Végre valahára pont kerülhetett a 2024-es olimpiával kapcsolatos legnagyobb kérdés körüli vita végére. A Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) végrehajtó bizottsága – hallgatva a nemzetközi sportszervezetek múlt hét elején megfogalmazott sürgetésére – pénteken este úgy döntött, semleges státuszban indulhatnak orosz és fehérorosz egyéni sportolók a játékokon. A döntéssel kapcsolatban természetesen megoszlanak a vélemények, főleg, hogy ukrán és orosz részről sem örülnek a mostani határozatnak. Ettől függetlenül úgy tűnik, a sport legyőzi a politikát, hiszen igazságtalan volna egy ország összes sportolóját kollektíven büntetni csak azért, mert hazájuk kormánya ilyen és olyan döntéseket hoz és hajt végre.
A NOB végrehajtó bizottsága azután ülésezett pénteken, hogy a kedden megrendezett Olimpiai Csúcson több nemzetközi sportszervezet, köztük kontinentális olimpiai bizottságok, nemzeti olimpiai bizottságok és sportági szakszövetségek egy közös közleményben arra kérték a NOB-ot, hogy ne várjon jövő márciusig az orosz és fehérorosz sportolók olimpiai indulására vonatkozó végleges döntés meghozatalával, mivel túl késői lenne az az időpont a kvótaszerző versenyek miatt. A kezdeményezéshez csatlakozott a NOB sportolói bizottsága is, melynek elnöke kijelentette, hogy a testület minden tagja azt szeretné, ha a két ország sportolóit nem büntetnék kollektíven kormányaik háborús cselekedetei miatt, pláne, hogy többen közülük nyíltan elítélték a kelet-ukrajnai eseményeket.
A NOB tehát meghallgatta a számos nyilatkozatot, így pénteken véglegesítette az orosz és fehérorosz útlevéllel rendelkező sportolók olimpiai szereplésének szabályait. Ezek nagyjából, sőt, igazából teljesen ugyanazok, amelyeket már márciusban lehetett tudni, amikor a NOB azt ajánlotta a nemzetközi szakszövetségeknek, hogy egyéni sportágakban engedélyezzék a két ország sportolóinak indulását saját versenyeiken, így az olimpiai kvalifikációs eseményeken is.
Az oroszok és fehéroroszok indulásának alapvető feltétele, hogy csak semleges státuszban szerepelhetnek az olimpián, ami azt jelenti, hogy nem használhatják zászlajukat és semmilyen más nemzeti szimbólumukat sem, győzelem esetén pedig nem a nemzeti himnuszt játsszák le tiszteletükre. Ami újdonság és eléggé meglepő is, hogy a semleges sportolók által szerzett érmek nem fognak szerepelni az éremtáblázatban. Ezt kissé érthetetlennek tartom, hiszen az elmúlt néhány olimpián, amikor az orosz sportolók az Orosz Olimpiai Bizottság neve alatt szerepelhettek, akkor dobogós eredményeiket feltüntették az éremtáblázaton. Most azonban az Egyéni Semleges Sportolók név alatt futó “csapat” ilyen eredményei nem fognak szerepelni.
Feltétel még, hogy a két ország versenyzőinek a nemzetközi doppingellenes szabályozás szerint kell készülniük és versenyezniük. Ezt azért tartották fontosnak hangsúlyozni a döntéshozók, mivel az elmúlt kettő évben nem sok nemzetközi versenyen szerepeltek orosz és fehérorosz sportolók, ráadásul az Oroszország által bejelentett két alternatív multisport-esemény, a BRICS-játékok és a Barátság Világjátékok kapcsán sem tisztázott, mégis milyen doppingellenes szabályok lennének érvényben, bár a WADA egyből jelezte, hogy egyik rendezvényt sem ismeri el, így elvileg nem a globális szabályozás fog érvényesülni ezen az eseményeken, már amennyiben sor kerül rájuk.
