Nagy meglepetéssel indult az Ausztrál Open mai napja: a férfi címvédő és 1. kiemelt Rafael Nadal három játszmában vereséget szenvedett az amerikai Mackenzie McDonaldtól, ezzel véget ért számára a szezon első Grand Slam-tenisztornája. A spanyol nem véletlenül kapott ki, hiszen csípősérülés hátráltatta a mérkőzés nagy részében. A 36 éves sztárnak az elmúlt években több sérülése is volt, amelyek miatt majdnem egész szezonok maradtak ki pályafutásából. Bár jelen pillanatban még nem tudni, mennyire súlyos mostani problémája, de ezek után mindenképpen kereshetünk összefüggéseket Roger Federerrel, akinek utolsó éveit jelentősen hátráltatták sorozatos sérülései, műtétjei, s emiatt tavaly – a testével folytatott hosszas küzdelem után – végül visszavonult. Vajon Nadalra is ez a sors vár? Nem tudni, de az biztos, hogy ő sem lesz fiatalabb.
Az ausztrál nyílt teniszbajnokság 3. napjának egyik legjobban várt mérkőzése volt Rafael Nadal és a világranglistán 65. helyen jegyzett amerikai Mackenzie McDonald összecsapása, hiszen mindenki kíváncsi volt arra, hogy a tavaly több mint öt órányi küzdelem után a döntőt megnyerő spanyol sztár könnyedén veszi-e az akadályt. A papírforma ezt jósolta, azonban mint már oly sokszor, most is az élet volt a rendező. Az élet pedig néha kegyetlen tud lenni. Ezt érezheti most Nadal is, hiszen a torna 1. kiemeltje (világelső honfitársa, Carlos Alcaraz sérülés miatt nem utazott el Melbourne-be) azután, hogy az 1. szettet elbukta, a 2.-ban megsérült. A csípőjét fájlalta, ami annyira erősnek bizonyult, hogy orvosi szünetet kellett kérnie. A kezelést követően visszatért a pályára, s becsülettel lejátszotta a 2. és a 3. játszmát is, de egyből nyilvánvalóvá vált, s jó eséllyel már az 1. szettbeli nehézségeket is ezzel lehet magyarázni, hogy csípősérülése lehetetlenné teszi azt, hogy ma csúcsformában játsszon és érvényesítse a papírformát. McDonald 6-4, 6-4, 7-5-re győzött, ezzel bejutott a legjobb 32 közé. Rafael Nadal először esett ki a 2. fordulóban az Ausztrál Openen, de nem ez a leggyengébb eredménye, hiszen 2016-ban az 1. fordulóban kapott ki Fernando Verdascótól, de tény és való, nem minden nap fordul elő vele, hogy ennyire korán essen ki Melbourne-ben, még úgy sem, hogy nem salakpályás tornáról van szó.
Egyre többször hátráltatja valamilyen sérülés
Nadal tehát ismét megsérült, mivel az elmúlt években korántsem ez volt az első sérülése. A tenisz egy, a testet nagyon komoly igénybevétel elé állító sportág, így gyakorlatilag nincs olyan játékos, akinek karrierje során legalább egyszer ne keletkezne komolyabb sérülése, ami hosszabb kihagyásra kényszerítheti. Nadal is nem egyszer kénytelen volt ezt átélni. Elég csak 2015-re és 2016-ra gondolnunk, amikor több egészségügyi probléma is hátráltatta a spanyolt, hiszen vakbélgyulladás kínozta, emellett pedig a hátát is kezelni kellett. 2015-ben ugyan nem sok tornát kellett kihagynia, de 2005 óta ez volt az első esztendő, hogy egyetlen Grand Slam-tornát sem tudott megnyerni, még a Roland Garrost sem, mert gyógykezelése és vakbélműtétje miatt nem volt 100%-os formában, ezen túl pedig önbizalmával is hadilábon állt egy-két váratlan és fájó vereség után.
