A Nemzetközi Olimpiai Bizottság végrehajtó bizottsága e héten tartott ülésén több fontos döntést is hozott. Amellett, hogy kivette az északi összetettet a téli ötkarikás játékok programjából, határozott az orosz sportolók, csapatok szereplésével kapcsolatban is. A NOB-vb úgy döntött, hogy átmenetileg megszünteti az Orosz Olimpiai Bizottság felfüggesztését, így elvben indulhatnának az ország sportolói mindenhol, ám az egyes sportágak szakszövetségeinél van a döntés joga, hogy eleget tesznek-e ennek a határozatnak, vagy sem. A sportvilág mélyen megosztott a témában, ugyanis amíg Európa bizonyos részein erőteljesen ellenzik az oroszok korlátozások nélküli visszaengedését, addig Ázsiában többségben vannak a NOB-döntést támogatók.
A NOB 2023 októberében függesztette fel az Orosz Olimpiai Bizottság tagságát, hivatalosan azzal az indoklással, hogy a szervezet olyan területekre is kiterjesztette működését, amelyeket Oroszország erővel elfoglalt Ukrajnától, ám a nemzetközi közösség változatlanul ukrán felségterületeknek tekinti. Konkrétan Donyeck, Luhanszk és Zaporizzsja megyékről, illetve a már 2014-ben annektált Krím-félszigetről van szó.
Azóta viszont a helyzet változott, ugyanis az orosz sportszervezet kijelentette, hogy nem folytat és a jövőben sem kíván folytatni tevékenységet ezeken a területeken, tagságából pedig kizárásra kerültek az érintett területeken működő szövetségek, klubok. A NOB Jogi Bizottsága javasolta a felfüggesztés visszavonását a Végrehajtó Bizottságnak, amely végül azzal a kikötéssel hagyta jóvá ezt, hogy folyamatos figyelemmel kíséri a helyzetet, s amennyiben az oroszok esetleg mégis tevékenységet folytatnának a szóban forgó területeken, akkor ismét felfüggeszti őket.
A NOB azért is hozott ennyire pozitív döntést, mert már megkezdődött a 2028-as nyári felnőtt és téli ifjúsági olimpia kvalifikációs időszaka, s az a cél, hogy a világ valamennyi sportolója számára egyenlő feltételeket teremtsenek a kvótaszerzésre. Fehéroroszország vonatkozásában már májusban hasonló ajánlást adott ki a NOB.
Az oroszok vonatkozásában nem elég csak az ukrajnai helyzetet értékelni, merthogy az ország megítélését erősen rombolták a 2010-es évek nagy doppingbotrányai. Éppen ezért a NOB mostani ajánlásában az is szerepel, hogy az orosz sportolóknak nagyon szigorú feltételeket kell teljesíteniük a doppingellenőrzések terén is, hogy ott lehessenek a nemzetközi versenyeken. Mint ismert lehet, az Orosz Doppingellenes Ügynökség évek óta felfüggesztés alatt van a világügynökségnél (WADA), mivel működésével továbbra sem felel meg a Doppingellenes Világkódex minden pontjának. Amennyiben ez 2028-ra sem teljesül, még nem fogja az oroszok újabb kizárását eredményezni, csupán azt, hogy a NOB mellett működő Nemzetközi Tesztelő Ügynökség (NTÜ) végzi majd el az összes mintavételt az esetükben.
Annak eldöntése, hogy rendeznek-e sporteseményeket és versenyeket Oroszországban, meghívnak-e orosz kormányzati vagy állami tisztségviselőket sporteseményekre, illetve engedélyezik-e az orosz zászló, himnusz, nemzeti színek vagy bármilyen más orosz azonosító használatát, az egyes nemzetközi sportszövetségek és a nemzetközi sportesemények szervezőinek hatáskörébe tartozik. E döntéseknek tükrözniük kell azt is, hogy az adott nemzeti szövetségek megfelelő jogállással és jó hírnévvel rendelkeznek-e.
