VIDEÓKKAL – Valószínűleg sokan vannak, akik számára nem világos, milyen különbségek vannak az alpesi sí szakágai között és nem értik, minek van ennyi versenyszám. A Sportudvar a téli olimpia apropóján most bemutatja, miben térnek el egymástól az egyes szakágak.
Most ingyenesen regisztrálhatsz a Sportudvar Prémiumra – ne hagyd ki!
Lesiklás, a sebesség temploma
Ez az alpesi sí királykategóriája, mivel itt a legnagyobbak a sebességek: egy versenyző akár 130 km/órát is elérhet a csúszás közben, de volt már példa arra is, hogy 160 km/óra fölé ment valaki. A szakág elnevezése pontosan utal annak formájára, hiszen a versenyzők szinte folyamatosan lejtőkön haladnak, s viszonylag kevés az olyan szakasz, ahol ne lennének jelentős szintkülönbségek. Egy-egy lejtős szakasz akár több tíz méteres is lehet. A lesiklás csupán egy futamból áll, amelyet rendre egy viszonylag hosszú és egymástól távol lévő kapukkal teletűzdelt pályán kell teljesíteni, miközben a versenyzőnek ügyelnie kell arra, hogy a lehető legnagyobb sebességet tudja elérni mindenhol. Egy lesiklópályának nem az az egyetlen nehézsége, hogy a síző megfelelően bevegye a kapukat, hanem a megfelelő nyomvonal megtalálása és a teljes idő alatti tökéletes teljesítmény. Utóbbi azért különösen fontos, mert célbaéréskor szinte égnek a versenyzők combjai a fölgyülemlett tejsavtól. A sokszor igen meredek lejtmenetekben előnyt jelenthet a versenyzők relatíven nagy súlya, hiszen minél nehezebb valaki, annál gyorsabban tud lesiklani. Ennek köszönhető az, hogy a lesikló-specialisták általában nagyobb testtömeggel bírnak, mint pl. a műlesiklók.
Miklós Edit a szenzációt jelentő 7. helyen végzett a 2014-es téli olimpián lesiklásban, íme a futama:
Szuperóriás-műlesiklás: Enyhébb, de technikásabb menet
Ez a különleges nevű szakág gyakorlatilag egy kompromisszum a lesiklás és a lejjebb taglalandó óriás-műlesiklás között. A sebesség itt is nagyon magas, de nem annyira, mint lesiklásban, még úgy sem, hogy a versenyzőknek itt lehetőségük van fölvenni az ún. tojásalakot, amellyel a legnagyobb sebességet tudják elérni. A tojásalak azt jelenti, hogy a síző szinte guggolva, előrehúzott karokkal közlekedik. A lejtők itt kevésbé hangsúlyosabbak, mint lesiklásban, a kapuk közelebb vannak egymáshoz és meglehetősen lágyak az ívek. Nagy nehézsége a szuperóriás-műlesiklásnak, hogy a lesiklással ellentétben itt nincs lehetőségük a versenyzőknek a futam előtti napokban edzeniük, így sokkal nagyobb a hibázás lehetősége, s általában több is a hiba. A sízők ebben a szakágban tehát legfeljebb fejben tudnak felkészülni erre a versenyre.
Ester Ledecka négy évvel ezelőtt óriási meglepetésre megnyerte ezt a versenyszámot, miután pár nappal előtte hódeszkában is aranyérmes lett. Íme pjongcsangi győztes futama:
Most ingyenesen regisztrálhatsz a Sportudvar Prémiumra – ne hagyd ki!
Óriás-műlesiklás: A gyorsaság és a technika házassága
A leggyorsabb technikai versenyszámról van szó. Itt kettő futamot rendeznek ugyanazon a napon, s a kapuk száma futamonként 30 és 65 között ingadozik. A két futam összesített időeredményei alapján rangsorolják a versenyzőket. A műlesikláshoz képest nagyobb távolságok vannak a kapuk között, ám a versenyzőknek így sincs módjuk fölvenni a tojásalakzatot, mint szuperóriásban. Ennek az az oka, hogy itt a nagy mennyiségben elhelyezett kapuk gyorsan követik egymást, s a sízőknek lényegében szlalomozniuk kell közöttük – ezért is hívják a műlesiklást gyakran szlalomnak. Nagyon jó mozgékonyság kell ehhez a szakághoz. Aki műlesiklásban jó, annak az óriással sem gyűlik meg általában a baja.
