Az elmúlt években egyre fontosabb kérdéssé válik a sport világában a fönntarthatóság, hiszen a nemzetközi versenyek jelentős megterhelést jelentettek, jelentenek a környezetre, a klímára és a fönntarthatóságra. Egy Párizsban rendezett konferencián két pozitív példát is bemutattak az idei évből, amelyek alapján lehet bízni abban, hogy a jövő sporteseményei fönntarthatóak lesznek.
Évek óta beszédtéma a sport világában az, hogy milyen módon lehetnek fönntarthatóak a jövőben a sportesemények. Ebben a témában több területen is láthattunk már előrelépéseket, hiszen az olimpiai mozgalom és számos nemzetközi szakszövetség is igyekszik minél többet tenni a fenntarthatóság érdekében.
Párizsban ezen a héten rendezték az Okosvárosok és a Sport Csúcstalálkozót, amelyen a fenntarthatóság volt a központi téma, s mint a különböző előadásokból, prezentációkból kitűnt, szerencsére vannak bíztató jelek a jövőt illetően.
Csak 2023-ból két remek példa is hozható. Az egyik a Hágában rendezett vitorlás-világbajnokság, a másik pedig a franciaországi rögbi-vb.
Mindkét nemzetközi sportesemény kapcsán a szervezők az előkészületek első napjától fogva nagy hangsúlyt helyeztek a fönntarthatóságra. Mint az előadásokból kiderült, mindkét esemény jó számokat produkált ezen a téren.
Hága Hollandia harmadik legnagyobb városa, 580 000 lelket számlál. A város büszkén hirdeti azon törekvését, hogy 2030-ra karbonsemlegessé teszi működését, azaz nem fog szén-dioxidot kibocsátani. Az augusztus 10. és 23. között a város tengerparti részén, Scheveningenben rendezett vitorlás-világbajnokságon több példát is lehetett látni, amivel a szervezők igyekeztek hozzájárulni a föntebb említett cél eléréséhez.
Peter van Veen, Hága sportigazgatója előadásában elmondta, hogy Scheveningen tökéletesen alkalmas városnegyed a fenntarthatósági célok teljesüléséhez vezető úton, mivel egy sűrűn lakott, autóval azonban nehezen megközelíthető környékről van szó, amelynek kikötőjében jelentős a hajóforgalom, az Északi-tenger vize pedig jelentős élővilágot rejt magában. Ami magát az eseményt illeti, az is nagy kihívás volt, mivel 1200 sportoló, 970 versenyhajó és 475 önkéntes vett részt rajta.
A város és a szervezőbizottság a világbajnokság előtt megállapodott egymással, hogy az esemény megrendezésénél is figyelembe veszik az önkormányzat és az állam által kitűzött fenntarthatósági és klímavédelmi célokat. “Nem javasolhattunk kicsi megoldásokat. Nagyban kellett gondolkodnunk” – mondta van Veen.
De mik voltak ezek a nagy megoldások? A szervezők ivóvízkutakat alakítottak ki a teljes kikötőben, minden műanyag palackot újrahasznosítottak és szelektív hulladékgyűjtést szerveztek. A kikötő parkolójában minden helyet a versenyhajók számára tartottak fönn, így a versenyzőknek és a nézőknek kerékpárral, rollerrel vagy közösségi közlekedéssel kellett megoldaniuk a helyszínre történő eljutást. Az akkreditációval rendelkező személyek számára egy 350 férőhelyes kerékpártárolót alakítottak ki. Az öblöt és a csatornákat a verseny előtt megtisztították a szeméttől és egyéb szennyeződésektől. A szervezőbizottság fölszólította a helyi szolgáltatókat és fuvarozókat, hogy minimalizálják a városba irányuló szállításokat.
“Bebizonyítottuk, hogy igenis lehet egy nemzetközi sporteseményt a fenntarthatósági szempontok figyelembe vétele mellett megrendezni” – szögezte le Peter van Veen. A Zöld Sport rovatban nemrégen beszámoltam arról, hogy a Nemzetközi Vitorlázó-szövetség kapta idén a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) által a sport és a fenntarthatóság kapcsolata terén elért legnagyobb erőfeszítésekért adományozott díjat a hágai világbajnokságon tapasztaltak miatt, a szövetség pedig online tanfolyamot indított a fenntarthatóság és a környezetvédelem tematikájában.
