Komoly fölháborodást váltott ki a hétvégén az a hír, hogy Tadej Pogačart és Jonas Vingegaardot, a Tour de France kerékpáros verseny két legnagyobb sztárját egyaránt hajnalban, álmukból fölverve vitték doppingellenőrzésre. Önmagában az problémás, hogy ilyesmi megtörténhet, miközben a már két hete küzdő versenyzők igyekeznek valamennyire regenerálódni a folytatásra, de mint ismert, a mintavételt követő szakaszon Vingegaard súlyosan megsérült egy bukás során, ami miatt föladni kényszerült a viadalt. A versenyen a teszteléseket végző ügynökség igyekszik mosni kezeit, ám a sportág számos szereplője kiakadt a történtek miatt.
Egy igen váratlan hír kavarta fel az állóvizet a kerékpársportban. Vasárnap délelőtt derült ki, hogy aznap hajnalban Tadej Pogačart és Jonas Vingegaardot, a Tour de France összetettjének első két helyezettjét egyaránt doppingellenőrzésre vitték. Vingeggardot 2, Pogačart 5 órakor ébresztették az ellenőrök, mert mindenáron az éjszakai, kora reggeli órákban kívántak mintát venni tőlük. Mindkét versenyző alá vetette magát a kontrollnak (ellenkező esetben azonnal kizárhatók lettek volna), de a történtek elemi erejű fölháborodást váltottak ki, méghozzá teljes joggal.
Jól mutatja a kifakadás méreteit, hogy Remco Evenepoel, a szlovén és a dán klasszis egyik fő ellenfele is nemtetszésének adott kifejezést a vasárnapi hajnali események kapcsán. A kétszeres olimpiai bajnok belga, aki aztán a vasárnapi szakaszt megnyerte, így fogalmazott: „Ez (a hajnali mintavétel) olyan dolog, amelyet a versenyzőknek nem lenne szabad elfogadniuk. Embertelen, hogy valakit ilyen okból vernek föl álmából az éjszaka közepén”. Matteo Jorgenson, Vingegaard csapattársa a versenyzőkkel szembeni teljes tisztelethiányról beszélt a történtek kapcsán, míg Richard Plugge, a Visma csapatigazgatója elismerte az ellenőrzések szükségességét, viszont ő is rossznak nevezte az ominózus mintavétel időzítését.
Különösen problémás a hajnali ellenőrzés azért is, mert vasárnap a francia körverseny harmadik hegyi etapjára, egy, a Vogézekből az Alpokba vezető igen nehéz szakaszra került sor, így különösen fontos lett volna, hogy minden induló a lehető legjobban kipihenje magát. Az éjszaka folyamán azonban megérkeztek a vámpírok – a profi kerékpárosok így nevezik az alvásidőben előzetes bejelentés nélkül megjelenő doppingellenőröket.
Az ügyben megszólalt hétfőn, a francia körverseny utolsó pihenőnapján a profi kerékpárosokat tömörítő szakszervezet (CPA) is, amely közleményében elítélte a vitatott módszert, s leszögezte, hogy ezt mindenképpen át kell gondolni. A szervezet leszögezte a hatékony, erős és hiteles doppingellenes harc melletti elköteleződését, ugyanakkor legalább ennyire fontosnak tartja, hogy az élsportolóknak is vannak alapvető jogaik. Az, hogy egy versenyző nem tud zavartalanul aludni éjszaka, jó eséllyel megzavarja pihenését, ezáltal a test regenerációját is.
„Az alvásminőség és a folyamatos pihenés nélkülözhetetlen eleme nem csupán a teljesítménynek, hanem a versenyzők egészségének és biztonságának is. Természetes, hogy a világ legjelentősebb és legkeményebb versenyén az éjszakai doppingellenőrzés hátráltathatja ezeket a folyamatokat” – áll a CPA közleményében.
