Tegnap befejeződött az idei vizes világbajnokság. A hazai rendezésű, mindössze alig negyedév leforgása alatt tető alá hozott eseményen a magyar sportolók 2 arany-, 2 ezüst- és 1 bronzérmet szereztek. Ez a teljesítmény elmarad a 2017-es vb-n látottaktól, de vannak azért bíztató jelek a következő évekre, akár egy évtizedre előretekintve. Voltak persze csalódások is, de összességében véve azt lehet mondani, hogy a magyarok igyekeztek a legtöbbet kihozni magukból, s ez a többségnek sikerült is. A Sportudvar most sportágonként értékeli a magyar versenyzők, csapatok szereplését.
Nyári akció a Sportudvar Prémiumban – most kedvezményes áron válhatsz taggá. Ne hagyd ki!
Úszás: Milák Kristóf és a nyíltvízi úszók remekeltek
Összesen 39 medencés és nyíltvízi magyar úszó vágott neki június 17-én a hazai rendezésű világbajnokságnak, melynek megrendezésére csak az év elején derült fény, miután a Fukoukába tervezett viadal halasztása miatt a nemzetközi szövetség (FINA) szeretett volna egy másik helyszínen vb-t rendezni, s erre a 2017-ben sikeres vb-t lebonyolító hazánk volt a legalkalmasabb.
A medencés úszás eseményeire a Duna Arénában került sor, ugyanakkor hiába indult szépszámú magyar csapat ezeken a versenyeken, igazi éremesélyről csak Milák Kristóf esetében lehetett beszélni. A 200 méteres pillangóúszásban már mindent megnyert és világcsúcstartónak is számító magyar szupersztár szerencsére hozta, sőt, talán túl is teljesítette az elvárásokat, hiszen előzetesen az volt a minimum, hogy 200-on megvédje címét. Ezt meg is tette, ráadásul 1:50,34-es világcsúccsal. Maximalizmusát bizonyítja, hogy még ezzel az idővel sem volt elégedett, mert többet érzett magában. Milák Kristóf 100 pillangón ezüstérmes volt a legutóbbi olimpián Caeleb Dressel mögött, mégpedig óriási csata végén. Alighanem most is ők ketten küzdöttek volna az aranyéremért, amennyiben az amerikainak nem adódnak egészségügyi problémái, amik miatt a teljes világbajnokságtól visszalépett. Így Kristóf 100-on is simán nyert, ezáltal kétszeres világbajnokként zárta a hazai tornát. Milák Kristóf a 4×100-as és a 4×200-as magyar gyorsváltónak is tagja volt, s mindkét egységgel az 5. helyet szerezték meg. A magyar úszók közül ő az, akinek mostani teljesítményét illetően nekünk semmilyen hiányérzetünk nem lehet.
A medencés úszók közül másnak sajnos nem sikerült érmet szereznie. Ehhez Hosszú Katinka volt a legközelebb, aki már nem halmozza az érmeket, mint pár éve. Katinka 200 vegyesen a 7. lett, fő számában, 400 vegyesen viszont hajszállal maradt le a dobogóról, mivel a 4. helyen csapott a célba. A bajai úszó számára az az egyetlen cél karrierje közelgő befejezése előtt, hogy eljusson 100 éremig minden versenyét figyelembe véve. Jelenleg 96 medálnál jár, de az augusztusi római Európa-bajnokságon növelheti érmeinek így is elképesztő számát. Mostani formáját látva lehet rá esélye, hiszen az Eb-ken azért valamelyest gyengébb a mezőny az öreg kontinensen kívüli úszóhatalmak (USA, Japán, Ausztrália) távolléte miatt.
Ha már a női 400 méteres vegyesúszás szóba került, érdemes megemlíteni a távon Európa-bajnoki ezüstérmes Mihályvári-Farkas Viktóriát is, aki ezúttal nagyon balszerencsés volt, hiszen előfutamában a 4. lett, összesítésben pedig a 9. időt érte el, így pont lemaradt a fináléról, pedig ha bejut oda, aligha a 8. helyen ér célba. Katinkával ellentétben ő még karrierje legelején jár, úgyhogy remélhetőleg sikerül még sok sikert aratnia, mert a tehetsége megvan hozzá.