Az ukránok és az oroszok sem repesnek az örömtől
Ami szintén már hónapok óta köztudott volt, hogy csak azok a sportolók indulhatnak, akik nem támogatják nyíltan a katonai műveleteket és nem állnak szerződéses jogviszonyban katonai vagy egyéb rendfenntartó szervezettel. Kissé visszásnak tűnik ez a pont, mert a katonai műveletek nyílt támogatása alatt több dologra is lehet gondolni, s nem tisztázott, hogy csak annyi számít, hogy valaki pl. közösségi oldalain támogatásáról biztosította a katonai lépéseket, vagy pedig az is játszik, hogy az adott sportoló volt-e korábban szerződéses kapcsolatban katonai vagy egyéb fegyveres szervezettel. Ezen a téren szerintem lehetnek még problémák, föltéve, hogy nem lesz tisztázva ez a szabályozás.
A NOB végrehajtó bizottsága arról is döntött, hogy egyetlen orosz és fehérorosz kormánytisztviselőt sem hív meg az olimpiára. A szervezők ettől függetlenül dönthetnek úgy, hogy meghívnak tisztségviselőket a két országból, de nem valószínű, hogy erre sor kerül, főleg, hogy a Fehérorosz Olimpiai Bizottsággal kapcsolatban nem lehet politikától független irányításról beszélni, hiszen az elnök fia vezeti a szervezetet, az Orosz Olimpiai Bizottságot pedig nemrég függesztette föl a NOB az elfoglalt kelet-ukrajnai területek befogadása miatt.
A NOB pénteki döntésének természetesen komoly nemzetközi visszhangja volt annak dacára, hogy hónapok óta lehetett sejteni, hogy nem lesznek kollektíven kizárva az orosz és fehérorosz sportolók, hiszen egyre többen emelték föl hangjukat amellett, hogy ezt nem szabad meglépni, mert igazságtalan döntés volna, sértené a fair play-t és azt üzenné a világnak, hogy a politika beavatkozhat a sportügyekbe.
Ettől függetlenül ukrán részről nem boldogok a döntés miatt. Vadym Gutzeit volt ukrán sportminiszter, az Ukrán Olimpiai Bizottság elnöke, az 1992-es barcelonai játékokon olimpiai bajnoki címet szerzett FÁK-kardvívócsapat tagja az elsők között szólalt meg. “A partnerországokkal közösen dolgoztunk azért diplomáciai fronton, hogy megakadályozzuk ennek a döntésnek jóváhagyását. Minden erőfeszítés és számos polgári és katonai áldozat, lerombolt infrastruktúra és elfoglalt terület dacára nem hallották meg hangunkat”.
Gutzeit egyelőre nem helyezett kilátásba bojkottot, de ebben a kérdésben még érdemes figyelni a történésekre, mert előfordulhat, hogy ismét fölmerül egy bojkott lehetősége. Ez persze nem nagyon segítené a helyzetet.
Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter szombaton azzal vádolta a NOB végrehajtó bizottságának tagjait, hogy bátorítják Oroszországot és Fehéroroszországot az Ukrajna elleni katonai fellépés folytatására, miközben a korlátozások ellenére olyan orosz sportolók is indulhattak nemzetközi versenyeken, akik a hadsereggel szoros viszonyban álló sportklubokhoz (pl. a moszkvai CSZKA-hoz) tartoznak és aktívan szolgáltak a haderőben.
“A NOB ezzel a döntéssel zöld lámpát mutatott Oroszországnak az olimpia, mint katonai propagandaeszköz fölhasználására. Moszkva nem fog fehér zászlókat lengetni, hanem demonstrálni fogja, hogy nincs felelőssége a II. világháború óta legsúlyosabb európai konfliktusban” – tette hozzá Kuleba.
Dmitrij Bivnyi ukrán sportminiszter még a NOB-döntés előtt egy nappal aggodalmának adott kifejezést amiatt, hogy az oroszok és a fehéroroszok indulásának engedélyezésével a NOB semmibe veszi az olimpiai alapelveket, melyek magukban foglalják az egyenlő és igazságos versenyt is. Bivnyi hozzátette, hogy hiába lesznek semlegesek az orosz és fehérorosz sportolók, semleges zászlajuk vérrel lesz átitatva.
Nancy Faeser német belügyminiszter szombaton fölszólította a NOB-ot, hogy alaposan vizsgálja meg az orosz és fehérorosz sportolók hátterét, s véletlenül se engedjen olyanokat indulni, akiknek bármi közük van a háborús eseményekhez. A sportért is felelős Faeser leszögezte, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök nem használhatja föl propagandacélokra az olimpiát, a nemzeti szimbólumok kitiltása pedig a minimum, amit a NOB megtehetett.
