Bár csak két napja fejeződött be az idei A-csoportos jégkorong-világbajnokság, már javában tart a készülődés a jövő évi tornára. Mint ismert, a magyar válogatott zsinórban harmadszor harcolta ki a bennmaradást a legjobbak között, így elvileg jövőre is ebben az osztályban indulhat a vb-n. Csakhogy a múlt héten a nemzetközi szövetség fegyelmi testülete helyt adott az oroszok fellebbezésének, amelyet az ország válogatottjainak és klubcsapatainak a nemzetközi sorozatokból való kizárása ellen nyújtottak be. A döntés önmagában nem jelenti azt, hogy visszatérhetnek az orosz együttesek a 2026-2027-es szezonban, ám most a nemzetközi szövetség tanácsának ismét át kell gondolnia ezt az ügyet. Bár egyelőre homályos, mennyi esély van rá, de amennyiben esetleg engedélyeznék az oroszok, meg egyébként a szintén kizárt fehéroroszok indulását, az kavarodást okozhat a 2027-es világbajnokság kapcsán, s ez súlyos esetben még akár a magyar csapatot is érintheti. Pikánssá teheti a helyzetet az a tény, hogy az ukránok feljutottak az A-csoportba.
Az elmúlt évek talán legmagasabb színvonalú világbajnoksága fejeződött be vasárnap este, amikor a zürichi döntőben Finnország a 72. percben, vagyis a hosszabbításban szerzett aranygóllal verte a házigazda Svájc együttesét, így ismét világbajnok lett. Számunkra is jól alakult a vb, hiszen a magyar válogatott viszonylag könnyedén bennmaradt, vagyis jövőre újból a legjobbak között szerepelhet. Ez jó eséllyel így is lesz, de az utóbbi napok eseményei alapján lehet, hogy nem 100%-os ez az esély, hanem mondjuk 95.
Mint ismert, a sportágban egyaránt az élmezőny oszlopos tagjának számító orosz és fehérorosz válogatottat 2022-ben, az ukrajnai konfliktus miatt kizárta a nemzetközi szövetség a versenyekről. A mindmáig élő tiltás eddig betonbiztos lábakon állt, azonban jogi értelemben most egy kicsit megrendült. A szövetség legfőbb döntéshozó testülete, a Tanács még január 21-én hosszabbította meg a két kelet-európai ország kitiltását a 2026-2027-es idényre, vagyis az általa szervezett tornákon nem szerepelhetnek az orosz és fehérorosz válogatottak és klubcsapatok sem.
Csakhogy az orosz szövetség azon nyomban fellebbezett a döntés ellen (amelyet az elmúlt négy évben rendre megtett), s május 25-én a nemzetközi szövetség fegyelmi testülete helyt adott annak. Ez nem vonja önmagával automatikusan azt, hogy az orosz csapatok ősztől visszatérhetnek a nemzetközi vérkeringésbe. A fegyelmi testület döntése úgy szól, hogy visszautalja a Tanácsnak az ügyet átgondolás céljából. A határozatban leszögezik, hogy nem pusztán biztonsági, hanem szervezési és sportszakmai szempontokból is vizsgálnia kellett volna a Tanácsnak az oroszok részvételének kérdését, márpedig a januári döntésben kizárólag biztonsági okokkal indokolták a kizárás meghosszabbítását. Most tehát a Tanács védekező harmadában csúszik a korong, mivel újra kell tárgyalnia az oroszok ügyét.
Mihail Degtyarov orosz sportminiszter szerint a fegyelmi testület megállapította, hogy a Tanács nem szolgáltatott elegendő bizonyítékot annak igazolására, hogy az ország csapatainak kizárása biztonsági szempontból változatlanul indokolt. Az orosz szövetség május 19-én a Sportdöntőbírósághoz is fellebbezést nyújtott be, kérvén, hogy véglegesen szüntessék meg a jégkorongcsapatok kitiltását. Az oda benyújtott keresetben az az orosz fél legfőbb érve, hogy a nemzetközi szövetség évről évre „automatikusan” meghosszabbítja a csapatok kizárását anélkül, hogy komolyabban megvizsgálná az aktuális helyzetet.
Az tény és való, hogy az a körülmény, amely annak idején az orosz és fehérorosz csapatok kizárását valamelyest indokolhatóvá tette, részben ma is fönnáll, azonban a sport világa elkezdett fölébredni abból a tündérmeséből, miszerint attól lesz vége egy háborúnak, s áll helyre a béke, hogy olyanokat fosztanak meg a sportsikerek elérésének lehetőségétől, akiknek semmi közük a háborúskodáshoz, s nem is támogatják azt, csak balszerencséjükre éppen az agresszor országokba születtek. A Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) a közelmúltban olyan ajánlást fogalmazott meg, miszerint most már nem indokolt a két ország kizárása a különböző sportágakból. Egyre több nemzetközi szövetség hoz döntést arról, hogy ismét teljes jogú taggá avatja az orosz és/vagy fehérorosz szövetségeket, így a két ország sportolói hazájuk színeiben indulhatnak, nem pedig semlegesként.
A csapatsportokban egyelőre még nem sok ilyen döntés született, de az is tény, hogy egyre inkább abba az irányba növekszik a nyomás, hogy a szövetségeknek vissza kell vonniuk 2022-es döntéseiket, amelyek egyébként az esetek nagy többségében átgondolatlan, s teljes mértékben érzelemből meghozott, elkapkodott megnyilvánulások voltak.