Észak-Európában nagyon nem örülnek
E tekintetben a NOB nem rendez NOB-eseményeket Oroszországban, és nem hív meg orosz kormányzati vagy állami tisztségviselőket saját rendezvényeire. A NOB az olimpiai játékokon alkalmazandó orosz zászlóval, himnusszal, nemzeti színekkel és egyéb azonosítókkal kapcsolatban a megfelelő időpontban hoz döntést.
A NOB leszögezte azt is, hogy az ukrajnai eseményekkel kapcsolatos álláspontja semmiben sem változott: továbbra is határozottan elítéli az Oroszország által Ukrajna területén elkövetett törvénytelenségeket. A NOB szolidaritást vállal az ukrán sportközösséggel, s folytatja Ukrajnai Szolidaritási Alapjának működését.
Tehát elvben megszűntek az oroszokat sújtó korlátozások, azonban a sportági szakszövetségeknek szuverén joguk eldönteni, hogy saját versenyeiken engedik-e indulni a sportolókat, s ha igen, milyen feltételek mellett. Az elmúlt hónapokban több sportágban is részben vagy teljesen reintegrálták az orosz versenyzőket. Így pl. cselgáncsban saját zászlajuk és himnuszuk használatával szerepelhetnek, de visszatérhettek úszásban, íjászatban és tekvandóban is.
Ugyanakkor atlétikában és biatlonban változatlanul fönnmaradnak a kitiltások, míg jégkorongban csak bizonyos korosztályokban engedték vissza az orosz (és a fehérorosz) válogatottakat. A legtöbb sportágban még mindig nem született döntés a hogyan továbbot illetően. A Sky News értesülései szerint a Nemzetközi Labdarúgó Szövetség (FIFA) tanulmányozza a legfrissebb NOB-ajánlásokat, s hamarosan döntést hoz az orosz válogatottak szereplésével kapcsolatban. A legtöbb csapatsportágban hasonló a helyzet.
Azt is látni kell, hogy a sportvilág igen megosztott az oroszok szereplését illetően. Az ázsiai olimpiai bizottságokat magába foglaló Ázsiai Olimpiai Tanács támogatásáról biztosította a NOB-ot. A 45 országot képviselő szervezet szerint ha van olyan földrész, akkor igazán meg tudják érteni a sportnak a béke és az egység terén kifejtett erejét, akkor az éppen Ázsia, hiszen a kontinens több pontján vannak komoly geopolitikai feszültségek akár évtizedek óta. Ennek ellenére a közelmúltban a kínai Sanyában rendezett Strand Ázsia-játékokon mind a 45 tagország sportolói részt vettek. Természetesen az ázsiai sportvezetők is elítélik az erőszak minden formáját és a háborút különösen, de fontosabbnak érzik annak közvetítését, hogy a sport a béke egyik legjobb eszköze lehet.
Európában már nem ennyire nagy a lelkesedés a NOB döntése miatt. Különösen a hagyományosan erősen oroszellenes északi államokban, valamint Nagy-Britanniában hangzottak el súlyos kritikák. A Norvég Sportszövetség elnöke közölte, hogy szervezete az összes észak-európai olimpiai és paralimpiai bizottsággal karöltve elutasítja a NOB oroszokra nézve kedvező döntését. Ezt azzal indokolta, hogy a fönnálló geopolitikai helyzet nem igazolja az orosz sportolók visszatérését. Sajnálkozását fejezte ki, hogy kisebbségbe kerültek véleményükkel.
A Lett Olimpiai Bizottság szintén erélyesen visszautasítja a NOB határozatát, még annak átmeneti jellegét is. Szerinte a szankciók teljes föloldása veszélyes jele annak, hogy a nemzetközi közösség szépen lassan elfogadja az oroszok által Ukrajnában elkövetett agresszív és nemzetközi jogot sértő cselekedeteket. A lett közlés szerint a döntés figyelmen kívül hagyja a való világban zajló eseményeket, hiszen ma is előfordulnak támadások, melyek ukrán városok, falvak infrastruktúráját teszik (akár teljesen) tönkre. Arra is fölhívják a figyelmet, hogy az oroszok évek óta nem vettek részt nemzetközi versenyeken, így nemzetközi doppingellenőrzéseken sem, emiatt pedig fönnáll annak kockázata, hogy rengeteg doppingvétségre derülhet fény, mert senki sem tudja, hogy tisztán versenyeztek- és készültek-e odahaza a sportolók.