A másik példa jóval nagyobb, hiszen egy nemzeti szinten megrendezett sporteseményről, egész pontosan az idén szeptemberben és októberben Franciaországban rendezett rögbi-világbajnokságról szól.
Arnaud Breton, a szervezőbizottság egyik vezetője előadása során hangoztatta, hogy a szervezésben a kezdetektől fogva tekintettel voltak a fenntarthatósági szempontokra, hiszen már a pályázati folyamat során ismertették ezzel kapcsolatos ötleteiket és céljaikat. Az idei volt az első rögbi-világbajnokság, amelyen fontos szempont volt a fönntarthatóság.
“Az üzenet, amelyet a nemzetközi szövetségnek küldtünk, nagyon világos volt: a világbajnokság túlmutatva egy sporteseményen, pozitív örökséget kíván hagyni a társadalomnak és a környezetnek” – mondta Breton.
Ahogy Hágában, úgy Franciaországban is folyamatos volt az egyeztetés a szervezők és a különböző állami, városi hatóságok, valamint egyéb partnerek között. Mint Arnaud Breton hozzátette, lehetetlen egy ekkora sporteseményt, pláne annak környezetvédelmi aspektusait egyedül a szervezőknek megoldani, ehhez kell minden érintett fél közreműködése. Példaként említette, hogy a szervezőbizottság vállalta a külföldről érkezők utazása során keletkezett karbonterhelés anyagi kompenzációját. A nemzetközi szövetség (World Rugby) is kivette részét ebből a kezdeményezésből, amely egyaránt érintette a csapatok, a hivatalos személyek és a külföldi újságírók utazását is.
A világbajnokság másik fontos fenntarthatósági intézkedése volt az, hogy a mérkőzések helyszínei között nem lehetett öt és fél óránál hosszabb az út vonattal, mivel a szervezők a vasutat ajánlották a csapatok és a szurkolók számára is a repülőgép, az autó, illetve a busz helyett. A korábbi világbajnokságokon az volt a szokás, hogy a csapatok átlagban háromórás repülőutat tettek meg a szálláshelyüktől a stadionig, kiegészülve a szállodából a repülőtérre, illetve a repülőtérről a stadionba történő buszos fuvarozással. Az ezzel járó nem kicsi karbonkibocsátást szerették volna elkerülni a franciák, s ez a cél teljesült is, hiszen az egymástól legtávolabb fekvő két helyszín, az északi Lille és a déli Aix-en-Provence között meg lehet tenni egy vonatutat öt és fél óra alatt.
A közlekedés mellett az étkeztetés terén is sokat tettek a szén-dioxid-kibocsátás mérséklése érdekében. Ennek keretében a csapatok, a médiamunkások és a szurkolók számára is minden egyes rendezővárosban az adott városban vagy annak környékén termesztett zöldségekből, gyümölcsökből és előállított egyéb élelmiszerekből készült ételeket, italokat szolgáltak fel. Ez egyfelől nagy segítség volt a helyi termelőknek, másfelől a szállítással járó kibocsátás is jóval kisebb volt, mintha külföldről szereztek volna be bizonyos egzotikus élelmiszereket. Emellett a föl nem használt élelmiszereket a világbajnokság alatt és után rászorulók között osztották szét. Ennek az lett az eredménye, hogy 91 tonna élelmiszer menekült meg attól, hogy hulladékként végezze, azaz jelentősen sikerült csökkenteni a hulladékok mennyiségét is.
Mindkét előadást nagy siker koronázta, s ezekből a példákból is látható, hogy igenis lehet fönntartható sporteseményeket rendezni. Jövőre két nagy világversenyre is sor kerül, hiszen a nyár elején labdarúgó Európa-bajnokságot, a nyár közepén pedig olimpiai játékokat fognak tartani, így az ottani szervezők előtt adott a feladat, amennyiben a fönntarthatóságról van szó.
A kiemelt kép forrása: francsjeux.com