A férfiaknál összesen 8 versenyzőnek és a 2 váltónak sikerült döntőbe jutnia. Mint már említettem, a két váltó egyaránt 5. lett. A dobogóhoz viszont Szabó Szebasztián járt a legközelebb, aki 4. lett 50 gyorson. A délvidéki versenyzőnek 50 pillangón jött még össze egy 6. helyezés. Mint maga is beismerte, még fejlődnie kell ahhoz, hogy kedvenc távján, 50 méteren odaérhessen a dobogó tetejére, de mindent megtesz, hogy ez összejöjjön. Azt gondolom, sikerülni fog neki – akár már az Európa-bajnokságon. Kenderesi Tamás 200 pillangón 6. lett, neki ez volt az egyetlen száma. Németh Nándornak összesen négyet kellett úsznia ahhoz, hogy 6. lehessen 100 méteres gyorsúszásban, hiszen a középdöntő végén szétúszásban kellett résztvennie. Ennek megnyerésével jutott a döntőbe, ahol elérte ezt a nem rossz eredményt. Ugyancsak 6. lett 200 háton Telegdy Ádám, aki még szintén nagyon fiatal, s nem kizárt, hogy hosszú idő után az első magyar férfi hátúszó lesz, akinek sikerül nagy világversenyeken a csúcsra érnie. Mostani teljesítménye alapján erre minden esélye megvan. Ugyanez elmondható a mindössze 19 éves Kós Hubertről is, aki 200 vegyesen lett 6. Kellemes meglepetést okozott két, felnőtt világbajnokságon most először résztvevő fiatal úszó: Holló Balázs és Kovács Benedek Bendegúz. Előbbi 400 vegyesen, utóbbi 200 háton jutott a döntőbe, s ugyan mindketten a 8., vagyis az utolsó helyen csaptak célba, de mindenképpen büszkék lehetnek magukra, hiszen első felnőtt vb-n rögtön döntőbe jutni nem kis teljesítmény.
Ami a nőket illeti, náluk kevesebb magyarnak sikerült döntőt úsznia. A már említett Hosszú Katinka 200 vegyesen a 7. lett. Ugyanezt az eredményt érte el 200 pillangón a címvédő Kapás Boglárka is, akinek munkáját az elmúlt időszakban húgának halála, majd a vb alatt egy megbetegedés nehezítette, s el is mondta, hogy nem sok ereje volt a döntőben, így most ez volt a maximum. Szintén 7. lett a 200 méteres hátúszás döntőjében a nagyon fiatal Molnár Dóra is, akit nagy tehetségnek tartanak, s első felnőtt világversenyén rögtön meg is mutatta, hogy bizony lehet benne reménykedni. Ugyanitt Burián Katalin a 8. lett. A 4×200-as váltó az 5., a 4×100-as csapat a 8. helyen fejezte be küzdelmeit a Duna Arénában.
Nyíltvízi úszásban is lehettek vérmes reményeink, hiszen több olyan versenyző is indult magyar részről, aki ért már el remek eredményeket korábban. Némi meglepetésre a legjobb eredményt azonban a 6 km-es mixváltó érte el. A Betlehem Dávid, Olasz Anna, Rasovszky Kristóf, Rohács Réka összeállítású csapat a 2. helyen ért célba egy nagy hajrá végén. A másik magyar érem is nem várt helyre került, hiszen a férfiak 25 km-es számában Gálicz Péter a 3. lett. Ugyanitt Kalmár Ákos sokáig vezetett, de végül elfáradt és csak a 8. lett. A magyar férfiak egyéniben kizárólag top 10-es eredményeket értek el, hiszen Betlehem Dávid 10 km-en 5., 5 km-en 7. lett, Rasovszky Kristóf pedig 5 km-en a 9.-ként zárt. A világbajnok és olimpiai ezüstérmes Rasovszky Kristóf 10 km-en is jól teljesített, ám rúgást kapott a mellkasára, ami miatt nehezen tudta venni a levegőt, ezért föladni kényszerült azt a futamot. A nőknél Olasz Anna 10 km-en elért 6. helyen bizonyult a legjobb egyéni eredménynek, de Rohács Réka 25 km-en elért 8. helyezése is kiváló eredmény. Réka 5 km-en a 15. lett, míg Balogh Vivien ugyanitt a 24., 10 km-en a 17. helyen ért célba.
