Néhány nappal a US Open egyéni küzdelmeinek kezdete előtt a négy Grand Slam-tenisztorna szervezői létrehoztak egy tanácsadó testületet, amelynek az a célja, hogy a játékosok több beleszólási lehetőséget kapjanak az őket érintő döntésekbe, különösen a pénzdíjak terén. Ezzel egy hónapok óta hangoztatott követelést teljesít a négy verseny, ugyanis egyre több profi játékos kíván jobban belelátni a pénzügyekkel kapcsolatos döntésekbe. A testület azonban nem csak erre lesz alkalmas, hanem az időjárási körülményekkel kapcsolatos növekvő problémák kezelésére is.
A négy torna (Ausztrál Open, Roland Garros, Wimbledon, US Open) szervezői augusztus 20-án egy közleményben jelentették be, hogy fölállítják a Játékosok Tanácsadó Testületét. Az új szervezet abból a célból jön létre, hogy a legnagyobb tornákon szereplő teniszezők számára egyfelől több beleszólást biztosítson az őket érintő döntések meghozatalába, másfelől jobban ismertesse velük ezek hátterét. Az új testület elsősorban a pénzdíjak és a szerényebb anyagi lehetőségekkel rendelkező játékosok helyzete terén hozhat fontos döntéseket, ugyanakkor más, a GS- és egyébként más tornákon is gondokat okozó jelenségek, főleg az időjárás viszontagságai kapcsán is születhetnek jelentős határozatok.
A közlemény szerint a testület a US Opent követően, vagyis leghamarabb szeptember közepén állhat fel, s a Grand Slam-tornák szervezői és a játékosok közötti közvetlen párbeszéd, tapasztalatcsere és együttműködés platformja lehet. Hozzáteszi a közlemény, hogy jelenleg is folyamatban vannak az egyeztetések a testület tagjairól, keretrendszeréről és működési struktúrájáról.
Ez a kezdeményezés lépés a nyitottság és a párbeszéd felé, melyet a férfi és a női mezőny több játékosa, köztük élmenők is követeltek hónapok óta. Az egyik legfőbb kérés az a részükről, hogy a jövőben a Grand Slam-tornák bevételeiből nagyobb szeletet hasíthassanak ki. Jelenleg a négy verseny bevételeinek 15%-át fordítják a játékosok díjazására, akik viszont legalább 22%-os „részesedést” kérnek.
Szabalenka, Swiatek és Fritz is megkongatta a vészharangot
Annak érdekében, hogy minél nagyobb nyomást gyakoroljanak a szervezőkre, akikkel amúgy több mint egy éve álltak tárgyalásban, több éljátékos mellőzte az egyes GS-tornákon a médiakötelezettségeit, vagy pedig 15 percig volt hajlandó részt venni sajtótájékoztatókon – így tett a női világelső Arina Szabalenka, valamint Iga Swiatek és Taylor Fritz is.
Szabalenka májusban már azzal fenyegetőzött, hogy bojkottálni fogja a legnagyobb tornákat, amennyiben nem lesz eredmény a tárgyalásokon.
A férfi világranglistán 6. amerikai Ben Shelton csütörtökön üdvözölte a testület fölállítását:
„Az, hogy helyet kapunk a Grand Slam-tornák asztalánál, egy olyan dolog, amit kívántunk egy ideje. Nagyon boldog vagyok, hogy sikerült elérni ezt. A jövőben lehetőségünk lesz játékosokként jobban hallatni a hangunkat, vitát kezdeményezni, valamint formálni a versenyek lebonyolítását”.
Az új tanács feladatai közé fog tartozni például, hogy ajánlásokat fogalmazzon meg az Egyesült Államok Teniszszövetsége (USTA) – a US Open szervezője – által augusztus 20-án bejelentett új játékostámogatási programmal kapcsolatban. A 2 millió dolláros (mai árfolyamon 618.4 millió forintos) kezdeti költségvetéssel induló program célja a meglévő „nyugdíjprogramok” kiegészítése, valamint különféle juttatások biztosítása a játékosok számára karrierjük „kulcsfontosságú állomásainál és a visszavonulás folyamatában”. Mindezt Brian Vahaly, a USTA elnöke jelentette be.
Az is kiderült, hogy a szövetség 20%-kal emeli az idei US Open összdíjazását a tavalyihoz képest, így először fog 100 millió dollár fölé menni a játékosok honorálására fordítandó teljes összeg, ugyanis mintegy 108 millió dollárról (33.3 milliárd forintról) beszélünk.
Az új testület tehát alighanem megoldást jelenthet a játékosok pénzügyi kifogásaira, ugyanakkor megfelelő terepe lehet más problémák kezelésének is. Az elmúlt években több tornán, köztük a US Openen is többször okozott gondot a meleg, párás időjárás, ami miatt voltak rosszullétek a játékosok körében. Az elmúlt időszakban vezettek már be hőségprotokollt és egyéb, az időjárás viszontagságai elleni rendszabályokat a GS-versenyeken is, de amennyiben a jövőben merülnek föl további kifogások, azokat is meg lehet vitatni ebben a tanácsban. Szintén sok eredményt lehet elérni a játékosokat egyre többször érő online zaklatás, fenyegetés elleni küzdelemben is, mely ugyancsak napjaink egy fő problémája a teniszben. Ugyanide sorolható a növekvő fogadási csalások és korrupciós esetek által generált helyzet is, amely ugyan a legnagyobb játékosokat nem igazán érinti, de mint tudjuk, a versenyeken nem csak ők, hanem jóval szerényebb játéktudással, ezáltal pénzügyi helyzettel rendelkező teniszezők is indulnak, akiket könnyebb rávenni tiltott fogadásra, vagy megvesztegetni.
Minden remény megvan arra, hogy a sportágban meglévő feszültségeket sikerül elsimítani, de az is ugyanilyen fontos, hogy a játékosok ne használhassák ki a tanácsot minél nagyobb anyagi igények kielégítésére, mert azért most is keresnek bőven pénzt. Az még valahol elfogadható, hogy a Grand Slam-versenyek bevételeinek nagyobb hányadát kapják meg a részt vevők, de nem szabad elszállniuk ezen a téren (sem), mert az könnyen visszaüthet.
A kiemelt kép forrása: SUSA / Felipe Mondino