Melbourne 1956: Amikor az olimpián folytatódott a magyar forradalom

Több szempontból is különleges volt az 1956-os nyári olimpia. Ez volt az első olimpia, amelyet a déli féltekén rendeztek meg. Ez volt az első olimpia, amelyre az év végén, novemberben és decemberben került sor. Ez volt az első olimpia, amelyen az NDK is részt vett. És sajnos ez volt az első olimpia, amelyen nemzetközi bojkottra került sor. Egyfelől a szuezi válság, másfelől a magyar forradalom miatt maradt távol több ország is az eseményektől vagy pedig nem volt hajlandó kiállni az agresszorok ellen. A magyarországi szovjet megtorlás természetesen az olimpia körül is komoly hullámokat csapott, s ez szó szerint megvalósult a vízilabda-medencében a magyar-szovjet elődöntő során, amikor Zádor Ervin akkora pofont kapott egyik ellenfelétől, hogy vérző arccal szállt ki a vízből.

Melbourne 1956 – egy olimpia, ami nem a sportról szólt

A forradalom leverése után alig három héttel vette kezdetét Melbourne-ben az 1956-os nyári olimpia. Az eseménytől előzetesen rendkívül sokat várt a magyar sportközvélemény, hiszen sportolóink az 1952-es, helsinki ötkarikás játékokon rekordot döntöttek a megszerzett aranyérmek számát tekintve. Egészen október 23-áig úgy tűnt, ez az olimpia akár még sikeresebb lehet számunkra, azonban az azután történt események fátylat és némaságot borítottak az ausztráliai történésekre. Az elvesztett szabadságharc utáni megtorlás miatt nem tudtak az emberek odafigyelni az olimpiai eredményekre már csak azért sem, mert a Magyar Rádió nem tette be adásába a Szepesi György által naponta küldött összefoglalókat. Ami még ennél is tragikusabb, hogy sportolóink nagy része nem tért haza a játékok után, volt, aki már soha... "Csermák él" - ezt a címet adta