Mumbaira figyel a sportvilág a következő napokban, ugyanis ebben az indiai városban tartják a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) idei közgyűlését, valamint a végrehajtó bizottság értekezletét is. A tanácskozásokon sok dologban fog döntés születni, más kérdésekben pedig közelebb kerülhetünk a megoldáshoz, de az sem kizárt, hogy holtponton marad a folyamat. Igen sok, komoly fejtörést okozó kérdés fog minden bizonnyal szóba kerülni, hiszen több sportág olimpiai jövője kérdéses, mint ahogy az is, mely versenyszámok kapnak bemutatkozási lehetőséget 2028-ban.
Ezen a héten, pénteken és szombaton fog zajlani a NOB végrehajtó bizottságának ülése Mumbaiban, majd vasárnaptól keddig kerül sor az idei közgyűlésre, mely az előbbi testület által meghozott döntéseket véglegesíteni fogja.
Idén talán minden eddiginél több olyan téma kerülhet terítékre, amely nagy súllyal bír az olimpiai közösség jövője szempontjából, de még mindig – talán éppen emiatt, hogy nagy súlya van – nem nagyon látni, milyen megoldása lehetséges. Az alábbiakban összefoglalom, mik azok a forró témák, amelyek meghatározhatják az idei közgyűlést:
Az öttusa sorsa
Minden valószínűség szerint a mostani közgyűlésen születik végleges döntés arról, hogy az olimpia műsorán 1912 óta szereplő öttusa 2024-et követően a megújult formában, azaz a lovaglást váltó akadályversennyel szerepeljen az ötkarikás játékok programjában. A NOB a tokiói lovaglás során történt súlyos incidensek miatt kötelezte arra a sportág vezetését, hogy találjon ki valami mást a problémás versenyszám helyére. A versenyzők többsége nem igazán értett egyet ezzel a változtatással, legalábbis azzal a részével semmiképpen sem, hogy akadályversenyt rendezzenek a jövőben. Ahogy Mizsér Attila, a hazai szövetség vezetője egy nemrégen adott, a Sportudvar által szemlézett interjúban fogalmazott, az akadályverseny miatt a 2024-es olimpiát követően, melyen még a lovaglás lesz az öt versenyszám egyike, más fizikumra lesz szükségük a sportolóknak ahhoz, hogy mind az öt számban jól tudjanak teljesíteni. Egy nemzetközi felmérés szerint a világ öttusázóinak többsége nem hisz abban, hogy a modern pentatlon 2024 után is olimpiai sportág marad, mivel a nemzetközi szövetség vezetése nincs tekintettel a sportolók véleményére, amikor az akadályversenyt erőlteti, s ez negatívan fog hatni a NOB most esedékes döntésére. Magyar szempontból semmiképpen sem volna szerencsés, ha kikerülne az öttusa a programból, mert hazánk a legsikeresebb ebben a sportágban az olimpiákon. A sportág sem járna jól ezzel, mert az jó eséllyel az elsüllyedést jelentené.
Az ökölvívás és a súlyemelés olimpiai jövője
Az öttusa mellett két küzdősport, az amatőr ökölvívás és a súlyemelés sem dőlhet hátra, hiszen mindkét sportág alatt erősen inog az a bizonyos léc. A súlyemelés helyzete talán némileg javult az elmúlt években, mivel a nemzetközi szövetség igyekszik minél többet tenni a sportágnak a dopping- és korrupciós ügyek miatt erősen megtépázott hírnevének helyreállítása érdekében. Vannak még gondok, hiszen pl. az észak-koreaiak négy év kihagyás után úgy tértek vissza a nemzetközi versenyekre, hogy nem estek át doppingellenőrzéseken. Eddig ugyan nem tudni doppingesetről körükben, de nem lehet kizárni, hogy a közeljövőben, pl. a minták újraelemzése nem fog doppingvétséget fölfedni. Ennek ellenére jelen pillanatban az tűnik valószínűnek, hogy megkegyelmez a NOB a súlyemelésnek, így Los Angeles-ben is láthatjuk majd a világ legerősebb embereinek zömét.
A boksz már egyáltalán nincs ennyire reménykedésre okot adó helyzetben. A Sportudvar is többször beszámolt arról, hogy az amatőr szakág nemzetközi szövetsége (IBA) körül botrány botrányt követ, s a NOB emiatt már nem is hajlandó szóba állni ezzel a szervezettel, s ismét maga vette kezébe a jövő évi olimpia kvalifikációs időszakának és magának az olimpiai tornának a lebonyolítását. Tavasszal több ország is kilépett az IBA-ből, s létrehozta saját szövetségét WB néven, amely szeretne a NOB-bal hivatalosan is kapcsolatba lépni. Ez akár a mostani mumbai tanácskozások során meg is történhet, de az biztos, hogy most még nem lesz elismerve a WB nemzetközi sportági szakszövetségként, mivel még mindig csak az országok egy része csatlakozott ehhez a szervezethez. Ettől függetlenül az új szövetség léte segítheti az amatőr ökölvívás megmenekülését, mert amennyiben lekerülne az olimpiai műsorról, az itt is jó eséllyel a véget jelentheti, hiszen az elmúlt évek botrányai miatt már sok fiatal hagyott föl a sportággal.
Milyen sportágak lesznek a 2028-as műsoron?
