon és a támogatókon túl az is, hogy hazájukban már korábban is nagy sikere volt a sportban hasonló akcióknak. Példaként a “jégkorongerdőket” említették, ugyanis a német hokicsapatok fákat ültettek, amelyekből mostanra kisebb erdőségek alakultak ki.
Schaefer és Wilson is hangsúlyozta, hogy kezdeményezésüknek nem a pénzadományok gyűjtése az elsődleges célja, hanem az, hogy a tollaslabda globális közössége együttesen cselekedjék a zöldebb jövő érdekében. Ebben partnerként tekintenek a játékostársakra, a klubokra, a szövetségekre és a szurkolókra is.
Ahogy arra Miranda Wilson is utalt, a nemzetközi versenyeken résztvevő játékosok utazásaikkal jelentős károsanyag-kibocsátást generálnak, így a programnak célja az emissziónak legalább részbeni kompenzálása is. Elmondásuk szerint a játékostársak részéről a kezdetektől fogva többnyire pozitív reakciók érkeztek ezzel az elképzeléssel kapcsolatban.
Rövid idő alatt annyira sok pénz gyűlt össze, hogy ebből lehetőség nyílt a faültetésnél nagyobb volumenű projektek megvalósítására is. Mivel a játékosoknak sikerült számos civil és szakmai szervezet, valamint sportszövetség (pl. a Német Labdarúgó-szövetség) támogatását is elnyerniük, így elkezdhettek azon gondolkodni, hogy hol érdemes zöld projekteket megcsinálni. Végül szakemberekkel folytatott egyeztetések eredményeként a Kongói Demokratikus Köztársaságban, a fővárostól, Kinshasától keletre fekvő Bankana városára esett a választás.
Első lépésként 2022 januárjában 939 gyümölcsfa-csemetét ültettek el a településen és környékén. Ezt az irdatlanul nagy számú fát persze nem hagyták utána magára, ugyanis helyi “gondnokokat”, elsősorban fákhoz értő szakembereket és önkénteseket bíztak meg azzal, hogy gondozzák ezeket a fákat. Azért gyümölcsfákat ültettek, mert így a helyiek számára is komoly haszna lehet a 939 fának.
A faültetés mellett napelem-parkot is sikerült az összeszedett pénzből telepíteni a környéken, amelynek segítségével nagy mértékben hozzájárulnak a település áramellátásához. Megoldódott többek között a helyi iskola világítása, s a napenergiából nyert áramot sok más hétköznapi célra is föl tudják használni, így pl. telefonok töltésére vagy a tűzhelyek üzemeltetésére. A korábban különösen rossz körülmények között működő iskola az energia mellett füzeteket, ceruzákat és krétákat is kapott a tollaslabdázók pénzéből, s a kitűzött célok közé bekerült az épület tetőszerkezetének kialakítása is, ugyanis az iskolának nincs normális teteje, így esőben nem lehet órákat tartani.
2022 októberében már javában zajlott az iskola modernizálása. Mivel zöld projektről van szó, így nem meglepő módon egy ökoiskolát álmodtak meg a kivitelezők. Az új épületben tantermek, tanári szoba, vizesblokkok és adminisztrációs helyiségek kerültek kialakításra. Az iskola működtetéséhez Ausztráliából ajánlottak fel laptopokat és egy digitális fényképezőgépet – ez is mutatja a két fiatal német játékos által útnak indított kezdeményezés nemzetközi jellegét.
A projekt harmadik szakaszának tervezése és finanszírozása 2023 februárja óta zajlik. Egy közösségi költségvetési kampány indult, melynek keretében a Német Openen és a Hylo Open elnevezésű versenyen értékes számítástechnikai eszközöket bocsátottak árverésre, s az abból befolyt összegeket teljes mértékben a kongói projektre és más akciókra fordították. Ebből a pénzből Bankanában két vízkutat is fúrtak és újabb gyümölcsfákat ültettek, így azoknak száma már 1000 fölé emelkedett. Az iskola kivitelezése a legfrissebb hírek szerint már a végéhez közelít, így fölszerelésre került a tetőre több napelem, hogy közvetlenül biztosítani lehessen az intézmény energiaellátását.
