Komoly gondokkal küzd az AS Monaco férfi kosárlabdaszakosztálya. Mindössze kettő hónappal azután, hogy a csapat megnyerte a francia bajnokságot, jó eséllyel legfeljebb a harmadosztályban indulhat ősszel. Történt ugyanis, hogy a klubnál beütött a sportban már oly sokszor látott jelenség. Jött egy dúsgazdag tulajdonos, aki felvirágoztatta az egyesületet, a világ szinte minden pénzét beleölte abba, hogy sikereket érjen el a csapat. A sikerek nem is maradtak el, így dőltek a bevételek is, amelyekből a legjobb játékosokat lehetett szerződtetni. Ők viszont nem kevés fizetést igényeltek, vagyis a lufi egyre nagyobb lett, mire kidurrant. Pontosan ez történt a hercegségben is, ahol emellett még a meghiúsult tulajdonosváltás is tetézi a bajokat. A klubnak jelenleg csupán három igazolt játékosa van, de nagy kérdés, hogy megmarad-e az együttes.
Akik figyelemmel kísérik az európai férfi kosárlabda történéseit, alighanem ismerik az AS Monaco csapatát. Az eddig a labdarúgásból ismert hercegségbeli sportklubnak ugyanis több mint száz éve kosárlabdaszakosztálya is van. Azután, hogy a ’40-es, ’50-es években a francia élmezőnyhöz tartozott a gárda, egészen a hetvenes évek közepéig nem tudott visszakerülni oda. 1976 és 1991 között ismét élvonalbeli volt, majd megjárta a harmadosztályt is. Ott szerepelt a 2013-14-es szezonban is, akkor viszont nagy fölénnyel bajnok lett. Ebben komoly szerepe volt annak, hogy 2012-ben Szerhij Gyjagyecsko ukrán üzletember megvásárolta a kosárlabdaklubot, s jelentős pénzeket fektetett bele, hogy sikeressé váljon a gárda. Az új tulaj ambícióinak komolyságát jelezte, hogy több, az Euroligában megfordult kiváló játékost is el tudott csábítani a harmadosztályú csapathoz, úgy mint a 2009-ben a Panathinaikosszal Euroligát nyert Dusan Kecsman. Rajta kívül több fiatal tehetség alkotta még a csapatot, s ennek a társaságnak sikerült előbb a másod-, majd egy évre rá az első osztályba való feljutást kiharcolnia.
Miután 24 év szünetet követően, 2015-ben visszatért a Monaco a francia élvonalba, Gyjagyecsko nem rejtette véka alá azon szándékát, hogy a piros-fehérek Európa legjobbjai közé kerüljenek. Megnyerték az alapszakaszt a bajnokságban, majd az elődöntőben buktak el a szintén ismert ASVEL-lel szemben. Az elért eredmény feljogosította a csapatot, hogy a 2016-17-es idényben indulhasson a Bajnokok Ligájában, amely a nemzetközi szövetség (FIBA) által szervezett legrangosabb európai kupasorozat. A bajnokságban újfent alapszakaszgyőztes lett, ám a rájátszásban ismét az ASVEL állta útját. 2018-ban és 2019-ben sikerült bejutnia a bajnoki döntőbe, de előbb a Le Mans, majd az ASVEL bizonyult jobbnak nála. Az igazán nagy siker tehát csak nem akart összejönni, de ez nem szegte az ukrán tulajdonos kedvét, évről évre egyre nagyobb költségvetéssel dolgozhatott a klub.
A 2020-21-es szezonban érkezett el az áttörés ideje, amikor a Monaco megnyerte az Eurokupát, miután oda-vissza legyőzte az UNICS Kazany együttesét. Ez volt a klub történetének első európai trófeája, s indulási jogot teremtett számára az Euroligába, az európai férfi kosárlabdázás csúcssorozatába, amely a FIBA rendszerén kívül működik. A bajnoki cím akkor sem jött össze, mivel a legjobb négy között a Dijon legyőzte a Monacót.
A 2021-22-es szezon közepén edzőváltáson esett át a klub: az Eurokupát nyert Zvezdan Mitrovics helyére a híres szerb mester, Szasa Obradovics érkezett. Az Euroligában a 7. helyen zárta első idényét a csapat, miután az Olimpiakosz ellen ötmeccses párharc végén esett ki a negyeddöntőben. A bajnokságban a döntőben ugyancsak az utolsó mérkőzésen vérzett el a nagy mumus ASVEL ellen. A klubnak ebben a szezonban már több mint 14 millió euróra rúgott a költségvetése.
Ez a következő idényben már 20 millió fölé nőtt, s ennek felét a játékosok fizetésére költötték. Olyan kosarasok igazoltak a hercegségbe, mint Jordan Loyd, John Brown vagy Élie Okobo. A francia mezőny legnagyobb költségvetésével rendelkező Monaco hazai és nemzetközi szinten sem okozott csalódást, hiszen az Euroligában története során először és harmadik gall együttesként bejutott a négyes döntőbe, melynek elődöntőjében ismét az Olimpiakosz állta útját. Összejött viszont a siker otthon, hiszen a bajnokságot és a Francia Kupát is megnyerte a csapat, így végre úgy festett, hogy az a sok pénz, ami befolyt a klubba, megtérül.
