Valószínűleg kevés figyelem hárul az európai labdarúgó-világbajnoki selejtezősorozat F-csoportjára. Ez nem meglepő, hiszen egy nem túl acélos hatosról beszélünk, ám van itt egy csapat, amely a legutóbbi Európa-bajnokságon bronzérmes lett, s jelenleg hibátlanul és kapott gól nélkül vezeti ezt a csoportot. Ez a dán válogatott, amely ma este megválthatja katari repülőjegyét. Az északiak 26:0-ás gólkülönbséggel állnak, egyedüli csapatként nem kaptak még gólt, s ugyancsak ők mondhatják el magukról, hogy minden mérkőzésüket megnyerték. Vajon tényleg a nem túl erős ellenfeleknek köszönhető, hogy ennyire menetelnek a dánok, vagy pedig ennyire erős a csapat? Ennek járok utána.
Hét meccs, hét győzelem, 26 rúgott és 0 kapott gól – ilyen mérleggel vág neki a dán labdarúgó-válogatott ma este az Ausztria elleni hazai világbajnoki selejtezőnek, amelynek megnyerése esetén kvalifikálja magát a jövő novemberben kezdődő katari világbajnokságra. Dánia ritkán látható dominanciát produkál csoportjában, ami úgy is nagy szó, hogy az ellenfelek finoman fogalmazva sem a legerősebbek, hiszen az osztrákokon kívül Skócia, Izrael, Moldova és a Dániához tartozó Feröer-szigetek válogatottja szerepel az F-csoportban. A dán válogatott ott volt a 2018-as világbajnokságon is, ahol a későbbi döntős horvátok ellen 11-esekkel esett ki a nyolcaddöntőben, majd a 2020-as Európa-bajnokságon úgy sikerült bronzérmet szereznie, hogy két vereséggel kezdett, utána viszont megtáltosodott, s a döntőbe jutásra is volt sansza. Kétségtelen, hogy jelenleg a legjobb formában lévő európai válogatottról beszélhetünk.
Nyilván nem lehet elvitatni, hogy Fortuna fogta a dánok kezét a selejtezőcsoportok sorsolásakor, s a kezdeti esélylatolgatások során még azt lehetett mondani erre a hatosra, hogy a dán-osztrák-skót hármas lehet versenyben a csoportelsőségért, ám a sógoraink és a szoknyások esetében is több váratlan eredmény született, ami miatt jelentős hátrányba kerültek a dánokkal szemben. Mindhárom válogatott ott volt az Európa-bajnokságon (Ausztria a későbbi győztes olaszok ellen esett ki a nyolcaddöntőben, Skócia viszont csoportutolsó lett), ugyanakkor legutolsó vb-szereplésük egyaránt 1998-ban volt. A csoportban szerepel még Izrael, amely 1970-ben ott volt a világbajnokságon, ám azóta a közelében sem volt nagy tornára való kijutásnak. Az izraeliek érdekes focit játszanak, s szeptemberben 5:2-re kiütötték odahaza az osztrákokat, de a dánokkal ők sem tudtak eddig mit kezdeni, ráadásul a skótok elleni hétvégi 3:2-es vereséggel igen nehéz helyzetbe kerültek a pótselejtezős részvételt illetően. A Feröer-szigetek és Moldova abszolút kilóg ebből a csoportból, hiszen előbbi a 114., utóbbi pedig a 180. a FIFA világranglistáján, s utóbbi esetében az sem jelent semmit, hogy a Sheriff Tiraspol a Sahtar Donyeck és a Real Madrid legyőzésével kezdte Bajnokok Ligája-szereplését, hiszen a szakadár Transznisztriában működő együttesben alig találni moldáv focistát.
Ezek alapján látható, hogy Dánia kiemelkedése ebből a mezőnyből abszolút nem meglepő, mint ahogy az sem, hogy pl. Moldovát 8:0-ra intézte el, pedig a kelet-európaiak 2019 novemberében még alaposan megizzasztották a világbajnok franciákat az Eb-selejtezőben és csak 2:1-re kaptak ki idegenben. Azon már fönnakadhatott a szemünk, amikor Bécsben 4:0-ra győztek a skandinávok még tavasszal, ám az osztrákok szenvedését látva így utólag már az is papírformának számít.
