Egy évek óta tartó vita végére kerülhet pont. A Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) a napokban döntést hozott arról, hogy megtiltja olyan sportolók indulását a nők mezőnyében, akik biológiailag nem teljesen nők, vagy konkrétan férfiak. A többség egyetért a döntéssel, amelyet korábban is meg lehetett volna hozni, de persze akadnak ellenzők is.
Hosszú idő, gyakorlatilag a legutóbbi nyári olimpia óta beszédtéma volt a transznemű sportolók helyzete, hiszen 2024-ben az ökölvívótornán a nők között két olyan versenyző is indulhatott, akiket az egy évvel korábbi amatőr világbajnokságról kizártak, mert kiderült róluk, hogy biológiailag nem tekinthetők nőknek. Azóta a tajvani Lin Jü-tingről kiderült, hogy átment a nemi teszten, így elvileg indulhat a nők között, azonban az algériai Imane Helif mindmáig határozottan tagadja, hogy férfi lenne, holott ezt eddig nem igazolta minden kétséget kizáróan.
A NOB-ra az utóbbi másfél évben komoly nyomás nehezedett, mert nyilvánvalóvá vált, hogy valahogyan kezelni kell ezt a súlyos problémát. Azután, hogy egy évvel ezelőtt Kristy Coventry személyében először választottak nőt az ötkarikás csúcsszervezet élére, várható volt, hogy előbb-utóbb történik valami ebben az ügyben, hiszen az úszóként kétszeres olimpiai bajnok zimbabwei sportvezető programjának egyik fő eleme a női sportolók fokozottabb védelme.
A NOB a múlt héten tett bejelentést arról, hogy a 2028-as Los Angeles-i nyári olimpiától kezdve szigorítja a női kategória indulási feltételeit, így csak azok vehetnek részt a versenyeken, akik 100%-ban nőnek tekinthetők biológiai értelemben. Annak megállapítására, hogy valaki teljes mértékben nő, egy nemi tesztet kell elvégezni. A jogosultságot mindenkinek csupán egyszer kell megszereznie, és az a Los Angeles-i olimpián lép hatályba.
Kirsty Coventry, a NOB elnöke a BBC-nek azt nyilatkozta, hogy a döntést orvosok véleménye alapján hozták. „Az olimpián egy egészen apró különbség is dönthet a győzelem és a vereség között” – mondta. Majd hozzátette: „Nem lenne tisztességes, ha biológiai férfiak versenyeznének a nők között. Ráadásul egyes sportágakban ez még veszélyes is lehet.”
Az, hogy valaki biológiailag a női nemhez tartozik-e, az Y kromoszóma nemet meghatározó, SRY génjének megléte, vagy hiánya alapján fogják megállapítani. A vizsgálatot nyálból, vagy a száj nyálkahártyájáról vett minta alapján végzik majd. Mindenkit, akinek a szervezetében nincs SRY gén, végérvényesen nőnek kell tekinteni. „Amennyiben nincs ok feltételezni, hogy a negatív eredmény téves, ez egy életre szóló bizonyság lesz” – tette hozzá a bizottság elnöke.
Azok a sportolók, akiknek szervezetében kimutatható az SRY gén „továbbra is versenyezhetnek minden más kategóriában. Például indulhatnak férfiak között, vagy a vegyes, illetve a nyílt kategóriájú viadalokon, illetve olyan sportágakban, amelyek nem választják szét a versenyzőket nemek szerint” – magyarázta Kirsty Coventry.
A NOB eddig a különböző sportágak nemzetközi irányító testületeire bízta, hogy milyen szabályozást alkalmazzanak. Így aztán az atlétikában, az úszásban, a kerékpározásban és az evezésben meg is tiltották, hogy a bizonytalan nemi hovatartozású sportolók nőkkel versenyezzenek. Más sportágakban viszont megelégedtek azzal, ha a transznemű nők csökkentették a tesztoszteronszintjüket.
A most meghozott döntés azonban végérvényesen lezárja a nemi fejlődési zavarokkal küzdő sportolók körüli vitákat is. Ez egy olyan összefoglaló kifejezés, amely azokra az állapotokra utal, amikor a nemi szervek, a kromoszómák, illetve a hormonok fejlődése nem a tipikus férfi vagy női mintát követi. Például a női 800 méteres síkfutás kétszeres olimpiai bajnoka, Caster Semenya XY, vagyis férfi kromoszómákkal rendelkezik. A dél-afrikai emiatt évek óta nem indulhat 200 méternél hosszabb távokon, mert a Nemzetközi Atlétikai Szövetség a bizonytalan nemi hovatartozású futók számára a legtöbb futószámban csak úgy teszi lehetővé az indulást a nők között, ha önként vállalják tesztoszteronszintjük csökkentését. Semenya ebbe sosem ment bele, s éveken át pereskedett mindenfelé a szabályozás megszüntetése érdekében, de csak részsikert ért el, a vitatott előírás mind a mai napig hatályos.