2023 nyarán leigazolták az NBA-ben négyszer is All Star-csapatba válogatott Kemba Walkert, akit viszont kizárólag az Euroliga-mérkőzéseken vetettek be, ám 4.4 pontos átlaga elég szerénynek volt mondható. Ez különösen annak függvényében volt problémás a sportszakmai szempontok mellett, hogy a 2023-24-es szezonban már 27 millió euró fölé kúszott a klub költségvetése, s ebből több mint 13 milliót fordítottak a játékosok és a szakmai stáb bérére. Bár a szerződések nem voltak nyilvánosak, de gyaníthatóan Walker kereste az egyik, ha nem a legtöbb pénzt, ehhez képest furcsa volt, hogy csak az Euroligában kapott lehetőséget, de ott sem nagyon élt vele. Csak összehasonlításképpen: 2011 és 2023 között az észak-amerikai profi ligában 14 486 pontot ért el, ami 19.3-as meccsátlagnak felelt meg. Bár monacói szereplését követően visszavonult, s edzőnek állt, azért 33 évesen még lehetett volna ennél többre is képes. Ami az eredményeket illeti, a csapat megvédte francia bajnoki címét, az Euroligában pedig az 5. helyen végzett, miután elbukta a Fenerbahce elleni negyeddöntős párharcot.
A 2024-25-ös idényben a büdzsé már meghaladta a 29 millió eurót, a fizetésekre pedig közel 15 millió ment ki, tehát az a bizonyos léggömb egyre nagyobb lett. Francia klub ekkora költségvetéssel még soha nem rendelkezett. Edzőváltás történt: Szasa Obradovics helyére egy másik, szintén jól ismert tréner, a görög Vaszíliosz Szpanulisz érkezett. Vele története legjobb Euroliga-szezonját futotta az együttes, ugyanis az alapszakasz 4.-ként zárta, majd a Barcelona elleni rájátszáspárharc megnyerésével bejutott négyes döntőbe, ahol előbb – nagy meglepetésre – legyőzte az alapszakaszelső Olimpiakoszt, majd a fináléban kikapott a Fenerbahcétól. Ugyan nem lett meg a történelmi siker, de 32 év után első francia csapatként jutott az Euroliga döntőjébe a Monaco. A bajnokságban sem jött össze a végső győzelem, a döntőben ugyanis a Paris Basketball jobbnak bizonyult.
Az eredmények jöttek tehát rendesen, a 2025-26-os szezonban is Európa élcsapatai közé lehetett sorolni a Monacót. Az idény elején még nem nagyon lehetett sejteni, hogy jó eséllyel ez lesz az utolsó sikeres éve a klubnak. A költségvetés ismét rekordot döntött, ugyanis 38.7 millió euróra emelkedett, vagyis az előző évi büdzsét 32%-kal haladta meg. A második legtöbb pénzből gazdálkodó Paris Basketball ehhez képest „csak” 20 milliós költségvetést rakott össze. Még brutálisabb volt a különbség a két klub bértömege között: amíg a párizsiak „csupán” 7.9 millió eurót fordítottak a keret és a szakmai stáb járandóságaira, addig a hercegségbeliek 20 milliót. Ekkor már sokan fanyalogtak a monacóiak hatalmas költekezései miatt, de nem elsősorban olyan szempontból, ami aztán később beütött, hanem a fölény miatt, amely a pályán is megmutatkozott. A Monaco ugyanis ismét megnyerte a francia bajnokságot, amelynek döntőjében 3-2-es összesítéssel múlta fölül a párizsi csapatot.
A mindent eldöntő ötödik mérkőzésre június 23-án került sor. Ekkor már mindenki tudta, hogy súlyos problémák alakultak ki Monacóban. Tavaly ősszel több játékos menedzsere is jelezte, hogy nem kapta meg a szerződéskötések után neki járó jutalékot az egyesülettől. Emiatt az Euroliga novemberben kizárta az átigazolási piacról a klubot és 300 000 eurós bírságot is kirótt rá. Hamarosan a francia liga is megbüntette a piros-fehér klubot, ugyanis amiatt, hogy bértömege meghaladta a 8.5 millió eurót, úgynevezett luxusadót kellett volna fizetnie 2.25 millió euró értékben a liga kasszájába, ám ezt nem tette meg.
Decemberben az Euroliga tiltása ellenére igazolt játékost a klub, ám a francia liga a tartozások miatt nem hagyta jóvá a transzfert, így Cory Joseph egyetlen másodpercet sem játszott Monacóban, s januárban el is igazolt az Olimpiakoszhoz.
