Egyre nagyobb hisztéria zajlik a tokiói olimpia körül. Több sportoló és szövetség is a játékok elhalasztását követeli, mert nem hisznek abban, hogy a nyár kezdetére normalizálódni fog a helyzet. A NOB több forgatókönyvet is vizsgál, így a halasztás lehetőségét is. Most szeretnék fölvetni egy saját javaslatot, amely már tavaly augusztusban fölvetődött bennem, valamint sok más emberben is. Ez arra vonatkozik, hogy az olimpiát nem az eredetileg tervezett időpontban, hanem októberben kellene megrendezni. Ennek oka, hogy a tavalyi tesztversenyeken elviselhetetlen körülmények uralkodtak, márpedig októberben sokkal kellemesebb időjárásra lehet számítani. Nem a mostani lenne az első tokiói olimpia, amelyet ősszel rendeznek.
HIRDETÉS
Ahogy arról a Sportudvar is beszámolt a hétvégén, egyre többen követelik már-már hisztérikus hangnemben, hogy halasszák el a tokiói olimpiát a koronavírus okozta fönnakadások miatt. A Nemzetközi Olimpiai Bizottság a legtöbb nemzeti olimpiai bizottsággal (köztük a magyarral) együtt a realitások talaján maradt, s kellő időt adott magának a végső döntés meghozatalára. Erre négy hét múlva lehet számítani.
Thomas Bach NOB-elnök hétfőn levelet írt a világ sportolóinak, amelyben igyekezett hangoztatni, miért tart ki azon álláspontja mellett, miszerint az olimpia sorsát illetően elhamarkodott lenne bármilyen súlyos döntést meghozni. Napra pontosan négy hónap van hátra a játékok megnyitójáig, vagyis egyelőre tényleg korai lenne halasztásról dönteni. Ennek ellenére nem csitultak azok a hangok, amelyek szerint nem szabad az olimpiát az eredeti időpontban megtartani.
Ugyan az ezen a véleményen lévőknek nincsenek igazán alátámasztott érveik, hogy miért is kellene elhalasztani a világ legnagyobb sporteseményét, de továbbra is jajveszékelnek, mintha ezzel bármit is elérnének.
Ennek dacára mégis azt mondom, hogy halasszuk el az olimpiát! De nem a nyomorék koronavírus, hanem az időjárás miatt!
Bizonyára emlékeznek rá olvasóim, hogy tavaly augusztusban és szeptemberben több cikkben is foglalkoztam a leendő helyszíneken megrendezett tesztversenyeken uralkodott elviselhetetlen körülményekkel, vagyis a 40 fok körüli hőséggel és a 80% fölötti páratartalommal, amelyek sok esetben a sportolók és a nézők tömeges rosszullétét eredményezték. Már akkor megjelentek olyan vélemények, melyek szerint érdemes volna legalább megfontolni az olimpia kicsivel későbbi, őszi rendezését.
Több orvos is azon a véleményen volt, hogy egy szeptember-októberi rendezés jóval kevesebb egészségügyi kockázattal járna a játékokon résztvevő sportolók, edzők és a versenyekre kilátogató nézők számára, mivel abban az időszakban lényegesen elviselhetőbb a klíma Japánban, így sokkal biztonságosabban lehetne lebonyolítani az eseményt. 1964-ben az első tokiói olimpiát októberben rendezték, pontosan azért, mert akkor volt a legmegfelelőbb az időjárás a sportolók és a nézők számára. Ez alighanem idén is így lenne.
A NOB tavaly nyáron még kitartott a július-augusztusi időpont mellett, amire minden oka meg is volt, csakhogy a koronavírus megjelenése sok olyan szempontot fölborított, ami indokolta a nyári rendezést. Ezek egyike a sportnaptár, amely jellemzően a nyár második felében a legüresebb, éppen az olimpia miatt, hiszen nem érdemes a világ legnagyobb sporteseményével párhuzamosan más, nagy horderejű versenyt tartani. A sportnaptár mára jelentősen megkavarodott. Versenyek sokaságát kell(ene) új időpontba helyezni, de egyre több azon események száma is, amelyeket nemes egyszerűséggel törölnek, vagy áttesznek 2021-re. Az a szempont tehát nem áll, hogy az olimpia időpontjában alig lenne más sportesemény, így ezzel nem is érdemes foglalkozni. Rendkívüli év az idei, ami rendkívüli megoldásokat követel meg.
Ide kapcsolódik az is, hogy ha az az ötlet valósul meg, miszerint 2021 nyarára kellene átrakni az olimpiát, akkor annak az esztendőnek a sportnaptárát is alapjaiban véve kellene átvariálni, hiszen azon a nyáron számos világ- és Európa-bajnokságot rendeznének, így nem lenne szerencsés egy ilyen megoldás. Ez különösen vonatkozik azokra a sportolókra, akik már kvótát szereztek az olimpiára, hiszen semmi sem garantálná, hogy egy évvel később is olyan formában lennének, mint idén, s így akár hátrányba is kerülhetnek azokkal szemben, akik 2021-ben szereznének indulási jogot. Különösen érintettek lennének azok az idősebb versenyzők, akik éppen Tokiót szánnák pályafutásuk utolsó olimpiájának vagy egyáltalán utolsó versenyének. Úgy gondolom, hogy emiatt is volna szerencsésebb egy idén őszi rendezés, ráadásul ez a szituáció lehetőséget adna a koronavírus-világjárvány miatt félbeszakított vagy elhalasztott kvalifikációs versenyek bepótlására, s az újonnan kijutó sportolók számára a tisztességes felkészülésre.
Nagyon egyet tudok érteni Thomas Bach azon kijelentésével, miszerint az olimpiai lángnak kell jelentenie a fényt az alagút végén a mostani időkben. Vagyis az olimpiát nem szabad egy évvel, vagy akár több idővel elhalasztani, hanem idén kell megrendezni, mert ez egy erős üzenete volna annak, hogy a sportot nem lehet legyőzni, a betegségeket viszont annál inkább. Úgy vélem, hogy egy igen jó kompromisszum lenne, ha a tokiói ötkarikás játékokat idén októberben rendeznék meg. Bízzunk benne, hogy így fog történni.
Nem akarsz lemaradni a hasonló cikkekről? Iratkozz föl a Sportudvar Hírlevélre!
HIRDETÉS
A kiemelt kép forrása: Sportudvar-archívum