2016-ban már több egészségügyi probléma hátráltatta. Tavasszal úgy indult a miami 1000-es tornán, hogy egy vírusfertőzés miatt nem volt 100%-os állapotban, s Damir Dzumhur elleni első mérkőzését a 3. szettben hőguta miatt föl kellett adnia. A Roland Garrost megelőző salakszezon során 10. alkalommal nyerte meg a Monte-Carló-i 1000-es versenyt, s Barcelonában sem talált legyőzőre, Madridban pedig az elődöntőig jutott. Eredményei alapján tehát esélyesnek mutatkozott a párizsi GS-torna újbóli megnyerésére. Ez azonban nem sikerült. Azután, hogy első kettő mérkőzésén könnyedén verte az ausztrál Sam Groth-t és az argentin Facundo Bagnist, az utóbbi mérkőzés másnapján bejelentette, hogy csuklósérülés miatt visszalép a további küzdelmektől. Ez volt a második alkalom pályafutása során, hogy föladott egy Grand Slam-viadalt (először a 2010-es Ausztrál Openen volt kénytelen visszalépni a negyeddöntő előtt). Ezt követően a Queen’s-ben rendezett füvespályás tornától és a wimbledoni bajnokságtól is távolmaradni kényszerült eme sérülése miatt.
Több mint kettő hónap kihagyás után a riói olimpián tért vissza, ahol egyéniben a 4. helyen végzett, párosban viszont Marc López oldalán olimpiai bajnok lett. A US Openen kezdetben úgy tűnt, hogy esélye lehet a végső győzelemre, azonban a nyolcaddöntőben kikapott Lucas Pouille-tól, ezzel 2016 lett az első olyan év 2004 óta a spanyol számára, amikor egyik GS-versenyen sem tudott eljutni a legjobb nyolcig. Nadal az ősszel elindult a pekingi és a sangháji tornán is, előbbin a negyeddöntőben, utóbbin pedig már az első fordulóban vereséget szenvedett. Ezt követően bejelentette szezonjának végét, mivel csuklósérülése még nem jött rendbe teljesen, emiatt elkezdett 2017-re koncentrálni.
2017-ben egész évben rendben volt a teste, megnyerte a Roland Garrost és a US Opent is, így ismét világelső lett.
2018-ban, amikor 32 éves volt, azonban ismét problémái akadtak, mivel még 2017 végén megsérült a jobb térde, s ez a sérülése 2018 elején is hátráltatta. Több tornától is visszalépett, s az Ausztrál Opennek úgy vágott neki, hogy csupán bemutatómérkőzéseket játszott előtte. Melbourne-ben az első három kört simán teljesítette, majd a nyolcaddöntőben Diego Schwartzmannt is viszonylag könnyedén verte, bár ott bukott egy szettet. Azzal, hogy a negyeddöntőbe jutott, Nadal bebiztosította azt, hogy az Ausztrál Open után is megőrzi világelsőségét. Természetesen ettől függetlenül meg akarta nyerni a tornát, azonban a Marin Cilic elleni mérkőzés 4. szettjének közepén megsérült a jobb combja. Azt a játszmát még be tudta fejezni, ám az 5. szett elején föladta a mérkőzést komoly fájdalmai miatt.
Nadal három hét kihagyás után február közepén, az acapulcói tornán óhajtott visszatérni, ám egy nappal a kezdés előtt visszalépett, mivel úgy érezte, hogy hosszú ideje fönnálló térdproblémája még mindig nem jött rendbe teljesen. Ezután visszalépett az idény első két 1000-es tornájától, vagyis Indian Wells-től és Miamitól is. Ugyan Roger Federer elvette tőle a világelsőséget az Ausztrál Open és a rotterdami torna megnyerésével, ám azzal, hogy Miamiban ideje korán kiesett, Nadal április 2-án úgy szerezte vissza az 1. helyet, hogy több mint kettő hónapja nem játszott mérkőzést. A spanyol salakkirály végül két és fél hónap kihagyás után a Davis-kupa negyeddöntőjében tért vissza, ahol a spanyol válogatottal Németország ellen küzdött meg Valenciában, salakon. Nadal 2016 után először játszott ezen a versenyen, s két egyéni mérkőzését megnyerte. Nagyon fontosak voltak ezek a győzelmek, mivel a spanyoloknak futniuk kellett az eredmény után. Végül a párost is megnyerték a hispánok, így továbbjutottak.
