Itt vagy
Főoldal > Sportudvar > Hazai Pálya > Legyen vagy ne legyen olimpia? Ez itt a kérdés!

Legyen vagy ne legyen olimpia? Ez itt a kérdés!

Miután eldőlt, hogy a labdarúgó Európa-bajnokságot egy évvel eltolják a járványhelyzet miatt, most már szinte minden tekintet az olimpia felé fordul. A világ legnagyobb sporteseményének pár nap híján pontosan négy hónap múlva kellene megkezdődnie Tokióban, azonban egyelőre kérdéses a játékok lebonyolítása, már csak azért is, mert több sportoló és sportvezető is az esemény elhalasztására szólított föl. A NOB egyelőre kivár, de vajon meddig lehet halasztani a végső döntést?

Ebben a cikkben a téma érzékenysége miatt nem tartom etikusnak reklámok közzétételét, ezért nem is szerepelnek hirdetések.

Az elmúlt napokban egyre több sportszereplő kezdte követelni a július 24-én kezdődő tokiói olimpia elhalasztását. Az amerikai úszó- és atlétikai szövetségek, a francia úszószövetség, valamint a szlovén és a norvég olimpiai bizottság is amellett foglalt állást, hogy mivel a járvány következtében bevezetett utazási és tartózkodási korlátozások miatt a sportolók többsége nem tud megfelelő körülmények között készülni az ötkarikás játékokra, valamint a kvótaszerző versenyekre sem, ezért a halasztás lenne a legsportszerűbb döntés.

Maradt még idő

A NOB és annak örökoptimista elnöke, Thomas Bach továbbra is kitart amellett, hogy az olimpiának július végén el kell kezdődnie. Bach egy pénteken megjelent lapinterjúban azt mondta, mivel nem tudni, milyen lesz a helyzet négy hónap múlva, ezért felelőtlenség lenne ilyen korán döntést hozni az olimpia elhalasztásáról/törléséről, mivel az is lehetséges, hogy a nyár kezdetére jelentősen javulni fog a közegészségügyi helyzet. “Továbbra is abban bízunk, hogy július 24-én megtarthatjuk a nyitóünnepséget. Ha most döntést hoznánk a játékok sorsáról, az elhamarkodott lépés lenne” – nyilatkozta a német NOB-elnök.

Kulcsár Krisztián, a MOB elnöke a Kossuth Rádiónak pénteken este úgy nyilatkozott, hogy úgy készülnek, lesz olimpia. Állítása szerint akkor is az eredeti időpont mellett érvelne, ha még sportolna.

„A felkészülés egy előre jól megtervezett folyamat, az esemény csúsztatása hetekkel, hónapokkal nem életszerű, sportszakmailag nem helyes és nehezen megvalósítható” – fogalmazott a sportvezető. Kulcsár ugyanakkor hozzátette, vannak olyan sportolók, akik jelenleg akadályoztatva vannak, de a MOB-nak az egyik legfontosabb feladata éppen a folytonos és magas szintű felkészülés biztosítása.

„Az olimpiai család minden képviselője, a NOB, a sportszövetségek, a tokiói szervezők és a nemzeti olimpiai bizottságok is a változatlan megrendezés mellett érvelnek” – jelentette ki a MOB-elnök. Tájékoztatása szerint a NOB minden érintettel videokonferenciát folytatott a héten azok után, hogy a szervezet végrehajtó bizottsága kidolgozta azokat az alapvető kritériumokat, amelyek szükségesek a nyári rendezéshez.

„A nemzeti olimpiai bizottságok képviselői egyenként, név szerint szavaztak a Thomas Bach elnökkel történt egyeztetés után, és egyöntetű, százszázalékos támogatottságot kapott a NOB javaslata” – fogalmazott Kulcsár Krisztián. Kiemelte, még több mint négy hónap van az olimpia rajtjáig, nekik pedig minden szakértő azt mondja, hogy semmi okuk semmilyen drasztikus döntés meghozatalára.

„Minden sportoló, edző és mi is úgy gondolkodunk, hogy július 24-én elkezdődnek a nyári játékok Tokióban, ahonnan augusztus 10-én jövünk majd haza.”

