A várakozásoknak megfelelően tegnap tett bejelentést a Nemzetközi Olimpiai Bizottság illetékes bizottsága azzal kapcsolatban, hogy mely pályázatot vagy pályázatokat tartják alkalmasnak a 2030-as téli olimpia megrendezésére. Meglepetésre végül csak egy pályázatot juttatott tovább a testület, ez pedig a francia kandidálás volt, így gyakorlatilag eldőlt, hogy 2030-ban a Francia-Alpokban lesz a téli olimpia. Azt is bejelentették, hogy a 2034-es téli olimpia rendezésére Salt Lake City-t kérik fel, a 2038-as játékokat pedig a legnagyobb valószínűséggel Svájcnak ítélhetik oda.
A NOB jövőbeni olimpiák helyszíneinek kijelöléséért felelős bizottsága a múlt héten ülésezett, s ennek keretében meghallgatta a 2030-as téli ötkarikás játékokra megrendezésére pályázó három ország: Franciaország, Svájc és Svédország prezentációját. Ez egy kulcsfontosságú mozzanata volt a pályázati procedúrának, hiszen a bizottság az ott elhangzottak és a bemutatott tervek alapján fogalmazta meg ajánlását a NOB végrehajtó bizottságának, amely tegnaptól holnapig ülésezik Párizsban.
A tanácskozás első napján döntöttek a 2030-as, s mint utóbb kiderült, a 2034-es és a 2038-as téli játékok lehetséges helyszínéről is. Bár előzetesen azt lehetett várni, hogy a három 2030-as pályázat hasonló erővel bír, s akár háromesélyes maradhat a folyamat, meglepetésre Karl Stoss, az olimpiák helyszíneire javaslatot tévő bizottság elnöke azt jelentette be esti sajtótájékoztatóján, hogy a végrehajtó bizottság egyedül a francia pályázatot találja alkalmasnak a rendezésre, ezzel pedig gyakorlatilag biztossá vált, hogy a Francia-Alpokban lesz a 2030-as téli olimpia. Ugyan a NOB jövő nyári közgyűlésének még döntenie kell ebben a kérdésben, de ez várhatóan csak puszta formalitás lesz.
Stoss azzal indokolta a francia kandidálás támogatását, hogy kizárólag Franciaországban kapott a különböző hatóságok részéről teljeskörű támogatást és garanciákat a pályázat, hiszen az elnök, a régiók és a városok önkormányzatai is egyhangúlag kiálltak az olimpiarendezés gondolata mellett. Stoss hozzátette, hogy még vannak megvitatandó kérdések, így pl. a közlekedés és a szálláshelyek terén, de valószínűleg ezekben a témákban gyorsan megegyezés születhet. A határidő jövő március.
Karl Stoss hozzátette még, hogy azért is esett a választás Franciaországra, mert ott nagy hagyománya és öröksége van a téli sportolásnak, hiszen az ország rendezte közel 100 évvel ezelőtt, 1924 elején az első téli olimpiát, majd pedig 1968-ban Grenoble, 1992-ben pedig Albertville volt a helyszín. A 2030-as lehet tehát a negyedik francia téli olimpia. Franciaország a harmadik ország lehet, amely ennyi téli olimpiának adhat otthont, hiszen eddig az Egyesült Államok érte el ezt a számot, Olaszország pedig 2026-ban fogja negyedik téli olimpiáját rendezni.
Az USA is készülhet, Svájccal pedig párbeszédet folytatnának
Természetesen Franciaországban nagy örömet váltott ki a bejelentés, s a pályázati bizottság részéről többen is azt hangoztatták, hogy mérhetetlen büszkeség tölt el mindenkit a pályázat sikere miatt és készen állnak az olimpia megrendezésére. A jelenlegi tervek szerint másfél milliárd euróból akarják megvalósítani a téli játékokat. A versenyek közel 95%-a meglévő vagy átmeneti helyszínen kerülne megrendezésre és csupán egy jégcsarnok és egy gyorskorcsolya-ovál megépítése van tervbe véve. Mindkét létesítményt Nizzában húznák fel, ahol a jeges sportágak versenyei lehetnek, de nem kizárt az sem, hogy végül külföldi, minden bizonnyal olasz, esetleg svájci helyszínre viszik a gyorskorcsolya eseményeit.
A havas sportágak küzdelmeire a sokak által jól ismert francia síterepeken, így Méribelben, Grand Bornand-ban, Courchevelben és egyéb más helyszíneken kerülhet sor.
A NOB tegnap esti sajtótájékoztatóján a 2030-as mellett a 2034-es és a 2038-as téli olimpia is szóba került. Ahogyan várható volt, a tizenegy év múlva esedékes játékok rendezésére Salt Lake City városát szemelték ki a döntéshozók, hiszen az amerikai nagyváros volt eddig az egyetlen komoly érdeklődő ezért az olimpiáért, s nyilván a NOB nem szeretné, ha a 2030-ashoz hasonlóan a 2034-es téli játékok házigazdájának kijelölése is hosszadalmas folyamat lenne. Salt Lake City 2002 után másodszor rendezhet téli olimpiát, amennyiben végül valóban vállalja a rendezést. Korábban a 2030-as téli olimpia is fölmerült, ám a 2028-as Los Angeles-i nyári játékok időbeli közelsége miatt az amerikaiak inkább 2034-re tették át ambícióikat, s úgy tűnik, ez kifizetődő lesz. Amennyiben megvalósul, akkor ez lesz az Egyesült Államok ötödik téli olimpiája, ami új rekordot fog jelenteni.
