Budapest nagyot ugrott előre a legsportosabb városok világranglistáján

Idén is kiadták a világ 100 legsportosabb városának ranglistáját. Az összesítésben több változás is történt. Az élmezőny nem igazán változott, ellenben kicsivel lejjebb voltak nagy mozgások. Vannak városok, melyek sokat estek hátra, de akadnak olyanok is, amelyek éppen ellenkezőleg sok pozíciót tudtak javítani helyezésükön. Utóbbi csoportba tartozik Budapest is, mely a közép-európai régióból a második legelőkelőbb helyet érte el.

A Burson globális kommunikációs tanácsadó ügynökség idén immár 15. alkalommal állította össze a Föld 100 legsportosabb városát felvonultató rangsorát. A lista összeállításánál a következő szempontokat vették figyelembe: az adott város mennyire szorosan kapcsolódik a nemzetközi sportélethez, vagyis milyen világversenyeknek ad otthont; milyenek a település sportéletével, sportolási lehetőségeivel kapcsolatos közösségimédia-vélemények; milyen hírnévre tesz szert az adott város és mekkora befolyással bír a sport világában.

A dobogón tavalyhoz képest abban az értelemben nem történt változás, hogy ugyanaz a három város állhatott föl a képzeletbeli pódiumra, viszont a sorrendben már történt változás. Az előző három évben kivétel nélkül az élen végző Párizst New York letaszította a trónról, a francia főváros ezúttal „csak” a 2. lett. A 3. helyet a 2028-as olimpiára és paralimpiára készülő Los Angeles érte el, amely tavaly még 2. volt.

New York esetében elsősorban a Knicks kosárlabdacsapatának NBA-győzelmét és a városban játszott labdarúgó-világbajnoki döntőt emelték ki a ranglista készítői, de legfőbb okként azt jelölték meg az 1. hely elérése kapcsán, hogy az amerikai metropolisz évtizedek óta a nemzetközi sport központjai közé tartozik, amely szerepét erősítik a városban működő profi, nagymúltú klubok, a nemzetközi események és a fönntartható globális médiafigyelem, amelyet olyan rendezvények váltanak ki évről évre, mint pl. az ősszel esedékes New York Maraton, vagy akár az NBA, az NHL és az NFL küzdelmei.

Párizs továbbra is erős szereplő a sport világában, idén viszont kicsit háttérbe szorult a nemzetközi versenyek rendezése terén, ezért került New York mögé. Los Angeles a 2028-as olimpiai és paralimpiai előkészületekkel érdemelte ki 3. helyét, miközben szintén számos fontos sporteseménynek otthona manapság is.

Az első ötbe még két európai főváros fért be. A 4. helyen London végzett, amely a diverzifikáció terén teljesít különösen erősen, hiszen a brit fővárosban számos sportág legrangosabb versenyére szokott minden évben sor kerülni, de szinte alig akad olyan sport, amelynek ne lenne évente valamilyen rangos eseménye ebben a városban. London is számtalan világversenynek volt már otthona, jelenleg pedig atlétikai világbajnokság és nyári olimpia rendezését tervezi. Az 5. helyre Madrid került, amelynél előnyként jelölték meg a készítők, hogy két nagy labdarúgóklubnak is otthona, emellett rendszeres házigazdája különböző rangos nemzetközi eseményeknek, mint pl. az 1000-es besorolású tenisztorna. A spanyol főváros éppen vasárnap rendezett 45 év szünet után ismét Forma-1-es versenyt, azonban a vadonatúj, Madring névre keresztelt pálya finoman szólva nem aratott osztatlan sikert a közvélemény körében, sőt, inkább osztatlan elégedetlenséget.

Az első tízben még egy spanyol várost találunk, hiszen rögtön Madrid után a 6. helyen érkezik Barcelona. További európai városok követik Milánó, Lausanne, München, Manchester sorrendben. Mindegyik város fontos szerepet játszik a sportesemények rendezése terén. Talán Lausanne az egyetlen kakukktojás, a svájci nagyváros viszont számos sportszervezetnek, így a Nemzetközi Olimpiai Bizottságnak (NOB) is otthona, ezért megkerülhetetlen szereplő a globális sportéletben.