A koronavírus-járvány terjedése miatt elmaradt kvalifikációs versenyekkel kapcsolatban azt mondta, a nemzetközi sportági szövetségekkel kötött megállapodásnak egyik legfontosabb eleme, hogy a már megszerzett kvóták érintetlenek maradnak.

„Amely versenyeket, tornákat pedig egészségügyi kockázat nélkül meg lehet rendezni, azokat meg fogják rendezni” – tette hozzá Kulcsár. Elmondta, lehetőség van a kvalifikációs időszak megnyújtására – legkésőbb június 30-ig –, illetve a szövetségek átdolgozhatják saját kvótaszerző szabályaikat, és eseti jelleggel bizonyos sportágakban akár kvótaszám-növekedést is elfogadhat a NOB, amennyiben „valamely versenyzőre nézve méltánytalan helyzet állna elő”.

„Egy olimpiát elhalasztani nem olyan, mint egy esküvőt, nem véletlen, hogy erre még soha nem került sor. Olyan már volt, hogy elmaradtak a játékok, de a második világháború után, 1948-ban London romjain már megrendezték a játékokat, ez mindent elmond a NOB mindenkori vezetésének álláspontjáról” – tette hozzá az elnök, aki azonban arra is felhívta a figyelmet, hogy a dolgok még változhatnak, és a NOB által kidolgozott kritériumrendszerben első helyen az emberi egészség védelme szerepel.

Mekkora veszteség lenne a sportvilágnak az olimpia elhalasztása?

Patrick Clastres, a Lausanne-i Egyetem Olimpiai Tanulmányok és Sportglobalizáció Központjának igazgatója szerint a négy évente történő rendezés elve ugyanolyan fontos, mint az, hogy a játékokat mindig más városban rendezik meg, s az is különleges, ezáltal nehezen megkerülhető sporteseménnyé teszi, hogy a legtöbb nagy tornával szemben az amatőrök részvétele sem lehetetlen, hiszen mint tudjuk: az olimpia egyik legfőbb jelmondata, hogy a részvétel a fontos.

“Ha az olimpiát elhalasztják vagy törlik, az egy nagyon szimbolikus történés lenne” – jelentette ki Nathalie Nenon-Zimmermann, egy párizsi sportmarketing-ügynökség vezérigazgatója. Emlékeztetett, hogy az 1987-es olajválság és az 1991-es Öböl-háború miatt is megkérdőjeleződött az olimpia megtartása, ám végül mind az 1988-as, mind az 1992-es játékok rendben lezajlottak. Eddig csak a két világháború tudta elérni olimpiák törlését: 1916-ban, 1940-ben és 1944-ben nem lehetett megrendezni az ötkarikás játékokat. “Ebből látszik, hogy az olimpia – a világháborús korszakokat kivéve – egy megrendíthetetlen esemény volt mindig is” – mondta Nenon-Zimmermann.

Komplex döntési folyamat

Az olimpia sorsáról nem kizárólag a NOB hozhat döntést, sőt. A végső szót a japán kormány fogja kimondani a helyi szervezőbizottsággal és az egészségügyi szakemberekkel egyeztetve. Ebből a folyamatból ráadásul nem szabad kihagyni a nemzeti olimpiai bizottságokat, a nemzetközi sportszövetségeket, de még a szponzorokat és a tévétársaságokat sem.

A japán kormány egyelőre egyértelműen a játékok megrendezése mellett foglal állást. Abe Sindzó miniszterelnök a héten arról beszélt, a G7-csoport (a világ legfejlettebb államainak társasága) országai “teljes olimpiát” szeretnének. Önmagában ez egy igen homályos megfogalmazás, amit többféleképpen is lehet értelmezni, de annyi bizonyos, hogy senki sem szeretné, ha csonka olimpiára kerülne sor, vagyis csak akkor lehetnek játékok, ha azon minden sportoló és minden ország részt tud venni (kivéve a kizárt oroszokat).

