A rekordok világbajnoksága vár a paralimpiáról álmodó kerekesszékes kézilabdára

Valószínűleg nem vagyok egyedül azzal, hogy eddig még nem hallottam, nem olvastam a kerekesszékes kézilabdáról. Pedig már évek óta létezik a hazánkban közkedvelt sportág testi fogyatékosoknak szóló változata is, amelynek immár negyedik világbajnokságára kerül sor ezekben a napokban. A torna több rekordot is megdönt, ugyanis az országok és a kontinensek számában is új csúcsot állít fel a spanyolországi viadal.

A minap kezdődött és egészen vasárnapig tart a 4. kerekesszékes kézilabda-világbajnokság a spanyolországi Granollersben. Amíg a legutóbbi, 2024-es tornán még csak nyolc csapat indult, addig az idei eseményen már 12 válogatott küzd meg egymással. Ez rekord, mint ahogy az is, hogy hat földrész képviselteti magát a tornán. A házigazda spanyolok mellett Ausztrália, Líbia, Litvánia, Egyiptom, az Egyesült Államok, Brazília, Chile, Portugália, Japán, India és Franciaország vesz részt a világbajnokságon.

Az eseménynek illusztris helyszíne van, hiszen a Granollersi Sportpalotában rendezték az 1992-es barcelonai olimpia, valamint a 2013-as spanyolországi férfi- és a 2021-es női világbajnokság több mérkőzését az épek számára. Ezzel a választással az a cél, hogy minél több emberrel ismertessék és szerettessék meg a sportágat, hiszen napjainkban a parasportok iránt is növekszik az érdeklődés.

Akik ismerik a paralimpia sportágait, azok észre vehetik, hogy elég sok olimpiai sportág fogyatékosoknak szóló változata része a programnak, bár nem mind. Utóbbi kategóriába tartozik a kerekesszékes kézilabda is, pedig az épek szakága már jó fél évszázados múltra tekinthet vissza az olimpiai részvételt tekintve. Az igazsághoz hozzátartozik, hogy maga a kerekesszékes kézilabda nem túl régen alakult ki.

Az elérhető információk alapján a sportág első megjelenésére 1993-ban került sor, amikor egyfelől a nemzetközi szövetség (NKSZ) Lipcsében tartott edzőképzésén mutatták be egy tesztmérkőzés keretében, másfelől a Sao Paulóban található Campinas Egyetemen tornát szerveztek. Brazília tekinthető a kerekesszékes kézilabda szülőhazájának, hiszen az első hivatalos tornára és válogatott mérkőzésre is a dél-amerikai országban került sor. A braziloknál már 2005 óta versenysportnak számít, 2009-ben pedig megalapították a Brazil Kerekesszékes Kézilabda Szövetséget. Még abban az évben sor került az első válogatott mérkőzésre Brazília és Chile csapata között. 2014-ben rendezték az első pánamerikai bajnokságot, 2020-ban pedig az első dél-amerikai bajnokságot.

Az NKSZ 2009 óta tagja a Nemzetközi Paralimpiai Bizottságnak (NPB), tehát az az esztendő komoly kilométerkőnek tekinthető a sportág történetében. Ennek ellenére Európában még évek kellettek, amíg egyre hivatalosabb jelleget nem kezdett ölteni ez a játék. 2013-ban Brazíliában került sor az első, nem hivatalos világbajnokságra. A nemzetközi szövetség 2019-ben kezdte igazán komolyan kezelni a kerekesszékes szakágat, mivel abban az évben több fontos szervezetnek, köztük az európai szövetségnek is levelet küldött, melyben felhívta a figyelmet a parakézilabda kitörési lehetőségeire. Az év márciusában fölállt a munkacsoport, mely napjainkig legfőbb szervezője a kerekesszékes kézilabdaéletnek. A munkacsoport határozta el, hogy 2021-ben megrendezik az első hivatalos világbajnokságot, mégpedig az ép nők számára kiírt vb-vel egy időben és egy helyszínen. Később előre akarták hozni 2020-ra az első vébét, ám bizonyos akadályok miatt végül csak 2022-ben tudták megrendezni az első hivatalos tornát, mely egyben Európa-bajnokság is volt a portugáliai Leiriában.

A sportágban eddig három világbajnokot avattak Portugália, Brazília és legutóbb Egyiptom révén. Mellettük erős nemzetnek tekinthető Ausztria, Hollandia, az Egyesült Államok és Franciaország is. Magyarország ott volt a 2022-es világ- és Európa-bajnokságon, amelyen a kilenc nemzet között a 7. helyet érte el. Ez volt az eddigi egyetlen magyar részvétel világversenyen ebben a szakágban.

Fontos megemlíteni még, hogy a kerekesszékes kézilabdának két változata alakult ki: a 6×6-os és a 4×4-es játék, amelyekben eltérő létszámú csapatok állnak ki egymás ellen. Fontos kritérium, hogy férfiaknak és nőknek egyaránt szerepelniük kell a válogatottakban – a keret legalább negyedének a szebbik nem tagjaiból kell állnia.

A nemzetközi szövetség fő célja, hogy a kerekesszékes kézilabda bekerüljön a 2032-es brisbane-i paralimpia programjába. Tervben volt a 2028-as Los Angeles-i játékokra történő kijutás is, ám az NPB végül nem vette fel a sportágat a műsorba. František Táborský, a munkacsoport elnöke 2024 szeptemberében arról beszélt, hogy minden bizonnyal a 4×4-es játéknak lehet esélye a paralimpiai szereplésre.

„Ez egy egyre dinamikusabb és látványosabb sportág. A Nemzetközi Paralimpiai Bizottság törekszik minél több versenyszám integrálására, de ez együtt járhat a csapatsportokban induló nemzetek számának csökkentésével. A 2024-es paralimpián kerekesszékes kosárlabdában nemenként 8-8 válogatott indulhatott, szemben a 2020-as 12-12-vel, mivel a csökkentés elmaradása esetén túllépték volna a játékokra kiosztható összes kvóta maximális számát” – mondta a sportvezető.

Nem csak az olimpia küzd tehát az egyre több sportág jelentette kihívással, hanem a paralimpia is. Ennek ellenére szerintem nem lenne rossz, ha bekerülne a kerekesszékes kézilabda a repertoárba, mivel a mostani világbajnokság számait és résztvevőit elnézve lenne létjogosultsága szerepelni a programban.

A kiemelt kép forrása: NKSZ

Szólj hozzá!