A napokban váratlanul bejelentette a FIFA, hogy 2030-ban Spanyolország, Portugália és Marokkó rendezheti a labdarúgó-világbajnokságot, ugyanakkor a torna egy-egy mérkőzésének Argentína, Paraguay és Uruguay adhat otthont. Környezetvédők és szakemberek máris arra figyelmeztetnek, hogy a három földrész hat országában történő rendezés komoly hatással lehet a klímaváltozásra, hiszen a kontinensek közötti utazások jelentős szén-dioxid-kibocsátást eredményeznek. A FIFA állítja, ennek ellenére is tartani tudja a karbonsemlegességre vonatkozó vállalásait.
Komoly kritikák kereszttüzébe került a Nemzetközi Labdarúgó-szövetség (FIFA) azt követően, hogy a hét elején teljesen váratlanul bejelentette, hogy 2030-ban Spanyolország, Portugália és Marokkó rendezheti meg a centenáriumi világbajnokságot, azonban az első, 1930-as torna 100. évfordulójának alkalmából egy-egy mérkőzésre Argentínában, Paraguayban és az 1930-as házigazda Uruguayban kerülhet sor.
Ugyan a FIFA jövőre esedékes kongresszusának még jóvá kell hagynia a szövetség Tanácsának ezzel kapcsolatos határozatát, de ez alighanem puszta formalitás lesz.
A FIFA elnöke a rendezés odaítélésének bejelentése során azt mondta, hogy kompromisszumot kellett találni az ibériai-marokkói és a dél-amerikai pályázatok között, így született ez a furcsa, bár a vb-centenárium kapcsán valamelyest érthető döntés. Eddig egyszer, 2002-ben rendezte egynél több ország a világbajnokságot, amikor Japán és Korea (konkrétan annak déli része) volt a házigazda. 2026-ban az USA, Kanada és Mexikó lesz a három rendező.
A 2030-as tornával kapcsolatban máris fölemelték szavukat a környezetvédők, ugyanis szerintük az Atlanti-óceánon át ide-oda történő utazás, még ha nem is lesz sok ilyen alkalom, de komoly környezeti terhelést idézhet elő, hiszen nem csak a csapatok fognak elutazni a távoli földrészre (feltételezve, hogy nem amerikai válogatottak is érintettek lesznek ezeken a mérkőzéseken), hanem az újságírók és a szurkolók is nagy számban.
Madeleine Orr, a Torontói Egyetem sportökológusa szerint a három kontinensen történő vb-rendezés által generálandó karbonkibocsátás olyan nagy mértékű lenne, hogy azzal veszélybe kerülnének a FIFA karbonsemlegességre vonatkozó vállalásai, aminek keretében 2030-ig megfeleznék, 2040-ig pedig teljesen fölszámolnák a nemzetközi szövetség szén-dioxid-kibocsátását.
Orr, akit a Reuters hírügynökség idézett, azt mondta, hogy a világbajnokság folyamatosan egyre nagyobb méreteket ölt, ami komoly környezetvédelmi kihívás, hiszen minden, a torna minél grandiózusabbá tételére vonatkozó döntés növeli az esemény karbonlábnyomát.
A szakértő szerint ez tisztességtelen hozzáállás, amelynek súlyos következményei lehetnek a klímaváltozás elleni küzdelemre nézve.
“A világbajnokság gazdasági növekedést produkál, de egyben növeli a környezeti lábnyomot is. A FIFA azt állítja, hogy figyelembe veszi a környezeti szempontokat, de minden intézkedése ennek ellenkezőjét sugallja” – mondta Madeleine Orr.
Egy másik szakember, Walker Ross megkérdőjelezte a Dél-Amerikába való utazás szükségességének logikáját, miközben a torna javarészére három, egymáshoz közel fekvő országban kerülne sor.
“A tavalyi katari világbajnokság csekély környezeti terheléssel járt, mivel kicsi volt az ország, nem kellett sokat utazni. Ezzel szemben 2030-ban a csapatok lerepülnek Dél-Amerikába, lejátszanak egy mérkőzést, majd visszarepülnek, mondjuk Spanyolországba. Ez elég intenzív szén-dioxid-kibocsátásnak tűnik”.
A FIFA korábban azt állította, hogy a tavalyi katari torna volt a történelem első karbonsemleges világbajnoksága, amelyen a zöld megoldásoknak köszönhetően 3 millió 360 ezer tonnányi szén-dioxid kibocsátását sikerült megelőzni. Egy svájci szervezet azonban júniusban nem kellően alátámasztottnak minősítette a szövetség ezen állítását, így helyreigazításra vagy állításának igazolására kötelezte a zürichi székhelyű FIFA-t – a szövetség azóta sem reagált érdemben erre.
Ross hozzátette, hogy ugyan az igaz, hogy a karbonkibocsátás hatásait lehet ellensúlyozni többek között fák ültetésével, de ennek is csak hosszú évek múlva lesznek érdemi hatásai.
Infantinót nem nagyon érdekelte a környezetvédelem a női vébén
Az insidethegames.biz megkereste a FIFA-t a környezetvédők kritikáival kapcsolatban. A szövetség válaszában úgy fogalmazott, mindent megtesz a labdarúgó-világbajnokság környezeti hatásainak mérséklése érdekében. Leszögezte, hogy a mérkőzések túlnyomó részét Spanyolországban, Portugáliában és Marokkóban fogják lejátszani, amelyek egymáshoz közel fekvő országok, így az ezek közötti utazások kicsi környezeti hatással fognak bírni, pláne, hogy fejlett közlekedési infrastruktúrájuk van.
A FIFA azzal is érvelt, hogy a Tanács kiválasztott egy pályázatot, amely mögé odaállt, ahelyett, hogy lefolytatnák a teljes pályázati procedúrát, ami sok helyszíni szemlével és egyéb személyes találkozóval, vagyis rengeteg utazással járna. Ezzel is sokat tesznek a környezetért.
Hogy mennyire sokat is tesz valójában a FIFA, konkrétan annak korrupt és pénzéhes elnöke, Infantino a környezetért, az kiderült a július-augusztusban Ausztráliában és Új-Zélandon rendezett női világbajnokság idején is. Az olasz-svájci sportvezető ugyanis csupán cirka 40 000 kilométert (!) tett meg magángépén a Csendes-óceáni térségben a torna ideje alatt, hiszen a két rendezőországon kívül számos kisebb szigetországba, pl. a Salamon-szigetekre, Pápua Új-Guineába és a francia fönnhatóság alatt álló Új-Kaledóniába is ellátogatott.
Ausztráliában többen kritizálták a női vb szervezőit is, mivel a szponzorok között egy bányászati óriáscég is helyet kapott. Sokan fölvetették, hogy a FIFA semmibe vette az ENSZ-nek a fönntartható sporteseményekre vonatkozó irányelveit, s ezzel nagyban súlyosbította a klímahelyzetet.
Sajnos a FIFA vezetésének alkatát elnézve nem csodálkozhatunk mindezen…
A kiemelt kép forrása: Getty Images / insidethegames.biz