Nadal a salakszezon során ismét egyre jobb formába lendült, hiszen pályafutása során 11. alkalommal nyerte meg a Monte-Carló-i 1000-es tornát, majd a következő héten Barcelonában is diadalmaskodott, ott is 11. sikerét megszerezve. Ezekkel a győzelmekkel visszaszerezte a világelsőséget, majd a Roland Garroson ugyancsak 11. alkalommal ért föl a csúcsra, miután végigverte a mezőnyt. Mivel a Roland Garrost és Wimbledont mindössze három hét választotta el egymástól, ezért Nadal kihagyta a Queen’s-i tornát. Wimbledonban Novak Djokovics ellen esett ki az elődöntőben 5 óra 15 perc játék után.
Augusztusban megnyerte a torontói tornát, majd a cincinnati versenytől visszalépett a US Open előtti kis pihenés érdekében. New York-ban az első két mérkőzését simán vette, majd a 3. fordulóban Karen Hacsanov ellen egy 4 óra 23 perces ütközetet tudott 3:1-es szettaránnyal megnyerni, ám a 2. játszmától kezdve bekötött jobb térddel játszott, ami utalt arra, hogy valami vagy még mindig vagy már megint nincs rendben azzal a testrésszel. Aztán Dominic Thiem és Nikoloz Baszilasvili ellen nem volt rajta a jobb térden a kötés, azonban a Juan Martín Del Potro elleni elődöntőben már az első szettben komoly térdfájdalmak hátráltatták Nadalt. Az első játszmát rövidítésben bukta el, a másodikat viszont már nagyon simán, így ennek végén kezet nyújtott argentin ellenfelének és föladta az összecsapást – ez volt 2018-ban a második Grand Slam-torna, amelyet föladni kényszerült sérülés miatt.
Mint utóbb kiderült, ez volt Rafael Nadal utolsó mérkőzése abban az évben, hiszen előbb a franciák elleni Davis-kupa-elődöntőtől, ezt követően a kínai versenyektől, majd a párizsi 1000-es tornától, végül pedig a szezonzáró világbajnokságtól is visszalépett. Térdsérülése mellett hasfalával is problémák akadtak, a vb-t pedig azért kellett kihagynia, mert egy, az orvosi vizsgálatok során fölfedezett sérülés miatt jobb bokáját meg kellett operálni. Először itt érződött igazán, hogy Rafael Nadal teste közeledik ahhoz a ponthoz, amikor el kell gondolkodni azon, hogy érdemes-e tovább nyúzni ezt a testet az újabb sikerek érdekében vagy inkább szögre kell akasztani az ütőt és megkezdeni az élsport utáni életet.
A spanyol megújultan vágott neki a 2019-es évnek, s a hosszú kihagyás során bevezetett újítása, a térdét kímélni hivatott újfajta szervája elég jól bevált. Ugyan az Ausztrál Openen a döntőben kikapott Novak Djokovicstól, de az ott mutatott formája alapján minden szurkolója abban bízhatott, hogy ez az esztendő ismét Nadalról fog szólni. Tavasszal kezdetben úgy is nézett ki, hogy ez így lesz, ám Indian Wells-ben a negyeddöntőben Karen Hacsanov ellen ismét megsérült a jobb térde, így a Roger Federer elleni elődöntőre már nem állt ki és visszalépett a miami tornától is, hogy minél jobb állapotba hozhassa magát a salakszezonra.