Kai Schaefer és Miranda Wilson már több alkalommal is ellátogattak Bankanába, hogy a helyszínen győződjenek meg az összegyűjtött anyagi és tárgyi fölajánlások megfelelő felhasználásáról. Azt ugyanakkor mindketten leszögezték, hogy igyekeznek a lehető legkevesebbszer odarepülni, hiszen odafigyelnek karbonlábnyomuk kordában tartására.
Napjainkban azonban már korántsem csak a Kongói DK-ban zajlik zöld projekt a sportvilág, így részben a tollaslabdázók támogatásával, ugyanis Afrika egyre több országában valósulnak meg kisebb-nagyobb programok, melyeknek célja az éghajlati kihívásoknak leginkább kitett fekete kontinens fejlesztése, élhetőbbé tétele.
A Kenyában található Chepalungu-erdőben jelentős újraerdősítési program indult el, aminek keretében rengeteg fát ültettek el a területen. Ennek a környéknek komoly természeti jelentősége van, mivel Kelet-Afrika egyik legnagyobb természetvédelmi területe, amely nagyban hozzájárulhat a környezeti kihívások kezeléséhez is. Az erdők által megkötött víz nagyban hozzájárul a környék öntözéséhez, ami elősegíti a mezőgazdaság fejlesztését, ezáltal hosszú távon az Afrika talán legnagyobb problémájának számító éhínség leküzdését.
A területen komoly biodiverzitás áll fönn, számos állat- és növényfaj otthona. Fontos a sokféleség megóvása, a táj ökológiai funkcióinak és fönntartható használhatóságának megőrzése, s ennek keretében az ökoszisztémák teljeskörű védelme és – ahol szükséges – helyreállítása. Emellett közösségi erdőrezervátumok jönnek létre a környező közösségek által fönntarthatóan hasznosítható gyümölcs- és gyorsan növő fafajokkal.
Tavaly februárig összesen 340 000 fát ültettek el 300 hektáros területen.
Tanzániában a helyi őslakos, vadászó-gyűjtögető közösségekkel szoros együttműködésben a Yaeda-völgy erdőinek megvédése, az erdőterület növelése, a térségben élő állatok, s természetesen az éghajlat megóvása szerepel a kitűzött célok között. A projekt biztosítja az őslakosság földhasználati jogait, és támogatja a helyi földhasználati terveket a nagyrészt akác- és mirhafákból álló erdőterület védelmére. Az ebből eredő csökkent erdőirtás megakadályozza, hogy üvegházhatású gázok kerüljenek a légkörbe.
A létrehozott vadfolyosó lehetővé teszi a veszélyeztetett vadfajok vándorlását a Yaeda-völgy és a Ngorongoro-felföld között. A Sports4Trees támogatásával tavaly májusig 6800 hektár erdőt hoztak létre, ami 9800 labdarúgó-pályának felel meg.
A kongói beruházás kapcsán már szó esett egy ökoiskola létesítéséről, azonban nem csak ott zajlik hasonló projekt a tollaslabda-közösség támogatásával, hanem Szenegálban is. A Tambacoundas régióban található Goudiry településen három iskolában is megvalósult a Zöld Iskola program, melynek keretében a globális kihívások kezelésére és annak fontosságára tanítják a gyerekeket elméleti és gyakorlati példák bemutatásán keresztül. Ebben a programban a klímavédelem, az oktatás és a sport módszereit kombinálták.
Többek között a három iskola udvarán gyümölcsfákat ültettek, melynek segítségével javítható a diákok és a tanárok élelmezése is. A gyümölcstermesztésből megmaradt fölösleget helyben értékesítik, az abból befolyó bevételt pedig teljes egészében az iskolák kapják meg, így van forrás eszközbeszerzésre és fejlesztésekre is. A három iskola tetejére napelemeket szereltek fel, a diákok napelemes lámpákat kaptak otthonra. A napelemeknek köszönhetően megoldódott az intézmények világítása, s lehetővé vált az esti órákban történő sportolás is.
