VIDEÓVAL – Rengeteg őrült versenyt láthattunk már a Forma-1 70 éve íródó történetében, de ezek közül is kiemelkedik a 2009-es szezon nyitófutama, az Ausztrál Nagydíj. A versenyre eleve érdekes körülmények között került sor, ugyanis 2009 rengeteg szabályváltozást hozott magával a száguldó cirkuszban, így alapjaiban borultak föl az előző évek megszokott erőviszonyai. A mezőnyben feltűnt egy új csapat, a Brawn GP, amely az előző kettő idényben csak szenvedő Honda romjain építkezve rögtön az első versenyen tudtára adta a mezőnynek, hogy abban az évben legyőzhetetlen lesz. Kettős sikere komoly megdöbbenést keltett, de ugyanez elmondható számos, a futam végén bekövetkezett incidensre is.
HIRDETÉS
Előzmények
Nem mondhatnánk, hogy békés időket élt volna a Forma-1 a 2000-res évek végén. A 2007-es szezon amellett, hogy végletekig kiélezett küzdelmet hozott Kimi Räikkönen, Lewis Hamilton és Fernando Alonso között, hangos volt a Ferrari és a McLaren közötti kémkedési botránytól, valamint a Hamilton-Alonso páros kőkemény rivalizálásától is. Végül Räikkönen lett a világbajnok, miután a brazíliai szezonzárón Hamilton autójában a váltó fölmondta a szolgálatot, Alonso pedig nem tudott harcba szállni a Ferrarikkal. 2008 is hasonlóan szoros küzdelmet hozott, aminek végén Hamilton lett a világbajnok Felipe Massával szemben egy hihetetlen szezonzárón. Az az esztendő is sok botrányt hozott, elég csak a szingapúri futamra gondolni, ahol a Renault összecsalta a győzelmet Fernando Alonso számára, vagy a kanadai bokszutcai incidensre, amikor Hamilton beleszállt a lezárt kijáratnál várakozó Räikkönenbe.
Ilyen körülmények közepette dőlt el, hogy 2009 gyökeres szabályváltozásokat hoz magával. A nézők számára a leglátványosabb változást egyértelműen az autók kinézete hozta, hiszen azok lényegesen kisebbek, karcsúbbak lettek korábbi társaiknál. 1997 után visszatértek a mindmáig használatos sima felületű, ún. slick gumik a Forma-1-be. Nagymértékben csökkent a leszorítóerő, szélesebbek lettek az első szárnyak, valamint keskenyebbek és magasabbak a hátsó szárnyak, ezek a ’80-as években voltak használatosak. Az FIA a 2009-es szezonban vezette be a KERS (Kinetikus Energia-visszanyerő Rendszer) nevezetű eszköz használatát, amely elraktározza a mozgási energia egy részét, és azt a versenyzők a kigyorsításoknál felhasználhatják. Ez egy bonyolult rendszer, amely az autók hátuljában foglalt helyet.
A változtatásokat még a 2008 késő nyarán kitört gazdasági világválság előtt fogadták el, azonban a krízis miatt további intézkedéseket kellett hozni, amelyek fő célja a költségcsökkentés volt. 2005-ben korlátozták először a motorcserét két hétvégére. 2009-től egy versenyző egy szezonban csak nyolc motort használhatott el, valamint a csapatok kaptak további négy motort tesztelésre (tehát egy csapat 20 motort használhatott fel egy évben). Ezen kívül a V8-asok fordulatszámát 18 000-re csökkentették. A csapatok egyhangúlag megegyeztek abban, hogy a Renault fejlesztheti a motorját, ugyanis ők szó szerint értelmezték a szabályokat, mellyel bizonyíthatóan hátrányba kerültek a riválisokkal szemben, akik a kiskapukat kihasználták. Megtiltották a szezon alatti teszteket, így a csapatok csak a szabadedzéseken tudták kipróbálni az újításokat. A gyárakat az évben hat hétre be kellett zárni. 2009. január 1-jétől csak az élethű autók max. 60%-os modelljét lehetett tesztelni a szélcsatornában, amelyek nem generálhatnak 50 m/s-nál (180 km/h) nagyobb sebességet. Csökkent a személyzetek létszáma, mivel a csapatok nem alkalmazhattak „kémeket”, akik más csapatoktól gyűjtenek információkat (gumikról, üzemanyagról stb.), így a csapatoknak meg kellett osztaniuk egymással ezeket az információkat.
