Az elmúlt években abban az esetben, ha egy város pályázni óhajtott egy olimpia megrendezésére, az ezt ellenzők egyik legfőbb érve az volt, hogy csomó, az ötkarikás játékokra épült helyszín a versenyek befejeztével kihasználatlanul maradna, s előbb-utóbb az enyészeté lenne. Emiatt haltak már el pályázati szándékok. A Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) a napokban közzétett egy jelentést, amely szerint a modern olimpiákra egyáltalán nem jellemző, hogy nagyon sok helyszínük parlagon heverne. Kétségtelen, hogy vannak ilyen létesítmények, de szerencsére nem ez a leggyakoribb eset. A most kiadott jelentés akár a jövő olimpiáira pályázni óhajtó városokat, országokat is meggyőzheti arról, van értelme belevágni a projektbe, s a kétkedőket is el lehet hallgattatni vele. A fehér elefántok. Ezt az indiai eredetű kifejezést hosszú ideje igyekszik levakarni a Nemzetközi Olimpiai Bizottság az ötkarikás játékokról. A jelző arra vonatkozik ugyanis, hogy több olimpiai helyszín is nem sokkal a jelentős kiadásokat generáló olimpia után egyből üresen maradt, s az enyészeté lett. Elég csak a 2004-es athéni vagy a 2016-os riói játékok bizonyos létesítményeire gondolnunk, amelyek ma már nem is léteznek vagy ha igen, akkor finoman fogalmazva is rossz állapotban vannak. Ha lehet hinni a NOB által a napokban kiadott terjedelmes jelentésnek, akkor ennek már nincs jelentősége. Május 20-án,…
A tartalom megtekintéséhez kérünk jelentkezz be vagy regisztrálj a Sportudvar Prémiumra vagy a Sportújságíró Műhelybe!