Az oktatási program keretében környezetvédelmi tematikájú falfestésre került sor, miközben a pedagógusokat a környezetvédelmi oktatásra képzik. Ezzel párhuzamosan a település sportlétesítményeit is fejlesztik, sportfelszereléseket szereznek be és sporteseményeket szerveznek a tanulók szociális interakciójának, egészségének és csapatszellemének elősegítése érdekében. Ezeknek a programoknak a megvalósításában mintegy 2000 diák és tanár vett részt.
Nigériában is nagy hangsúlyt kap a zöld oktatás. Ott több iskolában is kerteket alakítottak ki új facsemeték elültetésével. A diákok és a tanárok ezáltal a környezet- és klímavédelem nagyköveteivé válnak. A klímavédelemnek az egész tanítási napba való integrálásával, közösségi fák ültetésével és az azt követő facsemeték ültetésével fenntartható erdőfelújítási program jön létre méretezési potenciállal. A projekt gyorsan felkeltette a figyelmet, és a környék számos iskolája szívesen részt vesz benne.
A projekt első lépésében a kitűzött 1500 palántánál többet sikerült elültetni, és az első öt résztvevő iskola 2770 fát és 5000 magot ültetett el a faiskolában. Emellett a projekt második lépésében az oktatás és a sport témakörét erősítették, valamint napelemes lámpákat osztottak ki a diákoknak. 2022 augusztusáig 12 nigériai iskola vett részt a projektben, tíz további iskola bevonását tervezik. Iskolánként összesen mintegy 600 fa és 1000 faiskolai palánta ültethető el. Ezen kívül 24 napelemes lámpát szereltek fel. Tavaly májusig összesen 17 000 fát ültettek el.
Ugyancsak Nigériában valósul meg az a projekt, amelynek célja a kőolaj-kitermelés következtében jelentős környezeti károkat elszenvedett Uyo állam élővilágának regenerálása. Ennek érdekében mangrovefákat telepítettek, ez a fafaj ugyanis tisztítja a szennyezett vizeket, oxigént termel és stabilizálja a homokos, iszapos talajt. Ez hozzájárul a part megerősítéséhez. A szélsőséges körülményekhez, például a trópusi hőséghez, a sós vízhez vagy az árapály-változásokhoz alkalmazkodva a mangrovefák igazi túlélők, és ott találhatók, ahol más növények nem tudnának túlélni. A helyi klímának köszönhetően az ültetés egész évben elvégezhető.
2023 márciusáig összesen 8700 mangrove-csemetét ültettek el a területen, ami júniusra 11 000-re növekedett. Nem elhanyagolható a szociális szempont sem: a foglalkoztatott helyiek meleg ételt és munkaruhát kapnak.
Ugandában a helyi kistermelők bevonásával az újraerdősítés és a meglévő erdők jobb kezelése a fő cél. A projekt megalapozza a hosszú távú fenntartható földhasználatot, amely garantálja a fák szén-dioxid-elnyelését és a biomasszában való tárolást. Ugyanakkor támogatja a biológiai sokféleséget és javítja a közösség jólétét. A többek között a tollaslabdázók és a Hoffenheim labdarúgó-csapata által értékesített ún. klímajegyek segítségével 17 252 fa elültetésével indult a projekt. A mai napig 6512 hektár erdőt erdősítettek újra, és összesen 44 245 fát ültettek el 2023 májusáig.
Fönntartható forrásból származó ütők és labdák
A számos afrikai példa fölsorolása után röviden érdemes arra is kitérni, hogy nem csak maguk a játékosok cselekednek a tollaslabda zöldebbé tétele érdekében, hanem a különböző gyártócégek is.
A nemzetközi versenyek többségére a Yonex japán cég szállítja az ütőket és a labdákat, valamint a hálókat. A nemzetközi szövetség 2021-től engedélyezte minden általa szervezett tornán a fönntartható forrásból származó szintetikus tollaslabdák használatát.