Mivel a válság által egyik legjobban érintett ágazat az autóipar volt, ezért rengeteg gyártónak kellett meghúznia a nadrágszíjat. Mivel 2008-ban a Ferrarinak, a Renault-nak, a BMW-nek, a Hondának és a Toyotának is volt gyári csapata a Forma-1-ben, azonban ezek a cégek is takarékoskodásra kényszerültek, ezért elkerülhetetlen volt, hogy legalább néhány közülük befejezze F1-es projektjét. 2009-re a Honda ki is szállt a száguldó cirkuszból, amit a válság mellett az istálló előző kettő évben produkált gyengélkedése is “elősegített”. A többiek ekkor még maradtak, de a 2009-es szezon végén a BMW és a Toyota is búcsút intett az F1-nek a pénzügyi nehézségek miatt.
A Hondát érdemes egy kicsit kiemelni, hiszen maga a csapat nem szűnt meg, hanem jogutódlással folytathatta működését, így a 2009-es mezőnynek is tagja volt. Ross Brawn, aki korábban hosszú éveken át a Ferrari főstratégája és Michael Schumacher egyik, ha nem a legfőbb segítője volt, úgy döntött, megvásárolja a Honda F1-es alakulatát, s azt Brawn GP néven elindítja az új idényben. A manapság az F1 egyik vezetőjeként dolgozó brit szakember nem magát akarta fényezni azzal, hogy saját nevével látta el a csapatot, egyszerűen olyan gyorsan kellett a tranzakciót és az új évre való felkészülést lezavarni, hogy nem igazán volt idő az istálló elnevezésén gondolkodni. Az egykori Honda-csapat tehát megmenekült, viszont a japán gyártó motorszállítói szinten is elhagyta a Forma-1-et, így a Brawn GP-nek partner után kellett néznie. Ez végül a Mercedes lett. Akkoriban talán még a német gyártó vezetői sem gondolták azt, hogy ezzel egy szinte példátlan, mindmáig tartó sikerszéria veszi kezdetét.
És akkor eljött a szezonnyitó
A 2009-es évad hagyományosan a melbourne-i Ausztrál Nagydíjjal vette kezdetét március utolsó hétvégéjén. Az Albert Park utcáin zajló viadal évről évre sok izgalmat tartogat, de 2009-ben a rengeteg szabályváltoztatás miatt különösen nagy érdeklődéssel várta mindenki a futamot. Azok a várakozások, melyek szerint az előző közel tíz évben kialakult erősorrend, vagyis a Ferrari és a McLaren fölénye, eltűnhet, már a szabaedzéseken kezdtek beigazolódni. Mindhárom tréninget a williamses Nico Rosberg nyerte meg. Még a legnagyobb nevek is ritkán hozták össze ezt a bravúrt, vagyis kivételes volt a 2016-os világbajnok teljesítménye. A Williams mellett a Brawn és a Toyota is remekül szerepelt az edzéseken, valamint a Ferrari teljesítménye sem adott okot sok aggodalomra, ugyanakkor a McLaren szenvedett.
