Bár lassan fél év telik el az esemény óta, de még mindig napvilágot látnak érdekes statisztikák a februári téli olimpiával kapcsolatban. Egy a napokban megjelent kutatásból az derült ki, hogyan alakult a férfi és női olimpikonokkal kapcsolatos közösségi médiás tartalmak elérése a játékok ideje alatt. Ez alapján kijelenthető, hogy a kevesebb elérés ellenére nagyobb aktivitást váltottak ki a felhasználók körében a sportolónőkről szóló bejegyzések.
A Red Torch sportmarketingcég újabb érdekes kutatással jelentkezett. A brit vállalat 2016 óta figyeli a sporttal foglalkozó közösségimédia-felületek teljesítményét több szempontból. Korábban több elemzés is napvilágot látott az ilyen oldalak követőtáborával, az egyes bejegyzésekre érkezett reakciókkal és egyebekkel összefüggésben. Most azt tudhatjuk meg, hogyan alakult a két nem teljesítménye a milánó-cortinai téli olimpia ideje alatt, vagyis február 4. és 22. között.
A kutatók a vizsgálat során figyelembe vették az ötkarikás játékokról tudósító médiumok, a nemzeti olimpiai bizottságok és a nemzetközi szakszövetségek által megosztott tartalmakat, s ebből az derült ki, hogy bár kisebb elérést produkáltak a női versenyzőkkel kapcsolatos posztok, mégis több elköteleződést váltottak ki a felhasználókból, vagyis több megtekintés, megosztás, reakció és kommentár érkezett ezekre.
Az elvégzett munka méreteit jól szemlélteti, hogy a szakértők nem kevesebb mint 23 859 közösségi médiás tartalmat vizsgáltak meg. Ezek összesen 310.5 millió elköteleződést váltottak ki, s mindegyik csoportban (tehát a közvetítők, az olimpiai bizottságok és a szakszövetségek vonatkozásában is) fordított arányosság mutatkozott a férfi és női indulókkal foglalkozó posztoknál az elérést és az elköteleződést tekintve.
A vizsgált bejegyzésekben 18%-kal volt több a férfi sportolókkal kapcsolatos tartalom, mint a nők esetében, utóbbiak viszont 2.4%-kal nagyobb elköteleződést váltottak ki. Egy női olimpikonnal foglalkozó poszt átlagosan 13 255 elköteleződést generált, míg a férfiaknál ugyanez a szám 12 946, tehát nem olyan nagy a különbség.
A föntebb említett fordított arányosságot tekintve a nemzetközi szövetségeknél a legnagyobb a különbség, ugyanis az általuk közzétett tartalmaknak csupán 46%-a foglalkozott az olimpia női indulóival, ugyanakkor ezek az összes reakció 55%-át idézték elő. Szintén a szövetségeknél állapítható meg az, hogy a női olimpikonokról szóló posztok átlagosan 41%-kal nagyobb elköteleződési rátát generáltak, mint a férfi versenyzőkkel kapcsolatos bejegyzések.
A nemzeti olimpiai bizottságok esetében az összes tartalom 32%-a foglalkozott a hölgyekkel, miközben az összes reakció 34%-át ezek a posztok adták. A közvetítőtársaságoknál 18%-kal haladta meg a férfi olimpikonokkal kapcsolatos bejegyzések aránya a nőkét, ugyanakkor közel azonos volt a két nem elköteleződési rátája.
A Redtorch szakemberei szerint ezek a számok azt mutatják, hogy a Nemzetközi Olimpiai Bizottságnak (NOB) azon célkitűzése, hogy a két nem egyenlő arányban képviseltesse magát az ötkarikás seregszemléken, a közösségi médiában is kezd testet ölteni. A női sportolók iránti érdeklődés növekedése már a 2024-es nyári játékok idején is megfigyelhető volt, s azt tekintve, hogy a 2030-as téli olimpián elvileg már teljesen azonos lesz a két nem indulóinak száma, a tendencia folytatása és erősödése valószínű.
A vizsgálatban kitértek a készítők az egyes platformokra is, s ez alapján az rajzolódott ki, hogy miközben az összes, a téli olimpia idején megjelent és a játékokkal kapcsolatos közösségi médiás poszt mindössze 43%-a szólt az olaszországi esemény női indulóiról, addig ezek érték el az összes elköteleződés mintegy 53%-át. Különösen nagy a hölgyek fölénye az Instagramon és a TikTokon. A nemzetközi szövetségek és a médiumok változatlanul a férfiaknak adnak némivel több teret, de az ő posztjaiknál is megfigyelhető a sportolónők iránti fokozódó érdeklődés.
Visszagondolva a téli olimpiára, egyáltalán nem meglepőek ezek az adatok, ugyanis ami elsőre beugrott, az Lindsey Vonn története. Az amerikaiak világklasszis alpesi sízője annak dacára vállalta az indulást, hogy egy héttel a játékok előtt súlyosan megsérült egy világkupafutamon elszenvedett bukása során. Rajthoz állt Cortina d’Ampezzóban, de pár kanyar múltán ismét bukott, így nem tudta megcsinálni a lehetetlent, amiben sokan reménykedtek: elszakadt térdszalagokkal 40 év fölött még egy olimpiát nyerni.
Sokan csodájára jártak annak is, hogy a franciák biatlonosa, Julia Simon mindössze fél évvel azt követően nyert három aranyérmet az olimpián, hogy bankkártyalopási ügye kirobbant, s azért eltiltották és elítélték. Ahogy akkoriban fogalmaztam, a tékozló lány visszatért, s jóvátett sok mindent. Története világszerte sok reakciót váltott ki.
A házigazda olaszok körében nagy népszerűségnek örvendett a curlingben olimpiai bajnok, idén bronzérmet szerzett Stefania Constantini, mint ahogy a rövidpályás gyorskorcsolyában hatodik olimpiáját is éremmel záró Arianna Fontana. A játékok első napjának talán legemlékezetesebb momentuma volt, amikor a hölgyek 3000 méteres gyorskorcsolyaszámát megnyerő Francesca Lollobrigida a futam után odaszaladt kisfiához, s vele ünnepelt.
Természetesen az urakat sem kellett félteni, hiszen Johannes Hösflot Klaebo hat aranyérmet szerzett sífutásban, amivel sosem látott teljesítményt tett le az asztalra.
Azt gondolom, hogy a nők iránti érdeklődés növekedése folytatódni fog a következő olimpiákon is, de ez nagyban függ majd attól is, kik lesznek az olimpia legnagyobb sztárjai. Sztárok alatt nem csak a legeredményesebb sportolókra kell gondolni, hanem azokra is, akiket addig nem ismert senki, de valamilyen emlékezetes, akár mókás eseménnyel fölhívják magukra a világ figyelmét – ilyen volt 2000-ben Eric Moussambani, az Egyenlítői-Guinea-i úszó, aki alig bírt leúszni 200 métert, tök utolsó lett, de mégis napjainkig emlegetni szokták kitartását, amivel teljesítette a távot egy olyan országból érkezve, ahol finoman szólva kezdetleges edzéslehetőségek voltak akkoriban.
A kiemelt kép forrása: Redtorch