A rangsorban 21 amerikai város szerepel, ezek közül hét az első húszban található. Washington a 11., Chicago a 14., Boston a 19., Las Vegas pedig a 20. helyet foglalja el. Az amerikai földrészről szintén a top húszba került a 18. helyen álló Mexikóváros, valamint a 17. helyezett kanadai Toronto. Két távol-keleti város is a legjobb húszba jutott: Peking a 13., Tokió a 16. helyen végzett.

Az első húsz város közül már csak egyről nem tettem említést, de ezt most bőven megteszem, ugyanis a 15. helyet Budapest foglalja el. A magyar főváros tavaly még csak a 42. volt, igaz, 2024-ben a 14., vagyis lényegében tavalyelőtti pozícióját szerezte idén vissza. Budapest komoly előre ugrásáról külön is megemlékeznek a ranglista összeállítói. Indoklásként az utóbbi években, hónapokban, napokban megrendezett és a közeljövőben esedékes világversenyeket hozták fel. Ezzel nem lehet vitatkozni, hiszen éppen a hétvégén került sor az Atlétikai Világdöntőre, idén pedig a Puskás Ferenc Stadionban rendezték a labdarúgó Bajnokok Ligája döntőjét. Éppen mai hír, hogy 2029-ben ugyanitt kerül sor a Konferencia Liga döntőjére, ezzel az első stadion lesz Európában, amely mindhárom kupasorozat fináléjának helyszíne, hiszen 2023-ban az Európa Liga utolsó mérkőzését is a Puskásban játszották.

Jövőre a vizes világbajnokságnak lesz otthona a város, valamint itt kerül sor az öttusa-vb-re is. Magyarország lesz a női kézilabda-világbajnokság házigazdája, s a döntőre is Budapesten kerül sor a tervek szerint. A rengeteg nagy esemény mellett nyilván a számos infrastrukturális fejlesztés, az új helyszínek megépítése és a sportolásra ösztönző különféle programok és szabadidős lehetőségek is nagyban hozzájárultak ehhez a nem rossz helyezéshez. Budapestnél nagyobbat csak Dakar tudott előre lépni a ranglistán: a szenegáli főváros a 80.-ról a 47. helyre jött föl, amiben nagy szerepe van az ősszel esedékes ifjúsági olimpiának, mely az első, afrikai földön rendezendő ötkarikás verseny lesz.

Budapest pozíciójának erősségét mutatja az is, hogy a környező országok városai közül csupán az ausztriai Innsbruck és a szerb főváros, Belgrád szerepelt a 100-as listán, de jóval hátrébb. Előbbi a 42. helyen végzett a tavalyi 60. után, míg utóbbi a 89.-ről a 97. pozícióba csúszott vissza. Mivel a rangsor utolsó öt helyezettje kiesik a jövő évi listából, így Belgráddal a 2027-es összesítésben nem fogunk találkozni. Ellenben Varsóval igen, ugyanis a lengyel főváros azon öt település egyike, amelyek jövőre szerepelni fognak a listában – Varsón kívül Asztana, Helsinki, Nizza és Valencia kerülnek föl a rangsorra. Közép-Európát tekintve Budapest a második legjobb helyezést érte el Lausanne után.

Érdemes kitérni a többi városra is, amely sok pozíciót javított vagy éppen rontott tavalyi helyezésén. Sangháj a 63.-ról a 41. helyre ugrott föl. A kínai nagyváros gazdag nemzetközi sporteseménynaptárával tudott jóval előrébb kerülni, hiszen Forma-1-es futamnak, rangos tenisztornának, evezős-, lovas- és egyéb versenyeknek otthona. Baku a 81.-ről az 59. helyre jött fel – az azeri főváros szintén rendez Forma-1-es hétvégét (az ideire éppen szeptember végén kerül sor), jövőre pedig a SportAccordnak, az egyik legrangosabb nemzetközi sportkonferenciának lesz helyszíne, emellett ott rendezik idén októberben a cselgáncs-világbajnokságot. Baku az utóbbi években vált egyre fontosabb várossá a nemzetközi sportban, s ezt a szerepét tudja tartani. Zürich a 70.-ről a 49. helyre tornázta fel magát. Ebben szerepe volt annak, hogy a tavalyi női labdarúgó Európa-bajnokságon több mérkőzést játszottak a svájci városban, amely idén a férfi jégkorong-világbajnokság fő helyszíne volt, emellett pedig több nemzetközi sportszervezet, így pl. a Nemzetközi Labdarúgó-szövetség (FIFA) székhelye is.