Még mindig kitart az Eb-lendület
Mint emlékezhetünk rá, lélektanilag rendkívül hullámzó volt az Európa-bajnokság a dánok számára, hiszen első mérkőzésükön jó eséllyel örökre elveszítették játékmesterüket, Christian Eriksent, aki ugyan túlélte szívleállását, ám erősen kérdéses, hogy valaha tud-e olyan magas szinten játszani, mint előtte. A finnek elleni vereség a döbbenetes történések miatt nem volt váratlan, ám aztán a belgák ellen a 2. percben vezetést szerzett a dán válogatott, ám végül nagy csatában újfent kikapott, s a továbbjutást illetően igen nehéz helyzetbe került. Az oroszok elleni 4:1-es siker és az ott bemutatott szédületes játék, s az így kiharcolt továbbjutás azonban akkora löketet adott az északiaknak, hogy aztán Walest 4:0-ra, Csehországot pedig 2:0-ra győzték le, s az Anglia elleni elődöntőben is vezettek, ám végül hosszabbításban alulmaradtak. Az így megszerzett bronzérem ettől függetlenül hatalmas siker volt a dán labdarúgás számára, s az Eriksen-dráma által adott elképesztő méretű érzelmi löket a vb-selejtezőkön is végig elkíséri a nemzeti csapatot, legalábbis eddig mindenképpen elkísérte.
Vonzó és sikeres a szövetség által diktált játékfilozófia
Kasper Hjulmand. Ez a név a 2020-as Eb előtt nem sokat mondott a legtöbb focit követő ember számára, ám a kontinenstornán látott nagy menetelésben természetesen a szövetségi kapitány keze is benne van. Az Eb-n hat mérkőzésen tizenkettő, a vb-selejtezőn hét mérkőzésen huszonhat gólt szerzett a dán válogatott, ami egyértelműen mutatja Hjulmand támadó és látványos játékra irányuló fölfogását.
A dán szakember általában 3-4-3-as fölállásban küldi ki a pályára a csapatot, de van, hogy 4 védős szisztémára vált. A dán játékot az különbözteti meg a legtöbb csapat focijától, hogy a tiszta és összeszedett védekezésből kiindulva, a támadásokba besegíteni képes hátvédek közreműködésével hozza zavarba az ellenfél hátsó alakzatát, amennyire csak lehetséges. Erre kiváló példa a belgák elleni Eb-meccsen született korai gól. Többen azt mondják, hogy a dán válogatott Kasper Hjulmand szakmai irányításával “protagonista” csapat lett, amely nem elégszik meg azzal, hogy pusztán pragmatikusan focizzon. Ennek a sajátos játékfölfogásnak a titka pedig a dán labdarúgás sajátos működésében keresendő. Amíg a legtöbb országban, így pl. Magyarországon is azt látjuk, hogy a szövetség nem igazán szól bele a kapitány munkájába (egy szakmaiatlan elnökséggel mondjuk ez nálunk nehéz is lenne), addig Dániában ez előírás. Ott ugyanis a szövetség szabja meg, hogy a válogatottaknak milyen játékot kell elsajátítaniuk és alkalmazniuk. Nagyon fontos eleme ennek a rendszernek, hogy már az utánpótláscsapatoknál is az A-válogatott taktikáját használják, amely taktika támadó felfogású, s a labdabirtokláson és a presszingen alapul. Ezzel az a dán szövetség célja, hogy a helyi labdarúgást minél magasabb szintre helyezze, s biztosítsa az erős utánpótlást, amely a jövő sikerek legfőbb alapja.
Ezek után nem csodálkozhatunk azon, hogy egy újabb aranygeneráció érik Dániában, amely képes lehet arra, hogy 2024-ben megismételje az 1992-ben elért Eb-győzelmet. Az idősebbek jól emlékezhetnek rá, hogy milyen nevekből állt a Jugoszlávia kizárása miatt az utolsó pillanatban, a strandról összeszedett együttes – eddig ők voltak a dán foci legnagyobb alakjai, de a mai válogatott számos tagja pályázik most ugyanerre a megtisztelő címre, így pl. Simon Kjaer, Yussuf Poulsen, vagy akár az Eb-győztes Peter Schmeichel fia, Kasper, a kapus is, s természetesen Christian Eriksent sem szabad elfelejteni.
Ha megnézzük a dánok szombati, moldávok ellen 4:0-ra megnyert idegenbeli mérkőzésén pályára lépett kezdőcsapatot, akkor láthatjuk, hogy Christian Nörgaard kivételével minden labdarúgó az öt topbajnokság valamelyikében alapember. A már emlegetett játékosok mellett megemlíthető még az egyaránt 24 éves Kasper Dolberg és Joakim Maehle, illetve a 21. évét taposó Mikkel Damsgaard is. Ők még karrierjük elején járnak, mint ahogy szinte az egész csapat, úgyhogy azt hiszem, nem túlzok, ha kijelentem, hogy ennek a dán válogatottnak vérmes reményei lehetnek a 2022-es világbajnokságon és a következő évek további nagy tornáin is, s nem kizárt, hogy nem sokáig lesz a 29 évvel ezelőtti Eb-diadal az egyedüli világraszóló siker a dán labdarúgás történelmében.
A kiemelt kép forrása: GLEB GARANICH / REUTERS