Szintén kissé váratlan része volt a sajtótájékoztatónak, amikor Karl Stoss bejelentette, hogy a 2030-as versengésben hoppon maradt Svájccal célzott párbeszéd megindítását kezdeményezik a 2038-as téli olimpia megrendezésével kapcsolatban. A NOB-vezető szerint a kis alpesi ország is komoly télisport-hatalom és korábban kétszer is rendezett már téli olimpiát (utoljára 1948-ban), s úgy vélik, minden infrastrukturális feltétel adott ahhoz, hogy Svájc fogadhassa a világ minden tájáról érkező téli olimpikonokat tizennégy év múlva.
Bár a svájci sportparlament, amely az ország sportügyeiben végső döntéseket hoz, támogatta a 2030-as olimpiai pályázatot, azonban minden bizonnyal későinek számított az, hogy amíg a NOB előtti meghallgatás november 21-én volt, addig a svájciak csak három nappal később hoztak végleges döntést a kandidálás támogatásáról.
Svájcban akadtak olyan sportszakemberek és politikusok is, akik kritizálták az olimpiai álmokat. A minden bizonnyal magyar felmenőkkel rendelkező Patrick Magyar, Svájc egyik legnagyobb tapasztalattal rendelkező sportszervezője néhány nappal ezelőtt nem volt rest azt kijelenteni, hogy aki a svájci sport támogatója, az nem lehet a 2030-as téli olimpia mellett. Magyar azzal érvelt állítása mellett, hogy abból a pénzből, amely az olimpia megrendezéséhez szükségeltetne, 50 kisebb sporteseményt lehetne megrendezni, ami sokkal kifizetődőbb lenne Svájc számára.
Patrick Magyar éveken át volt a zürichi atlétikai gála, a Weltklasse igazgatója, ő volt a 2014-es zürichi atlétikai Európa-bajnokság szervezőbizottságának elnöke és irányította a Svájci Atlétikai Szövetséget is. Ezen kívül a vitorlázó Amerika-kupa vezérigazgatója is volt. Álláspontja szerint a téli olimpia tervezett másfél milliárd frankos költségvetése nagyon optimista, így annak tartása szinte elképzelhetetlen.
A megvalósíthatósági tanulmány hangsúlyozza, hogy nincs szükség állami garanciákra. Magyar azonban a Lausanne-i Egyetem tanulmányát idézi, amely szerint a legutóbbi 39 olimpiai játékból és labdarúgó-világbajnokságból 34 veszteséges volt.
Svédország teljesen hoppon maradt
Magyar szerint nem volt tisztázott, hogy kik finanszírozták volna az olimpia többletköltségeit, s fönnállt volna annak a veszélye is, hogy az előkészületekben és a rendezésben résztvevő több kisebb cég csődbe megy. A szakember a NOB-ot is bírálta. Szerinte a NOB egy 1500 főből álló kolosszus, amely a csökkenő televíziós nézettség miatt kényszerhelyzetben van. A bizottság tagjainak csak ötcsillagos szállodák megfelelőek, a versenyhelyszínek között pedig helikopterrel közlekednek. Magyar azt is hozzávágta a NOB-hoz, hogy tagjainak csak töredéke képvisel sportágat, a többiek magánszemélyek, akiknek nem biztos, hogy kellően szoros kapcsolatuk van a sport világával.
„Talán 2034-ben, vagy még inkább utána tudnánk egy valóban fenntartható játékokat szervezni, de a 2030-as projekt sima szemfényvesztés, túl kevés az idő a normális felkészülésre” – mondta Patrick Magyar, s úgy tűnik, szavai értő fülekre találtak a NOB-nál, hiszen 2038-ra körvonalazódhat a svájci olimpiarendezés, amennyiben a felek meg tudnak egyezni minden kérdésben.
A tegnapi sajtótájékoztatón Karl Stoss a svéd pályázatról is kifejtette a NOB álláspontját. Technikailag és sportszakmailag is nagyon érdekesnek és jónak találták a svéd terveket, azonban hiányoztak a megfelelő garanciák és támogatások a különböző hatóságok és az gazdasági élet szereplőinek részéről.
A másik vesztesnek Szapporó tekinthető. A japán nagyváros kezdetben még érdeklődött a 2030-as téli olimpia iránt, ám a 2020-as tokiói nyári játékok körül kirobbant korrupciós botrány miatt a társadalom nem támogatta az újabb pályázatot, így visszalépett. Akkor az volt az elképzelés, hogy 2034-re pályáznának, ám most úgy fest, leghamarabb 2042-ben lehet esélye a városnak. Ez az évszám olyan értelemben nem is volna rossz, hogy pontosan hetven évvel az 1972-es téli olimpia után lenne ismét hasonló esemény Szapporóban. Másik érv lehet a japánok mellett az, hogy két európai, majd egy észak-amerikai téli olimpia következik, így logikusnak tűnik, hogy ezt követően a Távol-Kelet legyen a helyszín. Még nagyon messze van 2042, úgyhogy nagyon nem érdemes belemenni ebbe a történetszálba.
A kiemelt kép forrása: francsjeux.com