Az első modern kori olimpia története

Ezen a héten van a 124. évfordulója az 1896-os athéni olimpiának, az első modern ötkarikás játékoknak. Az esemény merőben más volt napjaink olimpiáihoz képest, ennek ellenére azonban számos remek teljesítménynek lehettek szemtanúi azok, akiknek volt szerencséjük látni a versenyeket. A Visszapillantó föleleveníti a 124 esztendővel ezelőtti eseményeket. HIRDETÉS A részleteket lásd ide kattintva! Az ókori Görögországban az olimpiai játékok atlétikai, ló- és küzdőversenyekből álltak, amelyeket Zeusz, a görög főisten dicsőítésére használtak fel. Az eseményt négyévente rendezték meg Olümpiában. A legelső feljegyzések i. e. 776-ból származnak, de történészek szerint valószínűleg már ezen évszám előtt is tartottak hasonló eseményeket. A sporteseményeket az ókorban a vallási szertartások és az áldozathozatalok között rendezték meg. A legrégibb versenyszám a futás, amelyhez rövidesen csatlakozott az öttusa, ami akkoriban futásból, diszkoszvetésből, gerelyhajításból,

A NOB-hoz kerül Coubertin báró kiáltványa

Alicser Uszmanov orosz milliárdos tavaly decemberben 8 millió dollárért megvásárolta Pierre de Coubertin báró, a modernkori olimpia szülőatyja által 1892-ben közzétett kiáltvány eredeti példányát egy New York-i árverésen. A köztudottan sportkedvelő üzletember most úgy döntött, hogy a kiáltványnak, amely lényegében az olimpia felé vezető út egyik, ha nem a legfontosabb lépése volt, a Nemzetközi Olimpiai Bizottságnál van a legjobb helye, ezért a szervezetnek adományozta a 14 oldalas írásművet. HIRDETÉS A részleteket lásd ide kattintva! Komoly kinccsel gazdagodott a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) alig fél évvel a tokiói nyári játékok kezdete előtt. Alicser Uszmanov orosz milliárdos, a Nemzetközi Vívó Szövetség elnöke ugyanis a NOB-nak adományozta Pierre de Coubertin francia bárónak, a modern olimpia megteremtőjének 1892-ben írott, a játékok megszervezését szorgalmazó kiáltványának eredeti példányát. A NOB tegnap