Monte-Carló-ban az elődöntőig jutott, majd Barcelonában a megnyert első mérkőzés után elgondolkodott a torna föladásán és akár a szezon teljes hátralévő részétől való visszalépésen, mivel több sérülés is gondot okozott neki Leonardo Mayer legyőzése során. Végül eljutott az elődöntőig, mint ahogy Madridban is. Rómában ő bizonyult a legjobbnak, hiszen a döntőben simán verte Novak Djokovicsot, majd a Roland Garroson Dominic Thiem legyőzésével 12. alkalommal diadalmaskodott. Wimbledonban az elődöntőig jutott, majd megnyerte a US Opent. 2019 vége azonban szintén nem alakult zökkenőmentesen Nadal számára, hiszen a Laver-kupától, Európa és a világ összecsapását jelentő tornától egy nap után visszalépett hosszú ideje fönnálló kézgyulladása miatt, s ugyane okból kifolyólag az ázsiai tornákat is lemondta. November elején pályára lépett a párizsi 1000-es versenyen, ám néhány perccel a Denis Shapovalov elleni elődöntője előtt visszalépni kényszerült, mivel a mérkőzést megelőző utolsó edzésen meghúzódott a hasfala. Rafael Nadal úgy zárta ezt az esztendőt, hogy visszaszerezte a világelsőséget és több rekordot is megdöntött, azonban újabb és újabb sérülései ismét jelezték, hogy teste már túljutott a csúcsponton.
2021-ben már egyértelmű volt, hogy nagy a baj
2020-ban az Ausztrál Openen a negyeddöntőben búcsúzott, s mivel Novak Djokovics megnyerte a melbourne-i versenyt, ezért a 2. helyre csúszott vissza a világranglistán. Nadal márciustól kezdődően rengeteg tornától visszalépett, aminek pontos okára csak nyáron derült fény, amikor bevallotta, hogy évek óta lábsérülés gyötri és sokszor volt példa arra, hogy naponta csak egy órát tudott edzeni. A spanyol a US Opentől is visszalépett, így 1999 óta ez volt az első Grand Slam-torna, ahol sem ő, sem nagy riválisa, Roger Federer nem szerepelt, mivel a svájci még áprilisban lezárta 2020-as évét, hogy súlyos térdsérülésének rehabilitációjára szánhassa minden idejét.
Nadal végül elment a Roland Garrosra, amelyet problémái ellenére meg tudott nyerni, majd a párizsi 1000-es versenyen és a londoni világbajnokságon egyaránt az elődöntőig jutott el. A 2020-as esztendőben történtek csak tovább erősítették a Nadal iránti aggodalmakat, hiszen az ekkor már 34 éves sztárt egyre jobban hátráltatták különböző egészségi problémái, s annak lehetősége is fölvetődött, hogy Federerrel együtt rövidesen visszavonulhatnak, hiszen a svájci teste is komolyan megsínylette hosszú évek szinte megállás nélküli erős igénybevételét.
2021 sem indult zökkenőmentesen számára, hiszen az Ausztrál Open amolyan fölvezetése gyanánt kiírt ATP-kupától hátsérülésre hivatkozva visszalépett. Az AO-n a negyeddöntőig jutott, ahol Sztefanosz Cicipasz verte döntő játszmában. Nadal ezután ugyancsak hátproblémái miatt visszalépett az acapulcói és a rotterdami tornától, s lemondta egy dubaji bemutatótornára szóló meghívását is. Miamiban sem szerepelt, s ekkor már a salakszezonra készült. Monte-Carló-ban a negyeddöntőig jutott el, mint ahogy Madridban is, a kettő között pedig megnyerte a barcelonai versenyt. Rómában is diadalmaskodott, azonban a Roland Garros elődöntőjében kikapott Novak Djokovicstól.
Ezt követően Rafael Nadal visszalépett Wimbledontól, mivel bal lábának rehabilitációjára akart koncentrálni. Augusztus elején elindult Washingtonban, ám a legjobb 16 között kiesett, majd visszalépett a torontói és a cincinnati 1000-es tornáktól is. Végül augusztus 20-án bejelentette, hogy 2021-ben már nem lép pályára, mivel bal lábának sérülése további kezelést igényel. 2020 után tehát ebben az évben is távol maradt a US Opentől, így 2003, első Grand Slam-szereplése óta először volt példa rá, hogy egymás után két esztendőben kihagyja ugyanazt a nagy tornát. Mint kiderült, Nadal lábsérülése 2005 óta állt fönn, s a 2021-es Roland Garroson, valószínűleg a Djokovics elleni elődöntőben újult ki ismét olyannyira, hogy komolyabb kezelésre volt szükség. Az orvosok a Müller-Weiss-szindrómát diagnosztizálták a spanyol salakkirálynál. Ez egy degeneratív betegség, amely legalább egy lábközépcsont deformációját okozza.