A szakszervezet azt is szóvá teszi, hogy szerinte túl sok pénzt költenek ellenőrzésekre ahhoz képest, amennyit tudományos kutatásokra és a tiltólistás szereknek a szervezetben történő kimutatására alkalmas módszerekre fordítanak. A CPA szerint csak a kerékpársport évente mintegy tízmillió eurót ad az NTÜ-nek mintavételek és a minták elemzésének finanszírozására, miközben az összes sportág együttesen fordít évi ötmillió eurót a WADA tudományos kutatásainak támogatására. A szervezet szerint pedig fontos volna a módszerek és elemzések folyamatos fejlesztése, mert így akár a zavaró éjjeli mintavételeknek is elejét lehetne venni, legalábbis a gyanúval nem terhelt sportolók esetében.
A Tour de France-on a verseny szervezőinek megbízásából a Nemzetközi Tesztelő Ügynökség (NTÜ) végzi a mintavételeket. Az ügynökség a BBC-nek nyilatkozva elismerte, hogy az éjszakai alvást megszakító ellenőrzések befolyásolhatják a sportolók regenerációját, azonban ennek ellenére megvédte a vitatott módszert.
„Az NTÜ tisztában van azzal, hogy az éjszakai ellenőrzések megzavarhatják a versenyzők pihenését és regenerációját. Ezért kiemelt figyelmet fordítottak arra, hogy a lehető legkisebbre csökkentsék az ellenőrzések versenyzőkre gyakorolt hatását” – közölte az ügynökség, amely ugyanakkor hangsúlyozta: a doppingellenes program hatékonysága megköveteli, hogy szokatlan időpontokban is végezzenek ellenőrzéseket.
Az éjszakai vizsgálatokra vonatkozó szabályozás szerint, ami a Doppingellenes Világügynökség (WADA) kódexének a része, a helyi idő szerint 23 és 6 óra között végzett ellenőrzésekre csak abban az esetben kerülhet sor, ha annak „helytálló és igazolt okai” vannak. A sportolókat azonban bármikor ellenőrizhetik, és a doppingellenes szervezetek rendelkeznek is az ehhez szükséges jogi felhatalmazással. Bár az ilyen vizsgálatok – az alvás megzavarása révén – hátrányosan érinthetik a versenyző felkészülését, és igencsak szokatlannak számítanak, teljes mértékben jogszerűek – meg ha ez embertelennek is tűnik.
Hétfőn az is kiderült, hogy az éjszakai mintavételekre egy párizsi székhelyű, szabadon bocsátásokról és őrizetbe vételekről dönteni hivatott bíró adott engedélyt az NTÜ kérelme alapján. A L’Équipe francia sportlap értesülését az ügyészség megerősítette. A tájékoztatás szerint az ügynökség a francia sporttörvény L.232-14-4-es jelzésű cikkelye alapján kérelmezte mindezt.
Ez a gyakorlat nem kizárólag a Tour de France-ra jellemző. A Nemzetközi Kerékpáros Unió (UCI) az 1990-es évek végén és a 2000-es évek elején jelentősen megerősítette doppingellenes programját, miután számos súlyos botrány – mindenekelőtt az 1998-as francia kört beárnyékoló „Festina-ügy” – rázta meg a sportágat; utóbbi során a nyomozók egy olyan kifinomult hálózatot lepleztek le, amely teljesítményfokozó szerek használatával és kereskedelmével foglalkozott.
Újabb mérföldkövet jelentett 2004, amikor a WADA bevezette a Doppingellenes Világkódexet, amely a versenyen kívüli és előzetes értesítés nélküli ellenőrzéseket a globális doppingellenes rendszer sarokkövévé tette. 2009-ben a tartózkodási helyre vonatkozó adatszolgáltatási rendszer bevezetése kötelezte az élsportolókat arra, hogy megadják, a nap melyik egyórás időszakában érhetők el, lehetővé téve ezzel a tisztviselők számára, hogy az év bármely szakában váratlan ellenőrzéseket végezzenek.