Ugyan a bajok már hónapok óta nyilvánvalóak voltak, a klub csak január végén ismerte el hivatalosan, hogy a szakadék szélén táncol, mivel kipukkant az a bizonyos lufi, melyet túl sokáig fújtak. Akkor fölmerült, hogy a Monacói Hercegség átveszi a klub fölött az irányítást átmenetileg, aminek az volt a fő oka, hogy a játékosok december óta nem kaptak fizetést. Többen közülük fölbontották szerződésüket a klubbal, s távozott a Szpanulisz vezette edzői stáb magja is. A hercegség márciusban kifizette az elmaradt bérek és egyéb tartozások egy részét. Amennyiben erre nem került volna sor, akkor minden bizonnyal csődbe ment volna a klub.
Ettől azonban nem szűntek meg a gondok, ugyanis Szerhij Gyjagyecsko szeretné eladni a klubot. Ez jelenidőben írandó, ugyanis máig nem sikerült ezt megtennie, pedig több jelentkező is akadt. Először a Helen Holdings nevű befektetési alap közölt vételi szándékot. Az alapot 2020 januárja óta a korábbi NBA-játékos, Jamal Mashburn vezeti. Hónapokig tartottak a tárgyalások, ám ezek nem vezettek eredményre. Mashburnék azt tervezték, hogy a 38.7 milliós költségvetést 12.5 millió euróra faragják le, vagyis lényegében a nulláról kezdenék újra a csapat fölépítését. A monacói állam támogatta a tervet, azonban a klubot 2022 óta elnökként irányító Szergej Fedoricsev orosz-magyar üzletember és Olekszij Jefimov, az ukrán ügyvezető igazgató nem fogadta el.
A nyár folyamán a Clayton Sport andorrai befektetési csoport jelentkezett a klub megvásárlására. Az alapban részesedése van a korábbi kiváló brazil labdarúgónak, Ronaldinhónak is. Sürgeti az idő a Monacót, hogy új tulajdonost találjon, merthogy a francia liga augusztus 1-jén nem adta meg a licencet a klubnak az első- és a másodosztályra sem, vagyis jelen állás szerint a harmadik vonalba zuhanhat vissza a tavaly még Euroliga-döntőt játszó csapat. A liga azt a feltételt szabta az indulási jog megadásához, hogy a monacóiak mutassanak föl egy olyan mentőcsomagot, amelynek keretében az új tulajdonos rendezi a fönnálló adósságokat, egyben biztosítja a csapat zökkenőmentes működését a 2026-27-es kiírásra. A hercegségben az utolsó pillanatokig reménykedtek abban, hogy Ronaldinhoékkal sikerül megállapodni, azonban ez nem jött össze.
Mivel a liga másodfokon is elutasította a klub licenckérelmét, ezért a Francia Olimpiai Bizottsághoz (CNOSF) nyújtott be fellebbezést, mivel ennek a testületnek van még joga fölülbírálni a liga döntéseit. Az ottani meghallgatásra kedden került volna sor, azonban bizonyos dokumentumok későn érkeztek be, ezért egyelőre nem született döntés. Rontja viszont a klub kilátásait, hogy miután a Clayton Sporttal sem sikerült dűlőre jutni, úgy fest, hogy hasonló sorsra jut a török származású üzletember, Benjamin Erisoglu érdeklődése is. A korábban a Cholet Basketet irányító Erisoglu vételi ajánlatot tett a Monaco 90%-ára, azonban Olekszij Jefimov, aki Szergej Fedoricsev megbízásából az eladást próbálja intézni, csak 80%-os részesedést volt hajlandó fölajánlani, Erisoglu ezt azonban nem fogadta el, már csak azért sem, mert nem kívánna együtt dolgozni Jefimovval, mivel őt tartja felelősnek a klub adósságaiért.
A Monaco tehát nem tudott mentőtervet bemutatni kedden, azonban a L’Équipe értesülése szerint Jefimov az utolsó utáni pillanatokban tető alá hozna egy újabb potenciális befektetői csoporttal egy megállapodást, amely 10 millió eurós garanciát tenne le az asztalra a tartozások rendezésére. A hírek szerint akár még ezen a héten dönthet a CNOSF a klub sorsáról. Az már biztos, hogy az Euroligában nem indulhat, mivel onnan kizárták a föntebb említett okokból, de az élvonalbeli indulás is erősen kétséges.
Ebből is látszik, hogy nem csak Magyarországon tud becsődölni egy gyorsan nagyra növő sportklub, hanem külföldön is. Pár hete írtam a spanyol kézilabdacsapatok másfél évtizeddel ezelőtti csődsorozatáról, valamint a más országokban bekövetkezett hasonló eseményekről. Most a francia férfi kosárlabdában történik meg jó eséllyel ugyanez. A Monaco keretének a legfrissebb információk alapján mindössze három játékosa van. Vajon lesz csapat, amennyiben a harmadosztályban kell szerepelni? Amennyiben maradhat az első vonalban az együttes, akkor lesz olyan keret, amellyel legalább a bennmaradást meg lehet célozni? Ezek a kérdések állhatnak nyitva a klub előtt a végső döntéstől függően.
A kiemelt kép forrása: ouest-france.fr