Voltak nagy visszaesők is a rangsorban. A legtöbb, szám szerint negyven helyet a törökországi Antalya csúszott hátra. Tavaly még a 48. volt, idén már csak a 88. Az üdülőváros 2025-ben annak köszönhetően került a mezőny első felébe, hogy Gran Fondo világszériaversenyt és strandevezős sprintvilágbajnokságot rendeztek területén. Idén nem sok nemzetközi versenyre kerül sor ott, ezért a nagy rontás. Némi meglepetésre a következő nagy visszaeső Amszterdam. A holland főváros a 37.-ről a 74. helyre esett hátra. A ranglista készítői leszögezik, hogy Amszterdam továbbra is jelentős úti cél maradt a sport tekintetében, azonban a sok helyet javító városokhoz képest szegényesebb az ez évi sporteseménykínálata. Edinburgh az 59. helyről a 89.-re esett vissza. A város tavaly azért tudott jóval előrébb végezni, mert akkor több nemzetközi rögbieseménynek adott otthont, idén viszont csak a megszokott eseményekre kerül sor, ezért visszakerült hagyományosnak mondható, 90. hely körüli pozíciójába. Colorado Springs a 62.-ről a 95. helyre került. A város továbbra is fontos helyszíne az amerikai olimpiai és paralimpiai mozgalomnak, azonban nemzetközi láthatósága csökkent a sokat javító településekhez képest. Rijád tavaly még a 38. volt, amit elsősorban a szaúdi fővárosban rendezett eSport-világbajnokság, valamint annak ténye eredményezett, hogy Cristiano Ronaldo volt az esemény nagykövete. Az idén február végén kitört és valamennyire máig tartó közel-keleti konfliktus és az ebből eredő bizonytalanságok miatt azonban 2026 nem a rangos sporteseményekről szól Rijádban, amely most a 68. helyen áll.

A ranglista készítői az idei eredményekből négy következtetést vontak le. Ezek közül a legfontosabbnak azt tartják, hogy a társrendezés új győzteseket kreál. Idén Milánó és Cortina d’Ampezzo közösen rendezte a téli olimpiát és paralimpiát. Azzal, hogy nem egy, hanem több városban zajlottak az események, a két seregszemle dicsőségéből és gazdasági hasznából mindegyik település részesedik, ami akár a komplett régió fejlődéséhez hozzájárulhat. Cortina d’Ampezzo 2024-ben a 92., 2025-ben a 47. helyen állt ebben a rangsorban, idén viszont a 37. helyre tudott fölkapaszkodni. Milánó 2024-ben 27., 2025-ben 9., idén pedig 7. lett, s mindkét olasz város javulásában a két téli csúcsesemény játszotta a főszerepet.

Minden bizonnyal az amerikai (egyesült államokbeli, kanadai és mexikói) városok nagy létszámának és erős helyezéseinek legfőbb előidézője a nyári hármas rendezésű labdarúgó-világbajnokság volt. A rendezővárosok közül Vancouver 14, San Francisco 12, Atlanta 12, Houston 9 helyet ugrott előre tavalyi helyezéséhez képest, míg New York és Los Angeles ugyebár dobogós lett. A társrendezés csökkenti a belépési költségeket, de nem garantálja a megtérülést. A másodlagos házigazdák számára nyílik a legnagyobb tér az egyéni kibontakozásra; feladatuk, hogy a közös eseményt saját, egyedi történetté formálják.

Az, hogy az idei év három legnagyobb sporteseményének házigazdái összességében sok helyet tudtak javítani tavalyi pozíciójukon, mutatja, hogy egy olimpia, egy paralimpia és egy focivébé megrendezése mekkora erőket tud felszabadítani, s nagyon sok haszonnal tud járni sok szempontból az érintett országok, városok számára.