Így érkeztünk el a szombati időmérő edzéshez, amelyen aztán a Brawn GP robbantott. Jenson Button és Rubens Barrichello mindhárom szakaszban kibérelte az első kettő helyet, így csak az volt a kérdés, hogy melyikőjük indulhat a pole pozícióból. Végül Button bizonyult gyorsabbnak, így hosszú idő után ismét az élről kezdhetett meg egy futamot. A harmadik rajtkockát Sebastian Vettel szerezte meg a Red Bull-lal, amely 2005-ös megjelenése óta középcsapatnak számított, a 2009-es változásokat azonban szintén nagyon jól használta ki, így innentől fogva napjainkig az élmezőny tagja. Rosberg ugyan nem tudta folytatni nyerő szériáját, de az ötödik helyet azért elcsípte, amivel nem lehetett oka panaszra, hiszen a Williams sem volt túlzottan versenyképes az előző években, ráadásul a gazdasági válság miatt a csőd szélére jutott az idény kezdete előtt, ám végül egykori csapatfőnöke, a Forma-1 akkori ura, Bernie Ecclestone kihúzta a csávából. A Ferrari a 6. és a 7. helyet tudta megszerezni, igaz, ehhez kellett az is, hogy a Toyota két pilótáját: Jarno Trullit és Timo Glockot az autók szárnyainak túlzott hajlékonysága miatt utólag kizárják a kvalifikációról. A nagycsapatok közül a Renault a középmezőnyben szerénykedett, a McLaren kínszenvedése azonban folytatódott. Heikki Kovalainen csupán a 12. időt tudta autózni, Lewis Hamilton viszont nála is rosszabbul járt. A címvédő nem tudta teljesíteni az edzést, így a 18. rajtkockát kapta meg.
Ilyen előzmények után jött el 2009. március 29-e, vasárnap, a futam napja. Button a piros lámpák kialvása után meg tudta őrizni vezető helyét, Barrichello viszont beragadt, így Vettel és Felipe Massa is elmentek mellette. A mezőny föltorlódott az első kanyarnál, aminek következtében a hazai pályán versenyző Mark Webber autójáról leszakadt az első szárny, Adrian Sutil és Nick Heidfeld pedig összeütközött. Az incidensekből ugyanakkor Heikki Kovalainen jött ki a legszerencsétlenebbül, ugyanis eltörött az első felfüggesztése, így kiesett.
Az első kört követően Buttonnek már közel négy másodperces előnye volt Vettellel szemben, akit Massa, Kubica, Räikkönen, Rosberg, Barrichello, Nakadzsima, Piquet és Buemi követett. Lewis Hamilton a 18. helyről rajtolva a 9. pozícióba jött föl az első hat kör leforgása alatt, miközben Rosberg és Barrichello is javított egy-egy helyet, mivel Räikkönen ideje korán kiállt a bokszutcába tankolni.
A 16. körben Vettel és Rosberg is meglátogatta a saját bokszát, azonban utóbbinak a kerékcseréjénél gondok adódtak a bal első keréknél, ezért értékes másodperceket veszített, s visszacsúszott Räikkönen mögé. A 18. körben újabb baleset borzolta a kedélyeket: Nakadzsima Kazuki elvesztette uralmát Williamse fölött, s a gumifalnak ütközött. Be kellett küldeni a Biztonsági Autót a mentés idejére, ami lehetőséget kínált az élmezőny számára, hogy gyorsan végrehajtsa első kiállásait. A Biztonsági Autó a 24. körben hagyta el a pályát, ám az újraindításnál Nelsinho Piquet nem tudott megbirkózni a túlságosan lehűlt gumikkal, megforgott, s a kavicságyban végezte. Button megőrizte a vezetést, Vettel, Massa, Kubica, Räikkönen, Trulli, Barrichello, Buemi, Rosberg és Hamilton volt a további sorrend.
A verseny középső harmada viszonylag békésen csordogált, azonban az utolsó 12-13 körre felpörögtek az események. A 45. körben Felipe Massának hidraulikai hiba miatt föl kellett adnia az Ausztrál Nagydíjat. Jenson Button az utolsó kiállását követően is vezette a versenyt, azonban előnye csak másfél másodperc volt Vettel előtt és három Barrichellóval szemben, akit pedig Robert Kubica üldözött kitartóan. A további pontszerző helyeken Alonso, az utolsó helyről rajtoló Timo Glock, illetve Trulli és Hamilton osztoztak ekkor.