Hans von Uthmann, a Svéd Olimpiai Bizottság vezetője szintén elítélte a NOB-határozatot, amelyet egy nagyon szomorú és megalapozatlan döntésnek nevezett. Lisa Nandy brit kulturális- és sportminiszter ugyancsak nem támogatja a legújabb ajánlásokat. A tárcavezető Telegraphhoz eljutatott közleményében leszögezi, hogy a brit kormány változatlanul agresszornak tekinti Oroszországot az ukrajnai helyzetben, s az elkövetett súlyos jogsértések, valamint az orosz sportot mélységeiben átható doppingolás miatt nem tartja helyesnek, hogy visszatérhetnek az ország versenyzői.
A legújabb ajánlásokat bírálta az észt és a lett külügyminisztérium, valamint a Global Athlete és a FairSport nemzetközi sportjogi szervezet is.
Arról nem is érdemes részletesen írni, hogy Ukrajnában milyen megnyilvánulások érték a döntést, röviden összefoglalva: határozottan ellenzik a sport- és politikai vezetők, hogy oroszokkal (és fehéroroszokkal) kelljen megküzdeniük a nemzetközi térben.
Oroszországban természetesen a pozitív vélemények vannak túlsúlyban. Több megszólaló is jelentős előrelépésnek nevezte a NOB döntését. Közöttük van Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője is, aki szerint igazán fontos lépés történt abban az irányban, hogy az orosz sport visszakapja az őt megillető helyet az olimpiai mozgalomban és a nemzetközi sportéletben egyaránt. Az is rendkívül fontos Peszkov szerint, hogy helyreállhatnak az orosz sportolók jogai, amelyeket az orosz kormány szerint súlyosan megsértenek 2022 óta a kizárásokkal és a korlátozásokkal.
Mihail Degtyarov sportminiszter szerint a mostani siker tárcája és az Orosz Olimpiai Bizottság kitartó munkájának eredménye. Elmondása szerint mostanáig 20 sportágban térhettek vissza az orosz juniorok a nemzetközi mezőnybe teljes joggal (vagyis saját zászló és himnusz használata mellett), 10 sportágban pedig minden korosztályt tekintve megszűntek a korábbi kivételes szabályok.
Az oroszok nagyon örülnek, de ahogy föntebb is jeleztem, a nemzetközi szövetségek szuverén joga eldönteni, visszaengedik-e az orosz sportolókat, hiszen a NOB csak ajánlást fogalmazott meg, nem kötelezően végrehajtandó határozatot. Ettől függetlenül arra lehet számítani, hogy további sportágakban nyerik vissza jogaikat az orosz sportolók, ugyanakkor az is biztos, hogy atlétikában és biatlonban egyelőre nem számíthatnak pozitív elbírálásra. A Nemzetközi Atlétikai Szövetség (NASZ) már tíz éve felfüggesztette az orosz szövetség tagságát az államilag szervezett doppingrendszerrel kapcsolatos korabeli botrány miatt, s az elnök, Sebastian Coe tegnapi bejelentése szerint fönntartja a kelet-európai/ázsiai ország kizárását.
A Nemzetközi Biatlon Unió (NBU) végrehajtó bizottsága monitoring csoportot hozott létre, mely folyamatosan figyelemmel kíséri a geopolitikai helyzet alakulását, s ennek függvényében ősz elején, a szezon kezdetét megelőző utolsó hetekben fognak dönteni az oroszok sorsáról.
A teljes visszatérés tehát egészen biztosan várat még magára, így csak abban lehet bízni, hogy a háborúskodás vége nem fog sokat váratni magára, mert ez katalizátora lehetne az orosz versenyzők visszaengedésének.
A kiemelt kép forrása: Fabrice Coffrini / GETTY IMAGES