Orosz részről sem túlságosan elégedettek a NOB döntése miatt. Elsősorban azt kifogásolják, hogy nem használhatják a nemzeti szimbólumokat, valamint, hogy a sportolóknak nyilatkozniuk kell arról, hogy nem támogatják hazájuk katonai lépéseit. Ezt korábban hazaárulásként értékelték a megszólalt tisztviselők, most azonban már enyhébb hangnemet ütnek meg. Oleg Maticin orosz sportminiszter közölte, hogy mindennek ellenére támogatni fogják azokat a sportolókat, akik kvótát szereznek az olimpiára és indulni kívánnak a versenyen.
“Támogatni fogjuk a mieinket. Ők a mi sportolóink, sportcsaládunk tagjai, sportrendszerünk termékei – bárhogyan is próbálták lerombolni a motivációjukat, próbáltak megosztottságot kelteni az orosz társadalmon belül és a sportolókat egymással szembeállítani” – mondta a miniszter.
Az olimpia szervezőbizottsága is reagált a NOB döntésére. Közleményében annyit írt, hogy tudomásul veszi a NOB határozatait és ezeknek fényében folytatja az előkészületeket a 2024. július 26. és augusztus 11. között esedékes nyári játékokra.
A mostani döntéssel kapcsolatban joggal merülhet föl az a kérdés, hogy vajon mennyien indulhatnak majd az orosz és fehérorosz sportolók közül. Az tudvalevő, hogy csak az egyéni sportágakban indulhatnak, ám ott sem mindenütt, hiszen az atlétikában biztosan nem lesznek orosz és fehérorosz versenyzők, mivel Sebastian Coe, a nemzetközi szövetség elnöke pénteken megerősítette, hogy a NOB-döntéstől függetlenül nem engedik vissza a két ország atlétáit. Állítása szerint erről a szövetség tanácsa közel egyhangúlag döntött.
A legtöbb egyéni sportágban, így pl. úszásban, teniszben és birkózásban minden bizonnyal láthatunk majd orosz és fehérorosz olimpikonokat, de akad még egy-két sportág, ahol kérdéses a helyzetük. Ilyen a torna, ahol a nemzetközi szövetség engedélyezte a két kelet-európai ország versenyzőinek indulását, az európai szövetség ellenben továbbra sem hajlandó ezt megtenni. Ez olyan értelemben problémás lehet, hogy aki a nemzetközi versenyekről, pl. világkupákról nem tudja kiharcolni az olimpiai kvótát, annak kontinentális szinten maradhatna még esélye erre, hogy ha ezen a szinten nem tud versenyezni, akkor elveszik tőle annak esélyét, hogy megszerezze az olimpiai indulás jogát. Ezen a téren is lehetnek még érdekes történések a közeljövőben.
Jelen pillanatban a hivatalos adatok szerint az eddig kvalifikált mintegy 4600 versenyző között mindössze nyolc orosz és három fehérorosz sportoló szerzett kvótát az olimpiára, miközben Ukrajnának már 64 kvótája van. Az biztos, hogy jóval kevesebb orosz és fehérorosz, de elsősorban orosz olimpikon lesz jövőre, mint korábban, hiszen az oroszok számos csapatsportban is érdekeltek voltak, ami most nem fog megtörténni. Az ukránok várhatóan hasonló számban lesznek ott az olimpián mint négy éve, igaz, az elmúlt egy évtizedben náluk is meredeken esett az olimpiai küldöttség létszáma, úgyhogy valahol igazságos is az, hogy most orosz részről is kevesebben indulhatnak.
Úgy néz ki tehát, hogy a sport le tudja győzni a politikai érdekeket és minden ország ott lehet az olimpián. Reméljük, most már nem fognak további bonyodalmak kialakulni ebben a kérdésben, s mindenki az olimpiai felkészülést helyezi az előtérbe, hiszen már csak alig hét hónap van hátra az ötkarikás játékok kezdetéig.
A kiemelt kép forrása: francsjeux.com