Jelen pillanatban igen nehéz arról beszélni, hogy tavasz végére teljesen megszűnnének a világban fönnálló utazási korlátozások, amelyek jelen pillanatban a legfőbb gátját jelentik a zökkenőmentes felkészülésnek és a kvótaszerző versenyek megrendezésének. Az viszont talán pozitív fejlemény lehet, hogy a japán kormányfő a hétvégén fölszólította a szigetország hetek óta zárva tartó iskoláit, hogy folytassák a tanítást. Ebből arra lehet következtetni, hogy Japán elkezdhet kilábalni a járványból, de még igen képlékeny, hogy tényleg eme fázisban jár-e már az ország.

Mekkora pénzügyi következményei lennének a halasztásnak?

A NOB bevételének 90%-át újraelosztja a nemzeti olimpiai bizottságok és a sportági szakszövetségek között. A 2016-os riói olimpia után ez 1,8 billió forintot jelentett. Az olimpia gazdasági hátterét azok a televíziós műsorszolgáltatók és szponzorok teremtik meg, amelyek rengeteg pénzt fektetnek az ötkarikás mozgalomba, különösképpen az aktuális játékok szervezésébe.

“Az olimpia lemondása, legrosszabb esetben törlése során a kártalanítás jelentette kockázatot is mérlegelni kell. Az anyagi következmények jó eséllyel a sporton fognak csattanni” – mondta Nathalie Nenon-Zimmermann, aki ezen kívül hozzátette, hogy a televíziós jogok és a szponzoráció mögött egész iparágak működnek, amelyek a “jogok aktiválásához” kapcsolódnak és emberek százezreit foglalkoztatják világszerte. Ez alatt lehet gondolni a televíziók, rádiók, sportújságok tudósítóira, a helyszínre kiutazó operatőrökre, rendezőkre és egyéb stábtagokra, illetve a szponzorok vezetőire, a játékokon szolgálatot teljesítő munkatársaikra és még sok más emberre.

A jelenlegi helyzet a sportolók szemszögéből

Mint említettem, az utóbbi napokban több sportoló és sportvezető is követelte az olimpia elhalasztását. Többségük azonban nem is a koronavírussal érvel emellett, hanem azzal, hogy az olimpiára a sportolói helyek 43%-a még nem kelt el, vagyis nem kevés kvóta vár gazdára. A NOB végrehajtó bizottságában fölmerült egy olyan javaslat, amely alapján az eredetileg korábbi időpontra tervezett kvótaszerzési határidőt kitolnák június 30-áig, de szóba jött az a lehetőség is, hogy a sportági szakszövetségek változtathatnak saját kvalifikációs rendszerükön egyrészt a folyamat pörgetése miatt, másrészt pedig azért, hogy lehetőleg senkit se érjen méltánytalanság a példátlan szituáció miatt.

Jelenleg számos sportoló aggódik a kvótaszerzés miatt, ami abszolút érthető. Valószínűleg én is eléggé ideges lennék, ha négy hónappal az olimpia kezdete előtt még nincs meg a kvótám, s lehet, hogy nem is tudom megszerezni egy nyomorult vírus miatt. Itt is lehet viszont azzal érvelni, hogy még van idő Tokióig, márpedig abban mindenki bízik, hogy ezt az őrületet, amit koronavírus-világjárványnak nevezünk, még a tavasz folyamán sikerül leküzdeni.

Van viszont még egy, sportolói szempontból fontos kérdés: a doppingellenőrzések biztosítása. Sok országban ugyanis leálltak az ellenőrzések, ami alkalmat adhat a nem tiszta sportolók számára, hogy nyugodtan éljenek tiltott szerekkel, s így esetleg jogosulatlan előnybe kerüljenek tiszta társaikkal szemben akár a kvalifikáció során, akár az olimpián. Éppen ezért rendkívül fontos, hogy akár lesz olimpia, akár nem, a dopping elleni harc minél előbb folytatódjon, mert doppingolni nem csak az olimpián szokás, hanem kb. a sport minden szintjén.

A magam részéről nagyon bízom benne, hogy az olimpiát sikerül megmenteni, de ez a következő hetek, hónapok során fog eldőlni.

Ebben a cikkben a téma érzékenysége miatt nem tartom etikusnak reklámok közzétételét, ezért nem is szerepelnek hirdetések.

A kiemelt kép forrása: Sportudvar-archívum

Vélemény, hozzászólás?

Top