Műugrás, szinkronúszás: Az ugrottak és úsztak még kategóriában
Két olyan sportág is szerepelt a vizes világbajnokság menetrendjében, amelyekben sajnos nem lehettek komolyabb elvárásaink, mivel a magyarok nem tartoznak a világelithez. Műugrásban Mosena Estilla és Veisz Emma indultak. 1 méteren előbbi a 37., utóbbi a 40., míg 3 méteren előbbi a 21., utóbbi a 37. helyen végzett. Szinkronúszásban a magyar csapat két számban: kombinációs kűrben és az összefoglaló kűrben is döntőbe jutott, ám mindkét esetben a 8. lett. A rövidprogramban a 14. helyen zártak a lányok, így ott nem jutottak a fináléba. Hungler Szabina egyéniben a 17. lett, míg a párosok között Gács Boglárka és Farkas Dóra Linda a 19. helyen végeztek.
Vízilabda: A nők döntőztek, a férfiak leszerepeltek
Végül, de nem utolsó sorban essék szó a vízilabdáról is, amelyben bizony mindkét magyar válogatottól érmet lehetett remélni. Végül a nők voltak azok, akik szállították a medált, hiszen a 2. helyen zárták a küzdelmeket. A nemzeti csapat a tornát a harmatgyenge Kolumbia 35:4-es kiütésével kezdte, később azonban egy fájó vereség következett Olaszország ellen (10:9), így Kanada 11:7-es megverése is csak a 2. helyhez volt elegendő a csoportban. Ez azt jelentette, hogy a mieinknek nyolcaddöntőt kellett játszaniuk. Ezt 23:6-ra sikerült megnyerni Argentína csapata ellen, így jöhetett az Ausztrália elleni, kőkeménynek ígérkező negyeddöntő. Így is lett, kőkemény volt a meccs, s az ausztrálok nem jártak messze az egyenlítéstől, de végül szerencsére ez nem jött össze nekik, így 7:6-tal a magyarok jutottak az elődöntőbe. Ott Hollandia személyében egy újabb bivalyerős ellenfél következett. Az 1. negyed után még a vendégek vezettek egy góllal, majd a nagyszünetben döntetlen állt a Hajós Alfréd Nemzeti Sportuszoda eredményjelzőjén. A 3. negyed végén egy góllal már a mieink vezettek, s ezt az előnyt sikerült is megtartani, így a 13:12-es győzelem világbajnoki döntőt ért – 2005 után először. Tizenhét évvel ezelőtt Montréalban összejött a mieinknek a második világbajnoki cím, hiszen a döntőben hosszabbítás után 10:7-re győztek az Egyesült Államok ellen.
Mit ad a sors, ezúttal is az amerikaiak voltak az ellenfelek. Tudni kell, hogy női vízilabdában az USA számít a legerősebb nemzetnek, hiszen megnyerte a legutóbbi három olimpiát és a vb-ken is több sikere van az elmúlt évekből. Előzetesen nehéz volt megjósolni, hogy ki nyerhet, bár a keretek erősségét tekintve az amerikaiak voltak némileg esélyesebbek. A mieink mellett szólt a hazai pálya, az őrületes margitszigeti közönség és az a sportszakmailag jobban megalapozható tény is, hogy nagy tornán utoljára éppen a mieink győzték le az amerikaiakat, mégpedig a 2020-as olimpia csoportfázisában.