A szabályozás már régóta bírálatok tárgyát képezi a versenyzők, a csapatvezetők és a kisegítő személyzet körében, bár az élsportban nagyrészt elfogadták. A vasárnapi események azonban ismét élesen a figyelem középpontjába állították a kérdést. Ironikus módon az egyik, éjszaka ellenőrzött versenyző, Vingegaard aznap súlyos bukást szenvedett (kulcscsontját törte), ami miatt fel kellett adnia a versenyt, majd vállműtétre szorult. Később Pogačar felvetette, hogy ebben szerepet játszhatott a dán versenyző megzavart alvása is. „Elgondolkodtatott, hogy hajnali kettőkor doppingellenőrzésen estünk át, és talán ez is közrejátszott. Egyetlen éjszaka, és máris tönkremegy az alvásod; emiatt talán kevésbé tudsz koncentrálni a lejtmenetben. Nem állítom, hogy ez volt az oka, de összefügghetnek a dolgok. Igazán szomorú látni, hogy távoznia kellett” – mondta a szlovén versenyző a vasárnapi szakasz után.
Vingegaard, a Tour de France 2022-es és 2023-as győztese elismerte, hogy teljesen váratlanul érte az eset. „Kopogtattak az ajtómon. Nem gondoltam volna, hogy joguk van ehhez, de úgy tűnik, mégis” – mondta a dán versenyző. Bár elismeri a szigorú doppingellenőrzések szükségességét, azok időzítését kifogásolta. „Nem bánom, ha ellenőriznek minket, de azt igen, ha ez kihat a teljesítményünkre vagy az alvásunkra. Véleményem szerint hajnali két órakor elvégzett vizsgálat már túllépi a határokat” – tette hozzá. Nehéz vele vitatkozni…
Pogačar – akinek a szabályok értelmében versenyéllovasként minden szakasz után doppingvizsgálaton kell átesnie – a rá jellemző humorral, bár némi iróniával fűszerezve reagált a történtekre. „Ráadásul a Tour de France alatt általában véletlenszerűen, reggelente szoktak jönni. Ezúttal viszont az éjszakát választották” – mondta. Könnyed hangvétele ellenére a szlovén versenyző egyértelművé tette, mennyire zavarónak találta az esetet. „Sokkoló volt, hogy mindössze négy órát aludhattam” – tette hozzá.
Bármi is legyen a szabályok szerinti indoklás, talán Evenepoelnak a belga Het Nieuwsblad című lapnak adott nyilatkozata ragadta meg legjobban a mezőny hangulatát. „Általában az a szabály, hogy a vizsgálatok reggel hatkor kezdődnek, így szerintem túlzás két órával korábbra hozni az időpontot. Feszítik a húrt. Azt tanácsolnám Jonasnak és Tadejnek, hogy egyszer ők is ébresszék fel az illetékeseket hajnali kettőkor. Akkor majd megtudják, milyen érzés ez. Egyszerűen nem tisztességes dolog” – zárta gondolatait.
Azt hiszem, hogy nehéz, sőt, lehetetlen vitatkozni azokkal, akik ellenzik az éjszakai doppingellenőrzéseket. Fontos a doppingolás elleni küzdelem, de azt gondolom, hogy egy éjjeli doppingolást könnyebb volna földeríteni, mint egy más napszakban végrehajtott visszaélést. Emiatt érthetetlen, miért került sor erre a két mintavételre, amennyiben az ellenőröknek nincsen konkrét gyanújuk akár Pogačar és Vingegaard, akár csapataik: az Emirátusok és a Visma vonatkozásában. Erősíti az értetlenséget az UCI érvényben lévő szabályozása is, amely szerint a 23 és 5 óra közötti időszakban csak olyan versenyzőkön szabad ellenőrzéseket végrehajtani, akik esetében „súlyos és specifikus gyanú” merül fel, hogy érintettek lehetnek valamilyen doppingtevékenységben. Ez alapján tehát lennie kellett valamilyen konkrét gyanúnak, ami miatt ez történt. Szerintem az gyenge érv, ha ezt azért csinálták, mert az összetett első két helyezettjéről volt szó. Kíváncsian várjuk, hogy a közeljövőben esetleg kiderül-e valamilyen konkrét gyanú bármelyik kerekessel szemben.