Szeptember 11-én bejelentette, hogy Barcelonában kezelést kapott. Mankóban jelent meg a nyilvánosság előtt, ezzel is jelezve, hogy mennyire komoly a helyzet. A spanyol a korai szezonzárás ellenére a 6. helyen zárta az évet a világranglistán és célja az volt, hogy 2022-re ismét megújult erővel és egy, ha nem is tökéletes, de a lehető legjobb állapotban lévő testtel térhessen vissza. 35 éves volt ekkor, úgyhogy arról már nem lehetett beszélni, hogy teljesen problémamentesen tudja folytatni pályafutását. Végül még 2021 decemberének közepén visszatért egy abu-dhabi bemutatótorna kedvéért.
2022 elején vírusfertőzés támadta meg őt és stábjának két tagját is, így kétségessé vált, hogy a megfelelő állapotban tud-e részt venni az Ausztrál Openen. Végül elment Melbourne-be, s nagyon jól tette, mert Danyiil Medvegyev ellen 5 óra 24 perc alatt megnyerte a drámai fordulatokban bővelkedő döntőt, ezzel 2. AO-győzelmét aratta, pedig a tornán volt olyan nappali mérkőzése is, ahol majdnem napszúrást kapott és gyomorfájdalmak is gyötörték. 35 évesen azonban le tudta győzni ezeket a problémákat és kis túlzással csodával határos győzelmet aratott Melbourne-ben.
A tengerentúli versenyeken is jól szerepelt, hiszen Acapulcóban győzött, majd Indian Wells-ben is eljutott a fináléig, ott azonban az amerikai Taylor Fritz ellen mellkasi- és hátfájdalmak léptek fel nála, amelyek a rendes levegővételben is akadályozták. Kétszer is orvosi kezelésnek vetette alá magát a mérkőzés során, ám így is kettő szettben kikapott. Spanyolországba történt visszatérése után bordarepedést állapítottak meg Nadalnál, ami miatt egy hónapot kellett kihagynia, ezáltal a salakszezon elejéről is hiányzott, így két kedvenc tornáját, Monte-Carlót és Barcelonát is kihagyni kényszerült.
Madridban tért vissza, ahol a negyeddöntőben honfitársa, a nagy utódjának tartott Carlos Alcaraz ellen szenvedett vereséget, majd Rómában már a nyolcaddöntőben búcsúzni kényszerült, mivel bal lába ismételten csődöt mondott, így Denis Shapovalov viszonylag simán verte. A nem túl előjelek ellenére 14. alkalommal is meg tudta nyerni a Roland Garrost, azonban a döntő után mindössze néhány órával elárulta, hogy az egész verseny alatt érzéstelenítést kapott a bal lábára, valamint két érzőidegébe gyulladáscsökkentő injekciót fecskendeztek, hogy lehetőleg ne érezzen fájdalmat. Az injekciós kezelés vitát váltott ki a sportvilágban, mivel pl. a kerékpárban betiltották az injekciók használatát a sok visszaélés miatt. Kettő nappal később Nadal egy ún. impulzusos rádiófrekvenciás kezelést kapott, amely abból állt, hogy elektromos áramot vezettek a motorikus mozgásért felelős idegbe, hogy az meggyógyuljon, miközben úgy szűnik meg tartósan a fájdalom, hogy a beteget nem kell elaltatni. Elmondása szerint csak a Roland Garros esetében alkalmazta ezt a kezelést, de nem kívánja ezt rendszeresíteni.
