Kis túlzással alig ért véget az idei téli olimpia, de már javában zajlanak a következő, 2030-as ötkarikás játékok előkészületei. Mint ismert, az eseményt a Francia-Alpokban rendezik. Az olimpia központi helyszíne Nizza városa lesz, amely a jeges sportágak versenyeinek adhat otthont. A legfrissebb hírek szerint azonban nem minden jeges sportágnak lesz helyszíne a déli kikötőváros, mivel a nemrég megválasztott polgármester megvétózta azt a tervet, hogy a férfi jégkorongtorna mérkőzéseire a helyi labdarúgócsapat stadionjában kerüljön sor, mivel az ideiglenes tető kialakítása rengeteg pénzbe kerülne, a fociklub pedig hónapokra kiszorulna a létesítményből. A legújabb elképzelések szerint Lyonban vagy Párizsban lehetnek a meccsek, ami viszont elég komoly logisztikai kihívásnak számítana.
Az eredeti tervekben az szerepelt, hogy a jeges sportágak (jégkorong, műkorcsolya, gyorskorcsolya, rövidpályás gyorskorcsolya, curling) eseményeire teljes egészében Nizzában, a Francia-Alpokhoz legközelebb fekvő nagyvárosban kerül sor. Gondot jelent viszont, hogy az inkább kikötője és tengerparti sétánya (a záróünnepség tervezett helyszíne) miatt ismert városnak csupán egyetlen olyan jégcsarnoka van, amely alkalmas olimpiai versenyek rendezésére, márpedig az öt jeges sportág nem fog egy helyszínen elférni a játékok 18 napja alatt.
Éppen ezért a terv az, hogy a műkorcsolyaversenyeket, a rövidpályás gyorskorcsolya küzdelmeit és a női jégkorongtorna mérkőzéseit rendeznék ebben a jégcsarnokban, a férfi jégkorongmeccsekre pedig az Allianz Riviera stadionban kerülne sor. Ez a Nice labdarúgócsapatának otthona, amely mintegy 36 000 néző befogadására alkalmas, s amennyiben helyszín lenne, rekordot dönthetne az olimpiai jégkorongtorna nézőszámait tekintve. Csakhogy a stadion nem rendelkezik behúzható tetővel, márpedig Nizza a téli hónapokban sem arról híres, hogy hatalmas havazásoknak és farkasordító fagyoknak lenne a színhelye, így mindenképpen kellene tető. Ennek költsége viszont igen jelentős lenne, márpedig az olimpiák szervezésénél vezérelvnek számít a költséghatékonyság és a minél kisebb költségvetés. Aligha férne bele ebbe a keretbe egy tetőépítés, de emellett az is nagy problémát jelentene, hogy a helyi labdarúgócsapat hova költözne arra a pár hónapra, amíg a munkálatok és az olimpia miatt nem használhatná az arénát.
Franciaországban márciusban önkormányzati választásokat tartottak, s ennek keretében Nizzában új polgármester került hatalomra Eric Ciotti személyében, aki azt a Christian Estrosit váltotta, aki minden, a téli olimpiával kapcsolatos elképzelést, így a stadionra vonatkozó terveket is teljes mellszélességgel támogatta. Ciotti már korántsem ennyire rugalmas, különösen az Allianz Riviera esetében, ugyanis ellenzi, hogy a focicsapatnak hónapokra másik stadionba kelljen költöznie, emellett pedig sokallja a tetőépítés becsült költségeit. Mivel a stadion a város tulajdona, ezért a polgármester döntése, hogy mi történhet ott. Ciotti márpedig nem támogatja a terveket, így szinte biztosra vehető, hogy nem az Allianz Riviérán kerül sor az olimpiai hokitornára.
Itt jön a következő nagy kérdés, hogy akkor mégis hol rendezzék meg a férfi válogatottak mérkőzéseit? Több alternatíva is fölmerült, de ezek közül a leginkább támogatott verzió, hogy Lyonban kerüljön sor a tornára. Szóba kerültek más lehetséges nizzai helyszínek is, azonban Edgar Grospiron, a szervezőbizottság elnöke szerint egy átmeneti jégcsarnok megépítése is költségesebb mulatság lenne, mint másik város már meglévő létesítményébe vinni a mérkőzéseket, ezért ezt az ötletet elvetették.