Az újfajta tollaslabda kifejlesztésében a Yonex is fontos szerepet játszott, hiszen a cég számára fontos a fenntarthatóság.
A visszajelzések azt mutatták, hogy a Yonex szintetikus tollaslabdái tartósabbak és gazdaságosabbak a hagyományos, természetes tollaslabdákhoz képest, ugyanakkor nagyon hasonló repülést és teljesítményt nyújtottak.
A különböző tesztek során kiderült, hogy a szintetikus tollaslabda akár 25 százalékkal is csökkentheti a felhasznált tollaslabdák mennyiségét, ami jelentős környezeti és gazdasági előnyt jelent a tollaslabda számára a jövőben, de már a jelenben is, hiszen manapság a versenyek többségén csak ezeket a labdákat alkalmazzák. Még nincs mód arra, hogy mindenhol ez legyen a helyzet, mivel a szintetikus tollaslabdák gyártási kapacitása jelenleg még nem elégséges a globális lefedettség eléréséhez, ám a folyamatosan növekvő kereslethez alkalmazkodva ez a kapacitás növekszik.
Thomas Lund, a TV főtitkára szerint ez a fejlesztés komoly előrelépés a sportág számára:
„Az elképzelés az, hogy biztosítsuk a tollaslabda hosszú távú fenntarthatóságát, és kevésbé függjünk attól, hogy a tollaslabdáknál természetes tollakat használjunk. A Yonex szintetikus tollaslabdák tesztelésében részt vevő néhány elit játékostól azt hallottuk, hogy elég gyorsan tudtak alkalmazkodni a szintetikus tollas változat és a hagyományos, természetes tollú tollaslabda közötti csekély eltérésekhez, így ez nagyszerű hír. Természetesen izgatottak vagyunk a projekt kimenetelén, és várjuk, hogy a szintetikus tollaslabda még tovább fejlődjön. Nagy köszönet illeti a Yonex-et az elmúlt öt évben végzett kemény munkájáért, innovatív gondolkodásáért és az ügy iránti elkötelezettségéért”.
Tollaslabda- és ütő-újrahasznosítás Angliában
Végezetül hozok egy példát az újrahasznosításra is a tollaslabda világából. Az angol szövetség tavaly első ízben csatlakozott a Brit Újrahasznosítási Hét elnevezésű kezdeményezéshez azáltal, hogy összegyűjtötte az igazolt játékosok által már nem használt, de jó állapotú ütőket, labdákat és hálókat, s azokat Milton Keynes és Sheffield egy-egy iskolájának ajánlották fel, hogy a diákok tollasozni is tudjanak az iskolai testnevelés keretében.
A programnak kettős célja van: az újrahasznosítással a hulladékmennyiség csökkentése, ezzel a sportág lábnyomának zsugorítása, valamint a tollaslabda fiatalok körében történő népszerűsítése, az utánpótlás biztosítása.
A kezdeményezésnek nagy sikere volt, hiszen a gyerekek örültek az “új” sporteszközöknek, a tollaslabdázók pedig nyugodt szívvel adhatják le kissé elhasználódott eszközeiket, mert az nem a szemétdombon fogja végezni, hanem iskolai környezetben második életet kezdhet.
Ez a sok fölsorolt példa mutatja, hogy a tollaslabda valóban nagyon sokat tesz a fönntartható és zöld jövő érdekében, s ezeknek a lépéseknek egy része már a jelenben is kamatoztatja pozitív hatásait. A Föld talán legnagyobb problémáját jelenti Afrika helyzete az éghajlat és az élelmezés terén egyaránt, így nagyon fontos, hogy ezekre jó válaszokat adjunk. Az említett projektek mindegyikéről elmondható, hogy jó irányt mutatnak, s remélhetőleg más sportágak és az egész emberiség számára is követendő példák lesznek.
A kiemelt kép forrása: pxhere.com