Chris Dobey első nagy győzelmét hozta 2023 második dartstornája

Oláh Gergely
0

A szokásoknak megfelelően január utolsó hétvégéjén rendezték a világbajnokság utáni első nagy tornát, a Masterst a profi dartsosok számára. A viadalon magas színvonalat és több meglepetést láthattunk, s végül a végső győztes kiléte is komoly meglepetést okozott. Chris Dobey életében először játszhatott döntőt major tornán és rögtön győzött is, amivel bekerült a csütörtökön induló Premier League mezőnyébe is.

Péntektől vasárnapig került sor Milton Keynes-ben a 2023-as Mastersre, a dartsévad második nagy versenyére a szezonnyitó világbajnokságot követően. Érdekes körülmények között került sor az idei tornára, mivel néhány játékosnak a vb óta már volt versenye, ugyanis a World Series of Darts rendhagyó módon már január közepén elindult, s a világ szűk elitje már Bahreinben és Dániában is randevút adott egymásnak, úgyhogy ezek a játékosok már némileg formába lendülhettek a világbajnokságot követően.

Elsőre azt gondolhatnánk, hogy ez hátrányos helyzetbe hozza a ranglistán lejjebb található játékosokat. A Mastersen a világranglista első 24 helyezettje vett részt. Meghívásos versenyről van szó, azaz az itt elért pénzdíjak nem számítanak bele a világranglistába. Ettől függetlenül sokak számára komoly tétje volt a tornának, mivel a tavaly bevezetett módosításnak megfelelően a győztes vagy a legjobban teljesítő, lejjebb rangsorolt játékos helyet kap a Premier League mezőnyében. Csak annyit lehetett a torna előtt tudni, hogy a világranglista első négy helyezettje (Michael Smith, Peter Wright, Michael van Gerwen, Gerwyn Price) biztosan ott lesz a PL-ben, a másik négy helyet azonban nem adta ki a profi versenyeket szervező PDC. Tavaly Joe Cullen nyerte a Masterst, ennek köszönhetően bekerült a Premier League-be, míg a többiek a ranglista alapján kaptak meghívót.

A Masters másik nagy kérdése volt a Premier League-helyek sorsa mellett, hogy ki milyen formában tér vissza a világbajnokságot követően, hiszen sokaknak a vb óta nem volt hivatalos mérkőzésük. Az is sokakat foglalkoztatott, hogy folytatódik-e Michael Smith sikerszériája: az angol a vb-győzelem után a bahreini World Series-versenyt is megnyerte, tavaly november, a Grand Slam of Darts megnyerése óta rövid időn belül tehát három versenyt is megnyert. Őt a torna esélyesei között kellett emlegetni, mint ahogy a dániai WS-t megnyerő Peter Wrightot is, aki 2020-ban megnyerte a Masterst. Michael van Gerwen is a favoritok közé tartozott, ezt azonban nem lehetett elmondani Gerwyn Price-ról azt követően, hogy kiderült, betegen fog tábla elé állni.

Bár voltak esélyesei a tornának, de az elmúlt évek tapasztalataiból kiindulva benne volt a pakliban, hogy egy olyan játékos nyeri meg a Masterst, akinek győzelmi szorzója a verseny előtt igen magas volt.

Az 1. fordulóban a világranglista 9-24. helyezettjei álltak színpadra, köztük a kétszeres világbajnok Gary Anderson és az amatőrök között vb-győztes Stephen Bunting, de ebben a fázisban kapcsolódott be a küzdelmekbe a címvédő Joe Cullen és a korábbi Masters-győztes James Wade is.

Anderson Dimitri van den Bergh-gel csapott össze. Végig szoros volt a mérkőzés, s mindkét játékos átlaga 90 körül, de inkább picivel afölött mozgott, azonban a kiszállózás jobban ment a skótnak, így végül 6:4-re ő győzött. Nála is simábban vette az első akadályt Wade, aki a Masters-újonc Callan Rydz ellen diadalmaskodott 6:2 arányban. Buntingnak már jóval nehezebben alakult a mérkőzése, pedig akár 6:1-re is verhette volna Nathan Aspinallt, azonban az Áspis becenévre hallgató angol játékos kiegyenlített, így jöhetett a mindent eldöntő utolsó leg, melyben azonban Bunting összekapta magát, így 6:5-re ő győzött.

