Az Európai Labdarúgó-szövetség (UEFA) keddre értekezletet hívott össze, amelyen jó eséllyel határoznak a klubsorozatok és a nyári Európa-bajnokság felfüggesztéséről, illetve halasztásáról. A L’Équipe már tényként közli, hogy mivel a kontinens szinte valamennyi országában betiltották a sporteseményeket, s nem lehet tudni, meddig tart ez az áldatlan állapot, biztosan nem rendezik meg idén az Eb-t, legfeljebb jövőre kerül rá sor. Jelen pillanatban sajnos nem igazán lehet vitatkozni azokkal, akik halasztást szeretnének.
Ebben a cikkben a téma érzékenysége miatt nem tartom etikusnak reklámok elhelyezését, ezért nem is szerepelnek hirdetések.
Talán még kettő héttel ezelőtt sem gondoltuk volna, hogy a lehetetlen lehetségessé válik: elhalaszthatják a nyári labdarúgó-Európa-bajnokságot. Miután a kontinens legtöbb országában betiltották a nemzeti bajnokságok és kupák folytatását, és a nemzetközi sorozatokat is egyre jobban akadályozza a koronavírus miatti pánik, ezért az UEFA-nak döntenie kell, mi fontosabb számára: az Eb megrendezése minden áron (amihez eddig ragaszkodott), vagy a zsúfolt klubnaptár lebonyolítása néhány hét, vagy akár néhány hónap eltolással? Jacques Lambert, a 2016-os Európa-bajnokság szervezőbizottságának elnöke szerint természetessé vált, hogy a kontinentális szövetségnek föl kell tennie ezt a kérdést.
Mit gondol az UEFA?
Az európai szövetség a koronavírusnak az öreg kontinensen való tömeges elterjedésének kezdete óta egészen tegnapig azt kommunikálta, hogy az Európa-bajnokságot mindenképp megrendezik, nincs ok annak halasztására, vagy törlésére. Tegnap azonban már csak annyit közölt a szervezet, hogy keddre értekezletet hívott össze, amelyen a tagszövetségekkel vitatják meg a mostanra világjárvánnyá fajult koronavírus miatti intézkedéseket. A L’Équipe francia sportnapilap és spanyol médiumok egyaránt úgy értesültek, hogy minden valószínűség szerint elhalasztják az Eb-t, arra leghamarabb 2021 nyarán kerülhet sor, a Bajnokok Ligája és az Európa Liga idei szezonját pedig felfüggesztik.
“Nem kell máris a legrosszabb forgatókönyvre készülni” – mondta még március elején Alekszander Cseferin, az UEFA elnöke a szövetség amszterdami kongresszusán, amelyen ugyanakkor Teodor Teodoridisz főtitkár közölte: dolgoznak a lehetséges szituációk kezelésén. Ekkor az események törlése még föl sem merült – legalábbis a kommunikáció szintjén -, azóta viszont ez megkerülhetetlen gondolattá vált.
“Ez a legvalószínűbb forgatókönyv” – közölte egy francia klub befolyásos elnöke. “Az UEFA-nak kötelessége felfüggeszteni az európai sorozatokat (Bajnokok Ligája, Európa Liga stb.), míg ahhoz, hogy ezeknek a befejezését biztosítani tudja, el kell halasztania az Eb-t. Ez a legvalószínűbb forgatókönyv akkor, amikor azt látjuk, hogy egyre több játékos is megbetegszik” – tette hozzá a neve elhallgatását kérő klubvezető.
Az AFP hírügynökség megkereste az Európa-bajnokság közvetítési jogaival rendelkező társaságokat, ám azok közölték: az UEFA nem kommunikált velük semmi konkrétumot a torna sorsával kapcsolatban, csupán annyit, hogy rövidesen bejelentést fognak tenni. Azonban az egyik európai jogtulajdonoshoz kötődő, anonim forrás azt közölte a francia hírügynökséggel, hogy az UEFA “krízissejtet” állított fel, s két lépésben fog döntést hozni: előbb a sürgősebb ügyben, azaz a nemzetközi klubsorozatok felfüggesztésével kapcsolatban, utóbb pedig az Eb-t illetően.
Mik az akadályozó tényezők?
Mint köztudott, az idei Európa-bajnokságot egy szokatlan, s minden bizonnyal egyszeri módon: nem országok, hanem városok szintjén bonyolítanák le. 12 ország ugyanennyi városa rendezne mérkőzéseket, köztük Budapest három csoportmeccset és egy nyolcaddöntőt. Az ötlet még Michel Platini idejéből származik, ám az UEFA mostani vezetésének tetszését nem nyerte el, mivel a 2024-es tornát Németországnak ítélte oda.
A 12 rendező ország mindenesetre nem könnyíti meg a helyzetet. “Első körben azzal találtuk magunkat szembe, hogy olyan hipotézis valósulhat meg, hogy több rendező ország is kénytelen lesz karanténintézkedéseket és a nagy tömegek mozgására, gyülekezésére irányuló rendkívüli korlátozásokat bevezetni” – mondta Jacques Lambert.
Ez a bizonytalanság minden szervezési elképzelést fölborított a 2016-os Eb főnöke szerint, aki hozzátette azt is, hogy a helyzet súlyossága szempontjából nem lehet pontosan és egyértelműen tudni, hogy mely rendező országokat érintheti súlyosan a helyzet.