A második következtetés az, hogy több város nem nagy események rendezésével tudott előrébb kerülni a rangsorban, hanem sportbéli jelenlétének folyamatos fönntartásával. Erre példaként szolgál Washington. Az amerikai főváros a tavalyi 12. hely után idén a 11.-et érte el, tehát nem sokat javított, de stabilizálta helyét a tágabb értelemben vett élmezőnyben, annak is az elején. A város annak köszönheti mindezt, hogy folyamatosan jelen van a sporthírekben nem csak Amerikában, hanem nemzetközi szinten is, hiszen a különböző majorligákban szereplő franchise-ok eredményeiről a legtöbbször még itt Magyarországon is hírt adnak a különböző sportmédiumok. Mivel ezeknek a kluboknak igen nagy marketingértékük van elért eredményeiktől függetlenül, ezért Washington erős pozíciója a jövőben is stabilnak látszik.

Miami a 8.-ról a 12. helyre esett vissza, Mexikóváros pedig megőrizte 18. helyezését. Erre a két városra is hasonló érveket hoznak fel az összeállítás készítői, mint Washington esetében. Lausanne és Monaco három-, illetve öthelyes javulása elsősorban annak köszönhető, hogy mindkét város számos rangos sportszervezetnek a székhelye. Mint föntebb említettem, Lausanne a NOB otthona, míg Monte-Carlóban működik a Nemzetközi Atlétikai Szövetség. Utóbbi helyszín azért rangos sporteseményeket is bőven rendez, úgy mint a Monacói Nagydíj vagy az ATP 1000-es férfi tenisztorna, emellett klubja, az AS Monaco több sportágban is erősen teljesít. A szakértők szerint ezek a városok azért tudnak ennyire sikeresek lenni a sportban, mert hosszú évek, évtizedek kitartó munkájával kiharcoltak maguknak egy központi helyet a nemzetközi sportvilágban. Mint fogalmaznak, ismertségre egyetlen sportesemény megrendezésével is szert lehet tenni, a sportökoszisztémán belüli pozíció kiépítése viszont évekig tart, ám megszerzésével sokkal tartósabb pozíciót lehet kivívni.

A harmadik konklúzió az, hogy a női sport és a feltörekvő sportágak új lehetőségeket teremtenek, amelyekre sok város sikeresen csapott le. A városoknak már nincs szükségük megaeseményre ahhoz, hogy erősítsék sportbeli hírnevüket. A globális sportélet átalakulása – amelyet a női sport térnyerése, az új közönségrétegek megjelenése, az új sportágak és az innovatív versenyformátumok hajtanak – új lehetőségeket kínál a városoknak láthatóságuk növelésére, saját arculatuk kialakítására és a nemzetközi elismertség megszerzésére.

Már említettem, hogy a szomszédos országok városai közül az ausztriai Innsbruck szerepelt a legjobban, mivel a 42. helyre került. A korábban két téli olimpiának is otthont adó tiroli nagyváros évek óta része a top 100-nak, amit kezdetben elsősorban a téli sportokban elfoglalt központi pozíciója indokolt, manapság azonban már a többi évszakban, így különösen nyáron is érdemes Innsbruckba látogatni, ha rangos sporteseményt akar látni az ember, hiszen évek óta helyszíne a sportmászóvilágkupa egyik állomásának. A sportmászás 2020 óta olimpiai sportág, s egyre nagyobb népszerűségre tesz szert világszerte, amiben az izgalmas küzdelmek mellett a nemzetközi televíziós közvetítésnek is nagy szerepe van. Sangháj az eSport terén ért el hasonló eredményeket. Innsbruck 18, a kínai metropolisz 22 helyet javított tavalyi pozíciójához képest.

Ami a női sportot illeti, a tavalyi svájci női labdarúgó Európa-bajnokság rendezővárosai közül Zürich 21 helyet javított, Genf pedig új belépőként rögvest a 67. helyen kezdett. Rio de Janeiro – Dél-Amerikából a legjobb városként – 10 helyet javítva a 23. helyezést foglalja el, amiben a szakemberek meglátása szerint a jövőre esedékes brazíliai női labdarúgó-világbajnokságnak van nagy szerepe. Azon városok számára, amelyek nem rendelkeznek a megaesemények megrendezéséhez szükséges költségvetéssel, a feltörekvő sportágak és tornák jelentik a legkönnyebben elérhető belépési pontot a globális sportélet vérkeringésébe, egyúttal pedig azt a területet, ahol még lehetőség nyílik egyedi pozíció kialakítására.