Bár a profi kerékpársportban jelentősen visszaesett a doppingvétségek száma az ilyen szempontból katasztrofálisan alakult 1990-es és 2000-es évek után, de napjainkban is előfordulnak szabálytalanságok, emiatt pedig szigorúan figyelik a sportágat a doppingellenes szakemberek. Pár évvel ezelőtt közvetlenül a Tour de France utáni napokban derült ki, hogy még a verseny idején házkutatást tartottak az akkor Nairo Quintanát is foglalkoztató Arkéa-Samsic csapatának szállásán, ahol számos egészségügyi terméket, köztük gyógyszereket is felfedeztek, valamint olyan eljárásra utaló nyomokat (sóoldatot és injekciós berendezéseket), amely akár doppingtevékenység is lehet. Akkoriban egy orvost és egy fizioterapeutát is őrizetbe vettek, s kihallgattak. Az ügyben tavaly áprilisban született ítélet. Fredy Alexander González Torres, aki a történtek idején az Arkéa csapatorvosa volt, Franciaországban hat hónap felfüggesztett szabadságvesztést és pénzbírságot kapott tiltott szerek és/vagy módszerek birtoklása és terjesztése miatt.
Quintanát tehát nem találták bűnösnek abban a történetben, ellenben 2022-ben diszkvalifikálták a Tour de France-ról, mert két mintájában is a tramadol nevű szer nyomára bukkantak. A tramadol, amely erős fájdalomcsillapító gyógyszerek hatóanyaga, narkotikus szernek minősül, vagyis egy bizonyos dózis fölötti fogyasztása függőséget, ezáltal komoly egészségügyi kockázatokat válthat ki. 2022-ben még „csak” az UCI tiltólistáján szerepelt, 2024 óta viszont a WADA is tiltott szerként kezeli. A kolumbiai a 6. helyen zárta a négy évvel ezelőtti francia körversenyt, azonban miután a Sportdöntőbíróság (TAS) elutasította fellebbezését, jogerőssé vált a kizárása, eltiltást viszont nem kapott.
Mindent figyelembe véve elfogadhatatlan, ami most történt, mert az élsportolóknak is vannak emberi és állampolgári jogaik, így pl. lehet magánéletük. Gondoljunk csak bele: mi lett volna, ha ezekre az éjszakai ellenőrzésekre versenyidőszakon kívül kerül sor, amikor a sportoló éppen a partnerével/házastársával kívánja eltölteni az időt. Elég durva volna, ha éppen akkor kopogtatnak az ajtón, amikor zajlik a légyott…
Úgy gondolom, mindenképpen változtatni kell a doppingellenes szabályokon, mert véleményem szerint alapvető jogokat sértenek bizonyos rendelkezései, s jó eséllyel nemzeti jogszabályokba is ütköznek. Egy ilyen éjjeli akcióra legfeljebb az lehet indok, ha konkrét gyanú, vagy bizonyíték van arra, hogy az érintett sportolók éjjel követnek el doppingvétséget. Egy ilyet azonban elég könnyű lenne kideríteni, hiszen már az gyanús jel lehet, ha valakinek a szobájában az éjszaka közepén ég a villany, vagy az illető vendéget fogad. Minden bizonnyal a mostani esetben ilyesmiről szó sem volt, az ellenőrök voltak azok, akik fölkeltettek két élsportolót, hogy adjon mintát, magasról téve arra, hogy ők is emberek, akiknek szükségük van pihenésre, pláne egy háromhetes körverseny kellős közepén, egy kőkemény hegyi szakasz előtt.
Remélem, lesz valamilyen változás, mert a mostani helyzet nem elfogadható.
A kiemelt kép forrása: Gregory Van Gansen/GETTY IMAGES