A másik nagy probléma – ami Lambert szerint még nagyobb gond is – a jegyértékesítés körül van. “Hogyan lehet előre tervezni a nézőkkel szembeni hozzáállást, amennyiben még az UEFA sem ismeri, hogy három hónap múlva milyen közlekedési feltételek fognak fönnállni? Ez nem orvosolható az utolsó pillanatban, hacsak nem döntenek úgy, hogy minden mérkőzést zárt kapuk mögött rendeznek”.
Éppen ezért a másik forgatókönyv a zárt kapus összecsapások lebonyolítása lehet. Jegyértékesítéssel foglalkozó vállalkozók egyöntetű véleménye szerint ez a lehető legrosszabb forgatókönyv a szóba jöhető rövid távú eshetőségek közül. Ez ugyanis azt jelentené, hogy amellett, hogy emberek százezrei nem tudnának élni a lehetőséggel, hogy kimenjenek az Eb-meccsekre, a televíziós társaságoknak sem lenne más választásuk, minthogy ürességtől kongó stadionokban zajló mérkőzéseket közvetítsenek.
A közvetítési jogokkal rendelkező társaságok körében sem kicsi az aggodalom. “Egy olyan torna esetében, amelyet 12, járványügyileg különböző stádiumban lévő országban rendeznek, nehéz belátni, hogy mennyire volna fenntartható az esemény lebonyolítása” – magyarázza az egyik európai műsorszolgáltatóhoz közel álló forrás.
“Sok vállalat megtagadja munkavállalóinak elengedését az Eb-re, ezért a történet a törlés irányába mutat” – mondta Bruno Bianzina, a Sport Market marketingügynökség vezérigazgatója.
Meddig halasztható az Eb?
Az elmúlt években már egyre többen kezdték el figyelmeztetni az UEFA-t, hogy a versenynaptár a túlzsúfoltság küszöbére jutott. A mostani példátlan helyzetben pedig pontosan láthatjuk, milyen problémákhoz vezetett az, hogy a topkluboknak és topjátékosoknak augusztustól májusig szinte egy perc pihenőjük sincs, mivel esetükben általában 3-4 naponta követik egymást a mérkőzések.
A gondot az tetézi, hogy jelen állás szerint az olasz, a francia, a spanyol és a német bajnokság is hetekig szünetelni fog (legutóbbiban most hétvégén még rendeznek zárt kapus fordulót), így ezek legjobb esetben is májusban, vagy júniusban fejeződhetnek be. A helyzet tehát úgy is súlyos, hogy az angol bajnokság egyelőre nem állt le, de ma jó eséllyel a Premier League vezetői is ugyanerre a döntésre jutnak azután, hogy éjszaka Callum Hudson-Odoi, a Chelsea játékosa, valamint Mikel Arteta, az Arsenal vezetőedzője is elkapta a koronavírust, s a Leicesternél is többek esetében fölmerült a fertőzés gyanúja.
A topligák felfüggesztése már önmagában is teljesen borítja a naptárat, de a BL és az EL várható felfüggesztése csak tovább fogja tetézni a bajt, ami lényegében egyenlő lenne az Európa-bajnokság halasztásával, feltéve, ha nem döntenek a nemzeti és nemzetközi klubsorozatok törléséről. Ez utóbbi azonban nem biztos, hogy igazságos döntés lenne, mert ebben az esetben pl. a Liverpool, amely kerek harminc éve vár az újabb angol bajnoki címre, akár a hétvégén bajnokká válhat, de a bajnokság törlése alighanem azt hozná magával, hogy idén nem hirdetnének végeredményt, így bajnokot sem, hiszen nem tudnának teljes idényt lebonyolítani. A nemzetközi kupaindulás szempontjából azonban szintén kezdeni kellene valamit egy ilyen helyzettel, el kellene dönteni, hogy akkor mégis mely országból mely csapatok indulhatnának a BL-ben és az EL-ben.
“Az UEFA-nak egy dilemmával kell szembenéznie: veszélyezteti-e olyan jövedelmezőbb sorozatait, mint a Bajnokok Ligája, vagy elhalasztja az Eb-t, s ebben az esetben akár június végéig is engedné a sorozatok lebonyolítását? Mindkettő megmentése számomra nagyon bonyolultnak tűnik” – jelentette ki Virgile Caillet francia sportközgazdász.
És ha ez még nem volna elég, van még egy, semmivel sem kisebb bizonytalansági faktor: ismerni fogjuk-e az összes kijutó ország nevét a június 12-ei kezdés előtt? Az utolsó négy hely elvileg március végén kelne el, azonban a Bosznia-Hercegovina – Észak-Írország pótselejtezőt már elhalasztották, mivel a bosnyákoknál több kerettag is külföldről tér vissza, márpedig a beutazókkal szemben 14 napos karantént rendeltek el. “Mi történik, ha egy válogatott olyan játékosokat akar behívni, akik klubjuknál karanténba kerültek? Minden bizonnyal komoly nehézségek elé nézünk” – tette hozzá a névtelen francia klubelnök.
Jelen állás szerint a március 26-ai bolgár-magyar pótselejtezőt zárt kapuk mögött, nézők és újságírók nélkül rendezik meg, azonban szerintem jelen pillanatban nem az a kérdés, hogy lesz-e pótselejtező és Európa-bajnokság, hanem az, hogy egyáltalán mikortól tudunk majd ismét normális fociéletről beszélni Európában?
Ebben a cikkben a téma érzékenysége miatt nem tartom etikusnak reklámok elhelyezését, ezért nem is szerepelnek hirdetések.
A kiemelt kép forrása: Sportudvar-archívum