Ugyanakkor egyáltalán nem biztos, hogy a Tanács megváltoztatja januári döntését, no de mi van akkor, ha mégis? Amennyiben esetleg arról születne döntés, hogy engedélyezik az oroszok indulását, egyáltalán nem biztos, hogy egyből minden korosztályban és minden szinten térhetnek vissza. A nemzetközi szövetség csütörtökön hozott arról döntést, hogy Fehéroroszországot engedi indulni a következő szezonban, de csak bizonyos tornákon. Ez alapján a férfi U18-as, a női felnőtt divízió IV-es és a női U18-as divízió III/B-s vb-n indulhat a fehérorosz válogatott, vagyis a férfi A-csoportról, egyáltalán a férfi felnőtt kategóriáról nem szól a fáma. A határozatban ugyanakkor leszögezik a döntéshozók, hogy a helyzet alakulásának függvényében még visszavonhatják ezt az elhatározást, de folyamatosan egyeztetnek a rendező országokkal és a nemzeti tagszövetségekkel az ügyben. Ezek alapján az tűnik valószínűnek, hogy az oroszok is legfeljebb egy hasonló döntésben reménykedhetnek első körben.
Ezek alapján tehát nem valószínű, hogy ott lehetne az orosz és akár a fehérorosz válogatott a férfi A-csoportos vb-n jövőre, de ha a legfrissebb, hétfőn közzétett világranglistát nézzük, akkor azt láthatjuk, hogy az oroszok még négy év távollét után is vezetnék a rangsort, amennyiben rajta lennének, mivel a legtöbb pontot ők gyűjtötték az elmúlt esztendőkben. Fontos tudni, hogy a világranglistát az elmúlt négy év világbajnokságai és olimpiái alapján állítják össze, úgy, hogy a legkorábbi vb adja az összpontszám 25%-át, az idei torna és a februári olimpia pedig 100-100%-ban járul hozzá a pontmennyiséghez. Ez a számítási mód működik évek óta, s amikor az orosz válogatott még játszhatott a tornákon, elég jó eredményeket produkált (2018-ban olimpiai bajnok lett), amelyek sok pontot hoztak a konyhára. Ezek a pontok négy év alatt fogynak el, de a 2022-es kizárás előtt annyit gyűjtöttek belőle az oroszok, hogy még most is 55 ponttal megelőzik a 2. helyezett Svájcot.
Vagyis, amennyiben esetleg indulhatnának férfi felnőtt szinten is, akkor az A-csoportos vb-n kapnának helyet. Ugyanez állna a fehéroroszokra is, akik jelenleg a 16. helyen állnának a világranglistán. Jelenleg a franciák és az olaszok is megelőzik őket, ám előbbiek nem jutottak föl az A-csoportba, utóbbiak pedig most estek ki onnan, vagyis velük ilyen értelemben nem kell számolni. Viszont a fehéroroszok éppen a magyar válogatottat előznék meg, ha visszakerülnének a rangsorba, tehát a mieink lennének a 17.-kek a franciák és az olaszok kivétele után.
Azt is figyelembe kell venni, hogy két csapat följutott a divízió I/A-ból az A-csoportba, mégpedig Kazahsztán és Ukrajna. A kazahok eleve megelőzik a mieinket és a fehéroroszokat is, tehát ranglista alapján is az A-csoportban volna a helyük, de a följutással pláne. Viszont az ukránok a teljes rangsorban a 21.-kek, az A-csoportos együttesek összevetésében pedig a 18.-kak, vagyis amennyiben az oroszok és a fehéroroszok is indulhatnának úgy, hogy nem emelik föl a létszámot kivételesen 18 csapatra, s föltesszük, hogy a második vonalból feljutott két válogatottnak mindenképpen helyet szorítanak, akkor a magyar válogatott vissza lenne sorolva a divízió I/A-ba. Amennyiben 18 fősre emelnék a létszámot, akkor a mieink helye is meglenne a legjobbak között.
Ez alapján tehát akár még számunkra is érdekes helyzetet teremthet, ha kavarodás áll be az oroszok és a fehéroroszok indulása kapcsán. Mint föntebb említettem, a nemzetközi szövetség csak bizonyos tornákon engedélyezte a fehérorosz válogatott indulását, de egyelőre még nem tudni, hogy a fehérorosz fél fellebbez-e a május 28-án közzétett döntés ellen annak érdekében, hogy minden kategóriában indulhasson a következő szezonban. Azt sem tudni, mi lesz az orosz fellebbezés sorsa, vagyis egy többismeretlenes egyenletről beszélhetünk.
Szeretném még egyszer hangsúlyozni, hogy az oroszok és a fehéroroszok jövő évi A-csoportos indulásának valószínűsége rendkívül kicsi, ezáltal a magyar szereplés esélye igen nagy, de van elméleti lehetősége annak, hogy ez nem így lesz. Ebben az esetben viszont borítékolható, hogy a magyar szövetség élne fellebbezéssel, amelynek igen jó kilátásai volnának, hiszen az idei világbajnokságot abban a tudatban fejezte be a magyar válogatott, hogy meghosszabbította elitbeli tagságát. Másrészt, az utólagos szabályváltoztatás nem éppen jogszerű dolog a sport világában, így egy számunkra hátrányos döntés valószínűsége közelít a nullához. Az is biztos, hogy az oroszokra és a fehéroroszokra pozitív döntés magával hozná az ukránok tiltakozását, akik húsz év után szerepelhetnének ismét az A-csoportban. Jó eséllyel fölmerülne a bojkott lehetősége, de a jogi lépések megtételéé mindenképpen.
Tehát nem valószínű, hogy akár az oroszok, akár a fehéroroszok ott lehetnének a 2027-es A-csoportos világbajnokságon, ugyanakkor egy teljes visszaengedés esetén a következő években az eddigieknél komolyabb csaták várhatnak a magyar válogatottra, ha az A-csoportban akar maradni, márpedig miért ne ez lenne a szándék?
A kiemelt kép forrása: Alexander Nemenov/GETTY IMAGES