Joe Cullen Chris Dobey-val került össze az első fordulóban. A címvédő nagy küzdelmet vívott Dobey-val, ám utóbbi egy bréknek köszönhetően 6:4-re megnyerte az összecsapást, így ideje korán eldőlt, hogy nem lesz címvédés a Mastersen, amire egyébként 2019 óta nem volt példa.

Az 1. forduló többi mérkőzése közül megemlítendő még Dave Chisnall 5:1-es hátrányból történt fordítása és 6:5-ös győzelme Ryan Searle ellen. A többi találkozó nem hozott meglepetést vagy drámai fordulatot, így még José de Sousa, Dirk van Duijvenbode és az Európa-bajnoki címvédő Ross Smith jutott a legjobb tizenhat közé.

A nyolcaddöntőben már a nyolc kiemelt is bekapcsolódott a küzdelmekbe, s közülük hatan tovább is jutottak. Michael Smithnek nem okozott igazán nagy fejtörést, hogyan győzze le Ross Smith-t, hiszen bár szoros volt az összecsapás, de az utolsó etapot a világbajnok bírta jobban, aki 10:7-re győzött. Peter Wright akár 10:1-re is kiüthette volna Dave Chisnallt, azonban az angol magára talált a mérkőzés középső harmadában, így végül 10:7 lett ennek a meccsnek a vége is. Ugyancsak 10:7-re győzedelmeskedett Michael van Gerwen is, aki José de Sousát verte. Mint már említettem, a 4. kiemelt Gerwyn Price nem 100%-os egészségi állapotban érkezett Milton Keynes-be, s végül rövidre sikeredett idei Masters-szereplése, hiszen 10:8-as vereséget szenvedett Dirk van Duijvenbodétól. A walesi egészen jól helytállt betegsége közepette, de a holland jobban bírta a meccs végét.

Az 5. kiemelt Luke Humphries Chris Dobey-val játszott, s hol az egyik, hol a másik játékos vezetett, azonban a végét Dobey tudta jobban megoldani, mivel elvette ellenfele kezdését és ennek is köszönhetően 10:8 arányban győzött. A 6. kiemelt Rob Cross végig uralta Gary Anderson elleni mérkőzését és 10:6-tal jutott a negyeddöntőbe. Nem okozott gondot a továbbjutás a 7. helyen rangsorolt, 2021-ben Masterst nyert Jonny Claytonnak sem, aki 10:3-ra kiütötte James Wade-et. A 2. forduló egyetlen, döntő legbe torkolló összecsapását a 8. helyen rangsorolt Danny Noppert és Stephen Bunting vívta. Bunting több leggel is vezetett már, azonban Noppert föltámadt és végül 10:9-re győzött egy óriási mérkőzés végén.

A negyeddöntőbe tehát az első nyolc játékosból hat jutott be, s mivel a 13. helyen álló van Duijvenbode és a 21. helyen rangsorolt Dobey egymással játszott, biztos volt, hogy az elődöntőben is lesz nem kiemelt játékos. Kettejük ütközetét végül a meccs nagy részében jobban dobó Dobey nyerte 10:5-re. A felső ág másik mérkőzése is 10:5-ös sikert hozott, ott Michael Smith verte ilyen arányban Danny Noppertet. Az alsó ágon sem voltak sokkal szorosabbak a mérkőzések, hiszen Peter Wright lehengerlő utolsó néhány legjének köszönhetően 10:6-ra verte Jonny Claytont, míg Rob Cross 10:7-re győzött az egész mérkőzésen gyengén dobó Michael van Gerwen ellen.

Az elődöntőben tehát Smith – Dobey és Wright – Cross párosításokra került sor. Annyival vált nehezítetté a pálya, hogy itt már 11 leg szükségeltetett a mérkőzés megnyeréséhez.