Ami Lyont illeti, az ottani városvezetés is támogatja azt az elképzelést, hogy a kiállítási csarnokban alakítsanak ki jégkorongpályát és hozzá nézőteret, így ott meg lehetne rendezni az olimpiai tornákat. A helyszín a hírek szerint megfelelne annak a kritériumnak is, hogy legalább 10 000 fős lelátót kell építeni. A szervezőbizottság a helyszín kijelölésénél prioritásként kezeli a költségek optimalizálását és a fönntarthatóságot. A lyoni kiállítási csarnok már áll, tehát ennek építése nem okozna komoly környezeti terhelést és pénzbeli kiadásokat. Az egyetlen problémát a távolság jelentené, hiszen Lyon és Nizza között mintegy 414 km van, amit köz- és vasúton is több mint négy óra alatt lehet megtenni. Alapból azzal a helyzettel nézhetnek szembe a franciák, amellyel idén az olaszok is, hiszen az olimpia és a paralimpia versenyeire négy különböző zónában (Nizza, Felső-Savoya, Savoya és Felső-Alpok megye) kerülne sor, amelyek között jelentős távolságok vannak. Mint emlékezhetünk rá, Észak-Olaszországban is az egyes helyszínek között megteendő út okozott gondokat. Az is hasonlóság a két olimpia között, hogy négy év múlva is több falu lesz, vagyis a sportolóknak nem kell órákat utazniuk a versenyeikre. Amennyiben Lyonba kerülne a férfi jégkorongtorna, akkor a csapatok szállását is ott kellene megoldani.
Bár Lyon pályázhat a legnagyobb eséllyel a férfi hokitorna fogadására, de bejelentkezett Párizs is. A francia főváros több rendezvénycsarnokát üzemeltető cég jelezte a szervezőknek, hogy akár az AccorHotels Arénában, akár az Adidas Arénában készek kialakítani a jégkorongpályát. Ezek közül viszont csak az előbbi felelne meg a nézőszámra vonatkozó kikötésnek a maga 20 300 férőhelyével, utóbbiban sporteseményeken legfeljebb 8000, koncerteken 8500 néző lehet jelen. Párizs és Nizza között közel 700 kilométeres a távolság, ami még a 2022-es pekingi téli olimpiához viszonyítva is extrémnek minősülne, mivel akkor minden helyszín a kínai főváros 250-300 km-es övezetén belül helyezkedett el. Az idei milánó-cortinai játékokon egyáltalán nem volt ekkora távolság az egymástól legmesszebb fekvő két helyszín között.
Logisztikai szempontból tehát problémás lehet a párizsi rendezés, különösen a sajtó munkatársai számára, de azoknak a nézőknek is okozhat kényelmetlenséget, akik havas sportágakra és a férfi jégkorongra is kíváncsiak lennének. A fönntarthatóságot pedig ide sem hozom, föltéve, ha minden, az olimpiával kapcsolatos közlekedés megújuló energiaforrásokkal működő járműveken valósulna meg.
Bár a legtöbb vita jelenleg a jégkorong helyszíne körül forog, azonban azt sem érdemes elhallgatni, hogy a gyorskorcsolya kapcsán még súlyosabb probléma merült föl. Franciaország nem rendelkezik a nagypályás gyorskorcsolyához szükséges pályával, s a szervezők a föntebb említett költséghatékonyságra tekintettel elzárkóznak akárcsak átmeneti pálya fölépítéséhez. Jelenleg az a leginkább támogatott elképzelés, hogy Torinóban lehetnek a versenyek, de a szervezők kapcsolatba léptek a hollandiai Heerenveennel is, ahol a világ egyik legmodernebb gyorskorcsolyapályája található, azonban Franciaországtól igen messze fekszik.
A helyszínek végleges listája június végére várható, mivel a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) június közepén tartandó végrehajtó bizottsági ülésén hoz döntést a sportágak listájáról. Egyébként ebben a tekintetben is vannak eldöntendő kérdések, mivel a hírek szerint a francia szervezők javaslatot tesznek további sportágak szerepeltetésére is. Ezek között van az idei játékokon debütált, de sok kritika kereszttüzébe került síalpinizmus, valamint a szabadsí, amire síakrobatikában és hódeszkában is sor kerülhet. Fölvetődött az a gondolat, hogy a mezei futás és a terepkerékpár is bekerülhet a műsorba, azonban ehhez az Olimpiai Chartát is módosítani kellene, amely jelenleg csak jeges és havas sportágak szereplését teszi lehetővé a téli játékokon, márpedig ez a két sport inkább sárban és homokban szokott menni. A hírek alapján nem valószínű, hogy a NOB ekkora horderejű változtatást jóváhagyna. Ezen kívül két jelenlegi olimpiai versenyszám is veszélyben van. Az északi összetett hányattatott helyzetéről már írtam korábban, de az idei olimpia után fölmerült híresztelések szerint a szkeleton is lekerülhet a 2030-as programról. Minderről a NOB-vb júniusi ülésén születhet döntés.
A kiemelt kép forrása: James Fearn/ GETTY Images