Az első negyed annak ellenére is teljesen rendben volt, hogy egy góllal az amerikaiak megnyerték. Kezdjük azzal, hogy a döntő első gólját Gurisatti Gréta lőtte egy nagyszerű befordulás után, aztán az sem mutatott rosszul, hogy a háromszoros címvédő amerikaiak több támadása is lövés nélkül, sarokba hajított labdával ért véget. Ugyan később fordítottak, és a védekezésük rendkívül szigorú volt, de hát a miénk is, emberhátrányban hatalmasakat blokkoltak a magyar védők.
Nyilván olyan döntő nincs, amelyikhez Keszthelyi-Nagy Rita ne szólna hozzá, óriási góllal egyenlített, a túloldalon viszont Maddie Musselman a hátára vette a csapatát, és harmadszor is vezetéshez juttatta a tengerentúliakat. Az emberelőnyeinket viszont rendre elszórtuk, pedig ezeket a lehetőségeket nagyon meg kellett volna becsülni, hiszen hat a hat ellen a lövőhelyzet kialakítása is elképesztően nehéz volt. Ezen a rossz szokáson Gurisatti változtatott, úgyhogy harmadszor is egyenlítettünk. Bíró Attila szövetségi kapitány előzetesen elmondta, csak úgy lehet esélye a magyar csapatnak, ha folyamatosan tapad az ellenfélre, ez pedig emberfölötti védőmunkával sikerült is. A nagyszünet előtt az amerikaiak visszavették a vezetést, egy parádésan megjátszott fór végén a korábbi UVSE-játékos, Maggie Steffens lőtt a kapuba, így 4:3-as vezetésükkel fordultak a csapatok.
A harmadik negyed viszont elég rosszul kezdődött, kihagyott magyar emberelőny után a Neushul-nővérek legfiatalabbika, Ryann ejtett a kapuba, először vezetett kettő góllal az ellenfél. Nem sokon múlt, hogy három legyen belőle, ám Magyari Alda kétszer is bravúrral védett. Bíró Attila jó ütemű időkérése után ismét Gurisatti Gréta lőtte szét a kaput fórból.
Margeta sporttárs ekkor ötméterest fújt Rybanska Natasára egy olyan szituációban, ami inkább tűnt víz alá vitt labdának, ezzel a bekkünk kipontozódott, ráadásul Musselman belőtte a büntetőt. Ezúttal sajnos nem tudtak visszajönni egy gólra a mieink, Neushul pedig háromra növelte a rivális előnyét. Az emberfóros játékunk ráadásul továbbra is hagyott kívánnivalót maga után, Ashleigh Johnson elképesztően védett, így az utolsó negyedet 7:4-es hátrányból kezdte a magyar együttes – a helytállás megvolt, de a győzelemhez innentől kezdve csoda kellett volna.
A mieink közel is voltak a csodához, mínusz négyről visszajöttek egyetlen gólra, úgy, hogy a végén már a kapus Magyari is felúszott támadni. Egyenlíteni azonban nem sikerült, az ellenfél újabb ötméterest kapott, a reklámtábla meg egy jobblábas kapáslövést a felrobbanó Bíró kapitánytól. Musselman ezúttal sem hibázott, az amerikaiak így 9:7-re győztek.
A magyar válogatottnak azonban nincs miért szégyenkeznie, egyrészt a világbajnoki ezüstérem is elképesztően nagy teljesítmény, ráadásul a meccs nagy részében tartotta a lépést a hét éve egyeduralkodó amerikaiakkal, és olyan dolgokat művelt a vízben, amilyenekre a világon senki más nem képes az ellenfélen kívül. A mieink nagyon szomorúak voltak a lefújás után, a kapitány összeroskadva ült az időmérő óra előtt, miközben a győztesek boldogan pancsoltak – néhány nap múlva azonban egészen biztosan egyre jobban fényesedik majd az ezüstérem annak dacára, hogy hazai vb-döntőt elbukni a legfájdalmasabb és legnehezebben földolgozható dolgok egyike a sportban attól függetlenül, hogy egyébként milyenek voltak az erőviszonyok.