A meglepetések az elődöntőkben is folytatódtak, a világelső Smitht tréfálta meg Dobey (11:7), aki bejutott élete első televíziós tornadöntőjébe. Rendkívül izgalmas meccset hozott a második elődöntő, Cross 7:4-ről állt fel és fordított 10:9-re. Az angol kezdhetett a győzelemért, de Wright elvette ezt, így döntő legben dőlt el a mérkőzés. A skót azonban a bravúrt végrehajtotta, a „kötelezőt” azonban nem tudta hozni, Cross elvette a kezdését és bejutott a torna döntőjébe.

A döntőt Dobey kezdte jobban és szépen, folyamatosan építette ki az előnyét. 8:5-nél ráadásul egy szenzációs, dupla duplás kiszállóval lógott meg. Cross 9:7-re fel tudott kapaszkodni, de a kiszállóival ekkor akadtak gondok, rengeteg nyilat elszórt, az utolsó legben szektorhibákat is vétett. Dobey ugyan nem nyújtotta a legjobbját, de kihasználta Cross hibáit és 11:7-re behúzta a döntőt és élete első sikerét aratta televíziós tornán.

Összeállt a Premier League mezőnye

Chris Dobey ezzel a sikerrel kvalifikálta magát a novemberben esedékes Grand Slam of Dartsra (ezt Cross is elmondhatja magáról), de ami jelen pillanatban minden bizonnyal ennél is fontosabb számára, hogy ott lesz a Premier League-ben, amely csütörtökön már meg is kezdődik a belfasti fordulóval.

A PDC ma déltájban jelentette be az idei nyolcas mezőnyt, amelyben több meglepetés is van.

Az már a világbajnokság végén biztossá vált, hogy a világranglista első négy helyezettje, vagyis Michael Smith, Peter Wright, Michael van Gerwen és Gerwyn Price, illetve a Masterst megnyerő Chris Dobey indulni fognak a PL-ben, de a maradék három hely sorsa egészen máig függőben volt.

Megmondom őszintén, biztosra vettem, hogy a világranglista 5. helyén álló, tavaly legjobb évét produkált Luke Humphries be fog kerülni a mezőnybe, de végül ez mégsem történt meg. Nem tudjuk, mi történt a kulisszák mögött, de nem kizárt, hogy ő nem vállalta a szereplést, de persze az is lehet, hogy a PDC döntött úgy, hogy nem hívja meg. Bekerült a 2021-es győztes Jonny Clayton, az ő szereplése nem meglepő. Az már sokkal inkább, hogy a fönnmaradó két helyre Dimitri van den Berghet és Nathan Aspinallt tették a szervezők. A belga tavaly nem tudott major tornát nyerni, idén viszont elődöntős volt a világbajnokságon, míg az angolnak szintén nem volt nagy tornagyőzelme, de arra sem nagyon emlékszem, hogy túl sok tornán lett volna elődöntős. Én előzetesen azt gondoltam, hogy Danny Noppert és esetleg Ross Smith lesznek a mezőny tagjai, mert mindketten tavaly aratták életük első majorgyőzelmét (Noppert a UK Opent, Smith az Európa-bajnokságot nyerte meg).

A névsor összeállításánál persze kereskedelmi szempontok is szerepet játszottak, hiszen van den Bergh és Aspinall is nagy közönségkedvenc, s bár Humphriesnak is nagy szurkolótábora van, de talán még kisebb, mint az előbb említett két játékosé. Az viszont nem jött be, amit a német sajtó pletykált, miszerint Gabriel Clemens a vb-elődöntős szereplésével és a világbajnokság rekordot döntő németországi nézettségével kiérdemelhet egy helyet, holott Berlinben is lesz forduló, de legyünk őszinték, nem lett volna helyes őt berakni, mert nincs még ennyire magas szinten a játéka, hogy rendre veszélyes legyen a legnagyobbakra.

A Premier League csütörtökön Belfastban veszi kezdetét, s ezt követően minden csütörtökön, magyar idő szerint 20 órától rendeznek egy-egy fordulót egészen május 25-éig, a londoni négyes döntőig, ahol megismerjük az idei győztest. A címvédő egyébként Michael van Gerwen.

A kiemelt kép forrása: Getty Images

Leave a Reply