Wimbledonban ütőt ragadott, s a negyeddöntőben visszavágott Taylor Fritznek az Indian Wells-i vereségért, azonban nem állt messze a meccs feladásától, mivel ezúttal a hasfala fájdult meg, de végül 4 óra és 22 perc alatt győzni tudott, vagyis az AO-döntő után ismét egy gigászi küzdelmet tudott hősiesen megnyerni 2022 során. Ez viszont nagyon sokba került a spanyolnak, mivel a Nick Kyrgios elleni elődöntőn nem tudta vállalni a játékot, miután hasfalában egy hét milliméteres szakadást találtak.
Montréalban akart visszatérni, ám hasfalsérülésének nem megfelelő ütemű gyógyulása miatt visszalépett és csak Cincinnatiben tért vissza. Ott az első fordulóban rögvest kikapott a világranglistán 152. horvát Borna Corictól, aki aztán az egész versenyt megnyerte. Mivel sérülés miatt Novak Djokovics és Alexander Zverev (utóbbi éppen Nadal ellen sérült meg súlyosan a Roland Garros elődöntőjében) sem utazott el a US Openre, így a spanyolt a favoritok között emlegették. A negyeddöntőig simán el is jutott, ott azonban általános meglepetésre kikapott a hazaiak reménységétől, Frances Tiafoe-tól.
Rafael Nadal újabb komoly sérülés nélkül úszta meg 2022 utolsó hónapjait, de ebben az is szerepet játszott, hogy első gyermekének születése miatt közel kettő hónapig nem játszott mérkőzést.
Úgy utazott el tehát az idei Ausztrál Openre, hogy címvédő és a világelső Alcaraz távolmaradása miatt 1. kiemelt volt, azonban ma reggel Mackenzie McDonald ellen ismét közbeszólt teste, egészen konkrétan a bal csípője, így ugyan lejátszotta a mérkőzést, de esélye a győzelemre nem volt. Nadal ma délelőtt úgy nyilatkozott, hogy pár napja már érezte csípőjében ezt a sérülést, de nem annyira, mint ma. Korábban már kellett kezelni a csípőjét, de nem volt ekkora mértékű a fájdalom, mint most. Elmondása szerint nem tudott fonákot ütni, mivel fájdalma miatt nem tudott az ehhez szükséges irányba mozogni. Címvédőként nem akarta föladni a mérkőzést. Nagyon csalódott a kiesés és a sérülés miatt, de fogadkozik, hogy ebből is minél előbb visszatér.
Azt hiszem, ezek után már nem nehéz összefüggést találni közte és Roger Federer között. Mint emlékezhetünk rá, a svájci legendát 2019 második felétől kezdve súlyos térdsérülés hátráltatta, ami miatt több ízben is meg kellett műteni. Federer szinte a teljes 2020-as évadot kihagyta és 2021-ben sem tudott igazán visszatérni, hiszen a Roland Garrostól menet közben visszalépett, Wimbledonban pedig a legjobb nyolc között nagyon simán kikapott Hubert Hurkacztól. Sokáig mindent megtett a visszatérés érdekében, ám folyamatosan tolódott és tolódott ennek dátuma, minek végén tavaly szeptemberben bejelentette visszavonulását, s még abban a hónapban el is búcsúzott a profi tenisztől.
Roger Federer már elmúlt 40 éves, Rafael Nadal pedig idén lesz 37, vagyis már a spanyol is túl van pályafutásának zenitjén, s eljutott abba az életkorba, amikor már el kell gondolkodni azon, hogy pláne ennyi siker és rekorddöntés után van-e értelme tovább sanyargatni a testet, vagy pedig célravezetőbb volna inkább felhagyni az élsporttal és visszavonulni. Persze minden test más és azért Federer visszavonulást eredményező sérülése súlyosabb volt, mint amelyekkel Nadalnak az elmúlt fél évtizedben meg kellett küzdenie, de a svájci esetében is megsokasodtak a sérülések és az ezekből eredő hosszas kihagyások az utolsó három-négy évben. Úgyhogy nem túl jó előjel Rafael Nadal pályafutásának jövője szempontjából ez az újabb sérülés és csak bízni tudunk abban, hogy még van benne egy-két jó év és nem kerül a federeri útra.
A kiemelt kép forrása: Getty Images