Alexis Pintarault, a franciák óriás-műlesikló menője így teljesít egy futamot:
Műlesiklás: A technika csúcsa
Ez az alpesi sí legtechnikásabb és talán éppen emiatt legnézettebb szakága. Itt is kettő futam alapján hirdetnek győztest. A pályák jóval rövidebbek, mint lesiklásban és a szintkülönbség is kisebb szokott lenni (ezért is nevezik műlesiklásnak), viszont itt a kapuk száma 40 és 75 között mozoghat. Itt aztán tényleg a legnagyobb mértékű mozgékonyságra van szükség, hiszen itt szinte folyamatosan szlalomozni kell, egy csöppnyi pihenő sincs. Itt “mindössze” 70 km/h környékéig lehet fölgyorsulni, hiszen ennél nagyobb tempónál már szinte lehetetlen bevenni a rendkívül éles kanyarokat, de sokaknak ez már 70-nél sem sikerül mindig. Aki nem képes terpeszkedni a hirtelen irányváltások során, az biztosan bukik. Itt is az nyer, aki a két futam alapján a legjobb időt éri el, de itt annyi különbség van, hogy csak az első harminc kerülhet be a második futam mezőnyébe. Végül figyeljétek meg a befutónál a szlalomozók síléceinek méretét, amikor sietnek megmutatni azokat a kamerának, ugyanis ezek a lécek jóval rövidebbek, mint a lesiklásnál használtak.
Alexis Pintarault az idei olimpián elrontotta a kombináció műlesikló-részét – ez is bizonyítja, mennyire nehéz teljesíteni egy ilyen futamot:
C'est fini pour Alexis Pinturault sur le combiné !! 😩 11e à l'issue de la descente, le Français 🇫🇷 a enfourché durant le slalom ! Il n'y aura pas de médaille aujourd'hui pour le skieur de Courchevel… #Beijing2022 pic.twitter.com/JOoRRlxYXZ
— Eurosport France (@Eurosport_FR) February 10, 2022
Kombináció: A mindenben jók kihalófélben lévő jutalomjátéka
A kombináció pár évvel ezelőtt még minden alpesisí-verseny kihagyhatatlan eleme volt, de nemrégen kivették a világkupából, s ugyan az olimpia és a világbajnokság műsorán még szerepel, szépen lassan el fog tűnni a színről. Elég csak azt említeni, hogy a férfiak hétfőn rendezett kombinációjában mindössze 26-an álltak rajthoz, s ennek volt nagyban köszönhető, hogy a magyarból lett izraeli, Szőllős Barnabás a 6. helyet szerezte meg, ami választott hazájának eddigi legjobb téli olimpiai eredménye. Ennek a szakágnak az (volt) a lényege, hogy lehetőséget adjon mindazoknak, akik lesiklásban és műlesiklásban is hasonlóan jók, de annyira nem, hogy bármelyiket megnyerjék, vagyis kicsit olyanok, mint az öttusázók vagy akár a tízpróbázók: külön-külön nem lennének jók ezekben a számokban, ha viszont ezekre egy nap leforgása alatt kerül sor, akkor már igen. Előbb lesikló-, majd műlesiklófutamot rendeznek, s itt is az összesített idők alapján hirdetnek végeredményt. Különleges ez a versenyszám azért, mert a lesiklás és a műlesiklás (mint föntebb taglaltam) két, egymástól drasztikusan eltérő síelési forma, ráadásul a lesikló-specialisták sosem jó szlalomozók. Jó kérdés, mennyi ideje van még a kombinációnak, de nem kizárt, hogy a mostani volt az utolsó olimpiája ennek a szakágnak…
Most ingyenesen regisztrálhatsz a Sportudvar Prémiumra – ne hagyd ki!
A kiemelt kép forrása: Panoramic