Hét körrel a leintés előtt Barrichello és Alonso megejtette az utolsó tankolását, Rosberg pedig a gumik kopása miatt nem tervezett kerékcserére kényszerült. Vettel is szenvedett az abroncsaival, amit a jobb állapotú kerekeken közlekedő Kubica igyekezett kihasználni, mivel előzési közelségbe került a némethez. Három körrel a leintés előtt látta elérkezettnek az időt arra a lengyel, hogy megelőzze a Red Bull fiatal titánját, aki viszont túlzottan hevesen védekezett, így a harmadik kanyarban összekoccant a két autó, s mindkettőről letört az első szárny. Ennél a momentumnál sütötte el Palik László mindmáig sokszor idézett elszólását, miszerint “leszakad az autó”:
Mivel a szárnyak leszakadása miatt mindkettejük autója elvesztette leszorítóerejének jelentős részét, ezért másodperceken belül mind Kubica, mind Vettel a falban találta magát. Ez a baleset eredményezte azt, hogy Jenson Button és a Brawn GP történelmi győzelmet aratott Melbourne-ben, hiszen a Biztonsági Autó innentől fogva a leintésig bennmaradt a pályán. Button a 2006-os – nem kevésbé flúgos – Magyar Nagydíjon szerezte meg élete első Forma-1-es futamgyőzelmét, amit közel három év után követett ez a siker. A Brawn-csapat tehát rögtön történetének első viadalán győzedelmeskedett. Hasonlóra az 1977-es Argentin Nagydíj óta nem volt példa, amikor az 1979-es világbajnok Jody Scheckter a Wolf-Cosworth volánja mögött ülve nem talált legyőzőre. Ezen kívül is csak három ugyanilyen esetet találunk az F1 múltjában: 1950-ben a Kurtis Kraft, 1954-ben a Mercedes-Benz, 1970-ben pedig a March tudta első futamát győzelemmel abszolválni, nem számítva az Alfa Romeót, amely a legelső, 1950-es silverstone-i verseny győztes istállója volt.
Hosszú útóélet
Ezzel azonban nem lett vége a futamnak. A pályán Jarno Trulli lett a harmadik, föl is állhatott a dobogóra, csakhogy néhány órával később 25 másodperces időbüntetést kapott, mert a versenybíróság állítása szerint sárga zászló hatálya alatt előzte meg Lewis Hamiltont az utolsó kanyarban, ami szabálytalan. Néhány nappal később azonban – a Hamilton és a csapat közti rádiós kommunikáció újrahallgatása nyomán – kiderült, hogy a brit volt vétkes, így Trulli visszakapta harmadik helyét. Hamilton a Biztonsági Autó beküldése után előzte meg az előtte lelassuló Trullit. Ezt a tényt nemes egyszerűséggel mind a pilóta, mind a McLaren elhallgatta az első versenybírósági meghallgatás során. Hamiltont a versenybírák félrevezetése miatt utólag kizárták a versenyből.
Sebastian Vettelnek is kijutott a “jóból”. A Kubicával szembeni erőszakos magatartása miatt – amely mindkettejük kiesését eredményezte – az FIA tíz helyes rajtbüntetéssel sújtotta a Maláj Nagydíjra vonatkozóan, míg csapata, a Red Bull csaknem 50 ezer fontnak megfelelő összegű bírságot kapott, amiért a rádión keresztül a verseny folytatására bíztatta a németet, miközben az három kerékkel és jócskán megrongálódott autóval döcögött a pályán.
Ez a 2009-es Ausztrál Nagydíj története. A versenyre mindmáig nagyon jól emlékezhetünk, s valószínűleg tíz év múlva is sokszor fog eszükbe jutni mindazoknak, akik látták.
Nem akarsz lemaradni a hasonló cikkekről? Iratkozz föl a Sportudvar Hírlevélre!
HIRDETÉS
A kiemelt kép forrása: grandprix.com.au