Semenya nyilatkozott a NOB döntésével kapcsolatban, s nonszensznek minősítette azt. A dél-afrikai szerint Coventry és a bizottság vezetése anélkül járt el, hogy figyelembe vett volna minden tudományos bizonyítékot. Úgy látja, hogy politikai döntés született, mivel politikai nyomás nehezedett a NOB-ra a szigorítás érdekében.
Más kritikusai is vannak a döntésnek. Marina Ferrari francia sportminiszter visszalépésnek nevezte a NOB elhatározását. Kijelentése szerint a nemi teszteket először 1967-ben vezették be, majd 1999-ben megszüntették, mivel a tudományos közösségben megosztó gyakorlatnak számított. A politikus szerint napjainkban sem szűntek meg a szakemberek körében azok az aggályok, melyek negyedszázaddal ezelőtt a módszer betiltásához vezettek.
A múlt héten több mint 70 emberi jogi és sportjogi érdekvédelmi csoport koalíciója – élükön olyan szervezetekkel, mint a Sport & Rights Alliance, az ILGA World és a Humans of Sport – közös nyilatkozatot írt alá, amelyben bírálják a nemi tesztelést, tolakodónak és diszkriminatívnak minősítve azt.
Ami a NOB hozzáállását illeti, eddig az volt a szabályozás, hogy azok a vitatott nemi hovatartozású sportolók, akiknél nem ment végbe a férfi pubertás, versenyezhettek a nők között, amennyiben a tesztoszteronszintjüket bizonyos szinten tartották.
A NOB mostani állásfoglalása rendkívül jelentős döntés, miután évekig bizonytalanság uralkodott a transznemű és a vitatott nemű sportolók körül. A vita arról folyt, hogy a sportnak miként kellene egyensúlyt teremtenie a tisztesség, a biztonság, valamint a tolerancia között. A NOB határozatát támogatók azzal érvelnek, hogy a genetikai teszten alapuló megközelítést már sikerrel alkalmazták az atlétikában és az ökölvívásban. Az SRY teszt megbízható, kellően diszkrét és azt a sportorvosok többsége is támogatja.
Az ellenzők egy csoportja viszont éppen ebben márciusban jelentetett meg egy cikket a British Journal of Sports Medicine című folyóiratban. Ők „visszalépésnek és idejétmúltnak” bélyegezték az SRY-eljárást, amelyről azt hangoztatták, hogy az sérti a sportolók emberi jogait. Úgy vélték, mivel az emberi szervezet rendkívül összetett, így a nemiség megállapítását nem szabadna egyetlen gén meglétére redukálni. Álláspontjuk alátámasztására felidézték, hogy a NOB az 1980-as években már használta az SRY-géntesztet, de számos „téves pozitív” eredmény miatt az 1990-es években kénytelen volt felhagyni azzal.
A NOB viszont a döntését azzal támasztotta alá, hogy „a férfi nemiség teljesítményelőnyt biztosít minden olyan sportágban, ahol a testi erő és az állóképesség döntő jelentőségű”.
Ezt a véleményt osztja az amerikai elnök is. Donald Trump 2025-ben rendeletet adott ki, amely megtiltja a transznemű nőknek, hogy a hölgyek között versenyezzenek. Hozzá tette még, hogy az USA meg fogja tagadni a beutazási engedélyt azoktól a transznemű sportolóktól, akik a 2028-as olimpián akarnának részt venni.
Véleményem szerint mindenképpen szükséges a bizonytalan nemi hovatartozású sportolók ügyének rendezése, mert nem szerencsés, ha olyanok is indulhatnak a nők között, akik valójában nem egészen azok, vagy konkrétan inkább férfiak, mint nők. A 2024-es olimpiai boksztornán eklatáns példáját láthattuk annak, hogy mi történik, ha egy nő egy biológiai értelemben férfinak számító ellenféllel kerül szembe a ringben. Jó volna, ha többé nem történnének ilyen botrányok, mert ezek alapjaiban rázzák meg a sport világát és a sport, valamint az olimpia által közvetíteni kívánt értékeket, amelyek közül az egyik legfontosabb az egyenlő feltételek mellett történő, tiszta versenyzés.
A kiemelt kép forrása: insidethegames.biz