Az elmúlt napokban talán azzal kapcsolatban lehetett a legtöbbet olvasni, hallani, hogy komoly küzdelem zajlik a 2028-as Los Angeles-i olimpia programjába való bekerülésért. Az amerikai szervezők a flag footballt, a futballnak zászlók által megjelölt vonalak közötti játéktéren űzött változatát, a baseball/softball párost, a lacrosse-t, a krikettet és a fallabdát jelölik a már meglévő versenyszámok mellé. Ezzel a kívánságlistával annyi probléma van, hogy egyfelől az ötből három sportágnak is csak a Föld bizonyos részein van meg a népszerűsége és ismertsége, másfelől négy sportág is csapatsportnak minősül, márpedig ha mind a négy bekerülne a műsorba, akkor veszélybe kerülhet az Olimpiai Chartának az az előírása, mely szerint a nyári olimpián 10 500 sportoló vehet részt. Bár ettől a limittől megegyezés alapján némileg el lehet térni, de négy további csapatsportág bekerülése esetén eléggé túl lehetne lépni ezt a szintet, s ebbe már valószínűleg a NOB sem menne bele.
A hírek alapján a baseball/softball-nak, a fallabdának és a krikettnek jó esélyei lehetnek a bekerülésre – legutóbbi sportág mellett nemrégen még maga Thomas Bach NOB-elnök is alig burkoltan érvelt. Jó kérdés, mekkora lesz az amerikai lobbi, elsősorban a flag football, s a szintén Észak-Amerikában igazán elterjedtnek számító lacrosse mellett. Az amerikaiak azzal érvelnek, hogy ez az öt sportág új piacokat nyitna meg, hiszen pl. a krikett bekerülése esetében százmilliós nagyságrenddel megnőhetne az olimpia indiai közvetítési jogainak értékesítéséből származó bevétel, valamint rengeteg fiatalt, s az olimpia iránt eddig közömbös embert lehetne megszólítani ezekkel a versenyszámokkal, ami úgy a helyszíni nézettség, mint a televíziós és digitális követés terén is komoly növekedést produkálhatna. A krikett mellett minden bizonnyal a házigazda indiaiak is keményen érvelni fognak, hiszen a sportág egyik szuperhatalmáról van szó. A fallabda jelentősen növelni tudta nemzetközi követőtáborát a közvetítések számának emelésével, míg a baseball/softball páros 1992 és 2008 minden olimpián, s legutóbb, Tokióban is a műsor része volt, azaz komolynak mondható ötkarikás múlttal rendelkezik. Ebben a kérdésben szinte egészen biztos, hogy most dönteni fognak a küldöttek.
Hol lesz a 2030-as téli olimpia?
A napokban olvashattunk arról, hogy már megvan a 2030-as labdarúgó-világbajnokság, illetve a 2028-as és a 2032-es Európa-bajnokság házigazdája. A 2034-es focivébére már több ország is komolyan tervezi a pályázat benyújtását. Ismerjük már a 2032-es nyári olimpia helyszínét is több mint kettő éve. Ehhez képest a 2030 elején esedékes téli olimpiának még mindig nincs rendezője. Kezdetben sok város jelezte pályázati szándékát, de végül sem Szapporóban, sem Vancouverben, sem Salt Lake City-ben, sem Barcelonában nem valósult meg az olimpiarendezéshez szükséges társadalmi és/vagy pénzügyi támogatottság, így mindegyik város visszalépett. Jelenleg három európai ország: Franciaország, Svájc és Svédország gondolkodik komolyan a kandidáláson, de még egyik sem adott be hivatalos pályázati anyagot. Jó eséllyel a mostani tanácskozásokon a 2030-as téli olimpia is a fő témák egyike lesz, hiszen ahhoz, hogy minél színvonalasabb és eredményesebb olimpiát lehessen rendezni, legkésőbb jövőre el kell dönteni, hogy hol fog mindez megvalósulni. A NOB már korábban jelezte, hogy a jövő nyáron esedékes közgyűlésig időt ad magának, no meg a pályázni szándékozóknak, s minden bizonnyal akkor születhet döntés. A mostani közgyűlés viszont jó alkalmat szolgáltathat ahhoz, hogy a pályázásban gondolkodók jó pontokat szerezzenek a NOB-nál, s megerősítsék szándékukat.
Mi lesz az oroszok és az ukránok indulásával?
Nem véletlenül hagytam a fölsorolás végére ezt a témát, mivel mind közül ez a legkényesebb, egyben viszont a legsürgetőbb is, hiszen mind a mai napig nincs hivatalos döntés arról, hogy ott lesznek-e az orosz, fehérorosz és ukrán versenyzők is a jövő nyári olimpián. A NOB lehetővé tette az orosz és fehérorosz sportolók számára, hogy induljanak a kvótaszerző versenyeken, de a két ország sportvezetésének nem tetszenek az indulás szigorú feltételei, az ukránok pedig kezdetben bojkottal fenyegettek. Ma már némileg enyhült az ukrán ellenállás, s már nem ragaszkodik a sportvezetés görcsösen ahhoz, hogy kizárják a két másik ország sportolóit, de a politika még jócskán beleszólhat ebbe. A Nemzetközi Paralimpiai Bizottság a múlt héten szűk többséggel, de engedélyezte az orosz és fehérorosz parasportolók indulását a szintén jövő nyáron esedékes következő paralimpián. Ugyanakkor még mindig sok sportág van, ahol nem döntöttek a két ország versenyzőinek sorsáról. Nem valószínű, hogy a NOB-közgyűlés végleges döntést fog hozni ebben a kérdésben, pedig az idő tényleg sürget.
A kiemelt kép forrása: olimpia.hu