Ami a férfiakat illeti, a csapat úgy készülhetett erre a világbajnokságra, hogy a 2017-es hazai vb-n döntőt játszhatott, ám ott vereséget szenvedett a horvátoktól. Ami a csoportkört illeti, Grúzia és Brazília legyőzése (18:14 és 20:6) nem jelentett hatalmas gondot, igaz, hogy a grúzok elleni meccs a vártnál szorosabb volt, mert a mieink rengeteg hibával játszottak. Még szerencse, hogy az első mérkőzésen, Montenegró ellen ez nem így volt, mert ott 12:8-ra sikerült nyerni, így meglett a csoportelsőség. Ez azt jelentette, hogy a magyar válogatottnak nem kellett nyolcaddöntőznie. Ettől függetlenül a negyeddöntőben egy kőkemény ellenfél várt a mieinkre, hiszen a címvédő Olaszország került a fiúk útjába. A taljánok az elbukott 1. negyed után a folytatásban átvették az irányítást, három góllal is elhúztak, s a pontatlanul védekező és támadó magyar csapat későn nyitotta meg a hajrát, így 11:10-es vereség lett a találkozó vége. A mieink az 5-8. helyért küzdhettek a továbbiakban, de a motiváció korántsem volt akkora, mint előtte, így nem is volt csoda, hogy az uraknál lényegesen gyengébb Egyesült Államokat nem sikerült rendes játékidőben legyőzni (11:11), majd ötméteresekkel az amerikaiak győztek. Maradt a 7. hely, mint elérhető cél, s ez Montenegró újabb, ezúttal 8:6-os legyőzésével sikerült is.
Nem szabad elmenni szó nélkül amellett, hogy 36 éve nem látott gyenge szereplés volt ez a magyar fiúktól világbajnokságon, hiszen az 1986-os madridi tornán sikerült csak ennél a 7. helynél gyengébben szerepelni, akkor 9. lett a nemzeti együttes. Amennyiben az öt nagy válogatott tornát (olimpia, vb, Eb, világkupa, világliga) együttesen nézzük, akkor is csupán kétszer sikerült a 7. helynél is rosszabb pozícióban végezni, s 7. helyezésből is mindössze egyet találunk.
Märcz Tamás szövetségi kapitány tegnap úgy nyilatkozott, hogy vállalja a felelősséget ezért a gyenge eredményért, s nem lennék meglepve, ha a szövetség nem vele képzelné el a folytatást. Persze sok idő nincs a következő nagy tornáig, hiszen a nyár végén jön a spliti Európa-bajnokság, de a vb alapján nem lehetnek túlzottan vérmes reményeink azzal a viadallal kapcsolatban sem, pedig oda címvédőként mennek a magyarok. Reméljük a legjobbakat…
Magyarország tehát 2 arany-, 2 ezüst- és 1 bronzéremmel zárta a váratlanul, mindössze pár hónappal ezelőtt a versenynaptárba került hazai rendezésű világbajnokságot, amelynek szervezése alapvetően jó volt. Hazánk 2027-ben lesz legközelebb otthona a világbajnokságnak. Azt gondolom, akkor is lesz majd minek örülni, hiszen úszásban és vízilabdában is sok tehetségünk van, akik addigra odaérhetnek a felnőttek között is az élmezőnybe. Reméljük, ez így lesz, ugyanakkor most mindkét sportágban a nyárvégi Európa-bajnokság kerül a fókuszba: az úszóknak Rómában, a vízipólósoknak Splitben lesz kontinensviadaluk. Ezt követően jön a 2023-as dubaji világbajnokság, amit a 2024-es Eb és olimpia követ. Bízzunk benne, hogy minél több magyar sikernek örülhetünk majd a következő években is!
Nyári akció a Sportudvar Prémiumban – most kedvezményes áron válhatsz taggá. Ne hagyd ki!
A kiemelt kép forrása: nemzetisport.hu