Az utolsó, negyedik következtetés arról szól, hogy az elismertségnek ökoszisztémára van szüksége. Egy jelentős esemény – vagy annak elnyerése – gyorsan növelheti egy város ismertségét, ám a rangsor azt mutatja, hogy a figyelem középpontjában töltött rövid időszak önmagában ritkán bizonyul tartósnak. Ami valóban megmarad, az egy működő ökoszisztéma: a helyi klubok és szövetségek, az egész éves versenynaptár, valamint a döntéshozó szervekkel való folyamatos együttműködés. A gyors javulást követő nagyobb visszaesésre remek példa Brisbane. Az ausztrál nagyváros hiába fog 2032-ben olimpiát és paralimpiát rendezni, mivel még mindig csaknem hat év van hátra a két eseményig, így a kezdeti nagy láthatóság után most kicsit beleszürkült a középmezőnybe. Egy éve még a 20. volt, idén a 31. helyre csúszott vissza. Várhatóan a játékok közeledtével, úgy 2030-31 környékén minden bizonnyal javulni fog pozíciója, 2032-ben pedig jó eséllyel az élmezőny tagja lesz.

Madrid azért került – engem ez egyébként kicsit meglepett – az 5. helyre az idei rangsorban, mert több legendás és most is erős sportklubja van, különösen a két labdarúgó sztárcsapat: a Real és az Atlético. Ezek az egyesületek minden évben és egész esztendőben ott vannak a rivaldafényben, akár jól szerepelnek, akár rosszul. Ugyanilyen okokból lett top tízes Barcelona és Manchester. Madridhoz hasonlóan sem a katalán főváros, sem a brit nagyváros nem volt otthona nagy világversenynek az utóbbi években, viszont a Barcelona labdarúgó-, kézilabda- és kosárlabdacsapata is Európa, valamint a világ élmezőnyébe tartozik, Manchester hírnevét pedig a két fociklub: a United és a City öregbíti.

Ebből is látszik, hogy a sikeres pályázat vagy a rendezési jog elnyerése csupán pillanatnyi figyelmet biztosít. Ezt csak egy ökoszisztéma képes hírnévvé formálni; ezért fektetnek a legerősebb városok a két esemény közötti időszakban is – nem csupán maguknak az eseményeknek a környékén.

A ranglista összeállítása nem volt egyszerű feladat, s nem csupán azért, mert 100 várost kellett osztályozni, hanem amiatt is, hogy igen sok adatot kellett feldolgozni. A rangsor kialakulásánál figyelembe vették a nemzetközi sportszervezetek elnökeinek, főtitkárainak, eseményszervezőinek, valamint sportipari szereplőknek és több mint ezer sportújságírónak és egyéb, a sportmédiában dolgozó személynek a megnyilvánulásait is. Górcső alá vették az egyes városokkal kapcsolatban a mainstream- és a közösségi médiában 2025. július 1. és 2026. június 30. között megjelent, sporttal kapcsolatos tartalmakat. Minden egyes városnál külön-külön vették figyelembe a Facebookon, az X-en, az Instagramon, a Redditen és különböző blogokon, honlapokon közzétett anyagokat. A kutatás során több nyelven megjelent tartalmakat is vizsgáltak.

A városok helyezésében a legnagyobb, 40%-os részesedést a digitális térben megjelent megnyilvánulások tették ki, miközben a klasszikus értelemben vett médiában megjelent anyagok csupán 10%-os szeletet hasítottak ki a képzeletbeli tortából. A nemzetközi sportszervezetek véleményei 25, a sportipari szakértőké 15, míg a sportmédiumoké 10%-os súllyal jelentek meg az eredményekben.

A teljes rangsor és a kapcsolódó anyag ide kattintva olvasható.

A kiemelt kép forrása: demokrata.hu

Szólj hozzá!